JAKAB PÉTER
JAKAB PÉTER
JAKAB PÉTER (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársak! Hamarosan szavazni fogunk a felhatalmazási törvényről ismét, úgyhogy itt az idő összegezni. Összegezzünk! Képviselőtársak, sikerült mindent elintézni az elmúlt három hónapban? Mindent megszereztek, amit akartak?
Nézzük! A kaszinókat sikerült átjátszani a Garancsi nevű haverjukhoz évi tízmilliárdos profittal - ez akkor pipa. A Balatont sikerült átjátszani Mészáros Lőrincnek - ez is pipa. A Budapest-Belgrád vasútvonalat sikerült jól megdrágítani 700-ról 1700 milliárd forintra, de hogy miért, azt nem tudjuk meg, mert ugye, tíz évre titkosították - ez is pipa. És végül azért Orbán Viktor kedves vejének is, Tiborcz Istvánnak is jutott néhány milliárd forint. Tehát ha jól érzékelem, azért a családi bizniszt annyira nem vetette vissza a vírus, ugye, képviselőtársak? Hát persze hogy nem, hiszen önöknek pontosan azért kellett a korlátlan hatalom, hogy korlátlanul gazdagodhassanak a járvány alatt is.
Elárulják esetleg, hogy mennyivel nőtt a családi vagyon három hónap alatt? Csak azért, mert tudják, itt most nagyon sok honfitársunk elveszítette a megélhetését, félmillió magyarnak nincs állása, akinek van, annak is csökkent a fizetése. És ebben a helyzetben kifejezetten irritáló, amikor, mondjuk, Magyarország miniszterelnöke ahelyett, hogy egy kicsit visszavenné magát, tovább harácsol a rokonain meg a haverjain keresztül, meg egyébként rendőröket küld a kormánykritikus facebookozókra, meg állami erővel koboz el magáncégeket, vagy éppen elveszi az önkormányzatok vagyonát, mert ennyi az önök rendkívüli hatalmának az eredménye, meg félezer halott, több ezer hazazavart beteg, kirúgott kórházigazgatók, félmillió munkanélküli, becsődölt cégek. Mindez három hónap alatt!
És még ezek után nekünk kéne bocsánatot kérni önöktől azért, mert nem voltunk hajlandóak korlátlan időre megszavazni önöknek ezt az elmebajt? Képviselőtársak, tudják, kiknek kell itt bocsánatot kérni? Azoknak, akik a korlátlan hatalommal elnyerték a korlátlan felelősséget is - önöknek. Önöknek kell itt és most elnézést kérni azoktól a dolgozóktól, akiknek nem védték meg az állását, azoktól a betegektől, akiket hazazavartak a kórházakból, azoktól a gyászolóktól, akik ezért veszítették el szeretteiket, az ápolóktól, akik védőfelszerelés nélkül is állták a sarat, és még sorolhatnám. Képviselőtársak! A cseh miniszterelnök, na, ő képes volt kiállni a nyilvánosság elé, és bocsánatot kérni a sajátjaitól. Az önök miniszterelnöke erre képes lesz? Vagy ilyen erkölcsi magasságokat ne is pedzegessek, ugye?
Képviselőtársak! A rendkívüli hatalmat olyan sok mindenre fel lehetett volna használni, hogy ennek a népnek egy kicsit jobb legyen! Fel lehetett volna használni arra, hogy végre megmutassák, milyen az igazi nemzeti összefogás, ami azt jelenti, hogy nem csak a dolgozók viselik ennek az országnak a terheit, de azok a milliárdosok is, akik önöknek köszönhetően lettek piszok gazdagok. Önök egy tollvonással elvették az önkormányzatok pénzét. Na, pont ugyanilyen gyorsan meg lehetett volna adóztatni Mészáros Lőrincéket, hogy legyen pénz megmenteni azokat a munkahelyeket, amelyeket százezrével veszítettek el az elmúlt három hónap alatt. Most meg azt mondják az állás nélkül maradtaknak, hogy tessék elmenni közmunkásnak meg katonának?!
Képviselőtársak! Egy ország jövőjét nem lehet közmunkásokra meg katonákra építeni, és nem is szükséges. Van ebben az országban 2000 milliárd forint, szabadon felhasználható uniós forrás, ebből a pénzből simán be lehetne rúgni ennek a gazdaságnak a motorját. Önök meg mit csinálnak? Kirúgják a melóst, aztán elvárják, hogy három hónapon belül találjon magának állást. Hát, nem fog menni!
A rendkívüli hatalmat fel lehetett volna használni arra is, hogy megnöveljék az álláskeresési járadék idejét és összegét. És ez nem segély, hanem a befizetett adóért járó jogos szolgáltatás, hogy a bajbajutott ne vizet gereblyézzen, hanem legyen lehetősége állást keresni és állást találni. De urambocsá, a rendkívüli hatalommal elintézhették volna azt is, hogy az egészségügyi dolgozóknak a bére rendezve legyen, hogy ne forduljon elő az a szégyen, hogy valaki a járvány alatt ápolóként kevesebbet keres, mint a járvány előtt. Olyan sok mindenre felhasználhatták volna a rendkívüli hatalmat, de önök nem tettek mást, mint loptak, romboltak, fenyegetőztek, na meg persze, sorosoztak még ilyenkor is. És ezek után tényleg nekünk kéne bocsánatot kérni?! Viccesek nagyon.
Tudják, kiktől kell nekünk maximum bocsánatot kérni? Azoktól a választóktól, akik csalódottak, hogy még mindig nem tudtuk az önök aljas rendszerét a történelem szemétdombjára küldeni. Igen, ebből a szempontból mi adósai vagyunk a magyar nemzetnek, és ezt az adósságot mi, jobbikosok törleszteni is fogjuk, mert addig nem nyugszunk, amíg az önök aljas rendszerét le nem váltjuk. A Fidesz politikai pályája egy rendszerváltással kezdődött, és ígérem, hogy egy másikkal fog véget érni.
Most végezetül engedjék meg, hogy átadjam a távol lévő miniszterelnök úrnak egy szerencsi facebookozónak az üzenetét, akit egy májusi hajnalon ezért a mondatért vitt el a magyar rendőrség az otthonából: „Kegyetlen zsarnok vagy, de jegyezd meg, a diktátorok mind elbuktak eddig!” Adják át! (Taps a Jobbik soraiban.)
