KOCSIS MÁTÉ
KOCSIS MÁTÉ
KOCSIS MÁTÉ (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Majdnem visszamondtam a napirend előtti felszólalási igényemet, annyira megdöbbentett Tordai képviselő úr néhány mondata: mi az, hogy Fehéroroszország az utolsó európai diktatúra?! Hát, én eddig azt hittem, hogy azok mi vagyunk, képviselő úr. (Derültség.) Hónapok óta azt szajkózzák, hogy az, ahol önök élnek, az egy diktatúra. Ehhez képest, amilyen megdöbbentő, legalább olyan megnyugtató, hogy már ön sem tudja, hogy mit beszél. Kérdés, hogy nem fogják-e ezért megfeddni.
De, miniszter úr, csak hogy ott folytassam, ahol abbahagyta, nyilván idő hiányában nem volt módja arra, hogy kifejtse, viszont az alkalom tökéletes arra, hogy megemlékezzünk róla, hogy ugyanez a baloldal volt az, amelyik még a négyötödös szavazásnál azt sem támogatta, hogy meghosszabbíthassuk a veszélyhelyzetet.
(13.50)
Ha már feltették a kérdést, Tóth képviselőtársam is és Arató képviselőtársam is, akik szintén végigülték ezeket az egyeztetéseket, magam képviseltem a kormánypárti frakciót ezeken, úgyhogy tisztán emlékszem rá, ott is elmondtuk önöknek, hogy az akkori járványügyi szakemberek által megfogalmazott tudás szerint nem mondható meg, hogy 60, 90, 120 vagy 150 napig tarthat a járvány, vagy érdemes ezt a helyzetet elrendelni. Azt mondtuk, hogy amint nem lesz indokolt, és amint a járványhelyzetnek vége van, eltöröljük - ez így is történt -, minden más esetben olyan kockázatot vállalt volna az ország, olyan egészségügyi kockázatot, amely ellentétes esetben vagy egy rosszabbul sikerült járványhelyzet esetén felelősért kiáltott volna. Ez volt a helyes és felelős magatartás.
De hogy folytassam a miniszter úr által megkezdetteket, kivonták a baloldali önkormányzatok magukat a szolidaritás fogalma alól. 34 milliárd forinttal kellett az önkormányzati szektornak hozzájárulnia egy 2400 milliárd forintos járványkezelő alaphoz, amelynek egyébként ez mindösszesen alig 1,5 százaléka, kevesebb, mint amit a multik és a pénzügyi szektor tett be hozzájárulásként, és természetesen jóval kevesebb, mint amit a kormány a saját büdzséjéből csoportosított át. Arról is érdemes megemlékezni, hogy kivonták magukat a védekezésből.
Arató képviselő úr, önnek felhívom a figyelmét azokra az idézetekre, amelyeknek, kötve hiszem, hogy mindegyike nyelvbotlás lett volna. Például ön azt mondta, hogy „sajnos az alacsony halálozás számában sem állunk olyan rosszul”, Vágó párttársa azt mondta, hogy „kevesebb teszt, kevesebb nyugdíjas, ügyes megoldás”. Önöknél lehet, hogy ez az ügyesség fokmérője, nálunk éppen az emberek egészségének a megőrzése volt az. Szabó Timea odáig merészkedett, hogy „az egész világon Magyarországon halnak meg a legeslegtöbben”, Hadházy Ákos pedig polgári engedetlenségre szólította föl a magyarokat. Hazudtak a kórházakról, a védőfelszerelésekről, de még jutott idejük a határon túli magyarok gyalázásra is. (Közbeszólások a Fidesz soraiból, köztük: Úgy van!) Mindemellett megtámadták a családokat, az álláskeresők támogatásait, az érettségit, és megalázták és meggyalázták azokat, akik a védekezésben részt vettek, különös tekintettel Müller Cecíliára, akit még hitében is gyaláztak a saját propagandasajtójukban. (Közbeszólások a Fidesz soraiból, köztük: Szégyen!)
Ideillik, ebbe a sorba illik az a baloldali kamuvideó, amelynek a rendezője, a producere most éppen távol tartózkodik, de gyönyörűen koronázza meg ezt a folyamatot, és semmilyen meglepetés nincs abban, hogy a következmények ezúttal is elmaradnak. Éppen ezért, miniszter úr, én eggyel tovább mennék, ne adjuk ezt ilyen könnyen, kérjenek csak szépen bocsánatot a baloldali képviselők azért, amit tettek az egész járványhelyzet alatt, és amit azóta is tettek. Ideidézve még azt is, hogy amikor módjuk volt rá… (Tordai Bence a fejét ingatva közbeszól.) Ne hümmögjön, Tordai képviselő úr, mert ön volt a leghangosabb, amikor az érettségi eltörlésén munkálkodtak, és megpróbálták a magyar oktatási rendszert is romokba dönteni! Tehát mindaz a tevékenység, ami önökhöz kötődik, mindaz a tevékenység, ami a parlamenti baloldalhoz kötődik a járványhelyzet kapcsán, az egy dolgot mutatott meg, hogy a bajban sem lehet a magyar baloldalra számítani.
Még egy dolgot szeretnék önöknek elmondani, ha már az ellenzékkel folytatott egyezkedésekről szót ejtettek képviselőtársaim. Ragaszkodtak hozzá, és be is került a koronavírus elleni törvénybe a szükségesség és arányosság kérdése. Kérdés az, hogy ahol önök kormányoznak, például a VII. kerületben, mennyire volt szükséges és arányos a járványhelyzet mögé bújva Czeglédy Csabával egy 40 millió forintos szerződést kötni, vagy mondjuk, Komáromi Zoltánnal mennyire volt indokolt szerződést kötni, mennyire volt szükséges és arányos, és mennyire illeszkedett a védekezésbe, vagy mondjuk, Óbudán megemelni az albérleti díjakat, mennyire volt szükséges, arányos és összeegyeztethető a járvány elleni védekezéssel.
Éppen ezért önöknek tényleg nincs más választásuk, mint az, hogy bocsánatot kérjenek (Zaj a kormánypártok soraiban. - Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), ha pedig a választókra bízzuk, akkor a Szocialista Párt lassan leküzdi magát szövetségese, a Párbeszéd támogatottsági szintjére is. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)
