TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Látva, hogy nem volt elég a 30 órás vita a költségvetésről, a napirend előtti felszólalásokban is folytassuk. Azt gondolom, a vita közöttünk alapvetően onnan indul, hogy teljesen más az értékrendünk, ezáltal a gondolkodásunk a jelenről, nem beszélve a múltról, az elmúlt tíz évről, például gazdaságpolitikai szempontból, és különösen más, ami a jövőt illeti. Az ön felszólalása bírálja a költségvetésnek azon részét, amely forrásokat biztosít jelentősebb beruházásokra. Ezek közül kiemeli a Budapest-Belgrád vasútvonalra költött forrásokat. Nyilvánvalóan tudja, hogy ennek a beruházásnak az előkészítése hosszú-hosszú évek óta folyik, és azt is tudnia kell, hogy ez a beruházás megteremti azt, hogy Magyarország, Budapest legyen lényegében Közép-Európa, kicsit merészebben gondolkodva egész Európa logisztikai központja, logisztikai bázisa.
Most ön kiszámolja, hogy mennyi támogatást adunk egy munkahely teremtésére, és azt visszaosztja, és azt kérdezi, hogy ezt a pénzt is miért nem erre fordítjuk. Azért nem erre fordítjuk, mert a munkahelyteremtésre, függetlenül attól, hogy mennyi forrást fordítunk a Budapest-Belgrád vasútvonal megépítésére, az egy jövőt szolgáló fejlesztés és beruházás és koncepció alapján készült, a munkahely védelmét szolgáló és munkahelyet teremtő források pedig a jelen, elsősorban a koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségek, munkahelyek elvesztését szolgálják. A kettő nincsen összefüggésben. A költségvetésnek - mivel olyan állapotban van a költségvetés, és nem olyanban, mint 2008-ban volt a válság idején, a költségvetés erős - annyi forrása lesz, amennyi forrást kell biztosítani a munkahelyek megvédésére és a munkahelyek teremtésére. Senkinek nem lehet az a gondja, nehézsége, problémája az országban, amikor teljes egészében gazdasági szempontból is újraindul az élet, amikor a megrendelések újra a márciusi százalékon, a márciusi volumenen lesznek, senkinek nem lehet az a problémája, hogy Magyarországon nem jut neki munka, hogy nem tud elhelyezkedni.
Ahogy a miniszterelnök úr is mondta, annyi munkahelyet fogunk létrehozni, mint amennyit a koronavírus elvett tőlünk, vagy attól többet, és ebben különbözik a mi gondolkodásunk. Azt gondolom, a koronavírus-járványból, lehet, hogy önöknek ez hihetetlen, az országnak, a magyar gazdaságnak, a magyar embereknek, a magyar vállalkozásoknak, a magyar családoknak erősebben kell kijönni, mint ami társadalmi és gazdasági problémát okozott a koronavírus. Magyarul, egy olyan támogatási rendszert dolgozott ki a kormány az ITM vezetésével, vezérletével, amelynek az a célja és az a lényege, hogy olyan forrásokat biztosítsunk, amelyek a vállalkozásokat megerősítik. Ilyen kiemelkedő forrás biztosítása például az is, amit a KKM biztosít, amit az Európai Unió engedélyezett, hogy 800 ezer euróig 50 százalékos támogatási intenzitással a vállalkozások beruházási támogatást kaphatnak.
(14.20)
Elhangzott ma a külgazdasági és külügyminiszter úrtól, hogy erre a pályázatra például több mint 800 cég jelentkezett már, és 170 milliárd forint támogatást tudott adni a kormány, és közel 400 milliárd forintnyi beruházás valósul meg. Ez a gondolkodásbeli különbség.
Önök keresik a számokat, keresik, hogy ezt miért, azt miért, miért kell a jövőt fejleszteni. Miért kell vasútvonalat építeni Belgrádig? Azt hiszem, azt gondolom, hogy a költségvetés makroszámai is teljesen helyükön vannak, és azt tükrözik, amit a magyar gazdaság a jövő évben képes lesz az ilyen támogatásokkal, a kormányzat segítségével teljesíteni.
Ami pedig a víziközmű-cégeket illeti: nem fogja a kormány cserben hagyni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), nem fogja megengedni azt, hogy a szolgáltatásaikat ezek a cégek ne tudják teljesíteni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
