DR. BAJKAI ISTVÁN
DR. BAJKAI ISTVÁN
DR. BAJKAI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Bár valóban tekintettel kell lennünk a családjainkra, azt gondolom, hogy annak ellenére, hogy néhány képviselőtársunk, akinek tulajdonképpen válaszolni szerettem volna vagy reagálni szerettem volna, már nincs itt, ennek ellenére igyekszem a szükségesség és arányosság figyelembevételével rövidre fogni a mondandómat, részben azért is, mert miniszterhelyettes úr, államtitkár úr is részben már érintette azokat, amiket el szerettem volna mondani.
Az első felszólalásában dr. Lukács László képviselőtársunk úgy fogalmazott, hogy nem lett volna szükség magára a koronavírus elleni jogszabálynak a meghozatalára. Bár ugye, azon kívül, hogy ez semmifajta jogi alátámasztást nem tartalmazott, egy kérdést lehet ilyenkor feltenni, hogy amikor ez a vírushelyzet kialakult a világban, akkor önök hogyan reagáltak volna erre. Hoztak volna-e jogszabályt, vártak volna esetleg a vírus terjedésére, vagy esetleg kimennek a Parlament elé, néhány lézerfényt ráirányítanak a homlokzatra, és utána eléneklik az Internacionálét? (Dr. Varga-Damm Andrea: István, ez már túlmegy minden határon!) Tehát mi az, amit önök szerint ilyenkor meg kellett volna tenni? Bár valójában a vita nem az egészségügy helyzetéről szólt, hozzáteszem, hogy az egészségügy jól vizsgázott. Nem véletlenül köszöntük meg mindannyian, és itt Szakács képviselőtársam mondatát szeretném korrigálni, visszautasítani - ezt megtette már képviselőtársam is -, hogy ne köszöntük volna meg. Mindannyian megköszöntük, legalább itt a parlamentben emlékezzen néhány órás történésekre!
Az egészségügy jól vizsgázott, és ha megnézzük, és szintén visszatekintünk arra, hogy Európában nálunk fejlettebbnek mondott országokban milyen statisztikai és szomorú adatok jutottak tudomásra, és miknek lehettünk a szemtanúi, akkor azt kell mondanunk, hogy az az egészségügy, amelyik - és akkor a dolgozókat ismét meg kell hogy dicsérjük, és meg kell hogy köszönjük a munkájukat, és szemtől szembe… (Az elnök csenget.) - ennyi volt? - köszönjük a munkájukat.
Egy rövid mondatot még, ha megengednek: tévedések sora hangzott el ma itt a felszólalásokban, amelyekre külön most már nincs idő reagálni, de szeretném jelezni azt, hogy a válságkezelés, amit önök válságnak hívnak, egészségügyi válságnak, az nem így szól a jogszabályban. A jogszabály kifejezetten egészségügyi készenlétről szól, és átmeneti rendelkezésekről van szó. Önöknek ez a szokása…
