DR. ORBÁN BALÁZS,
DR. ORBÁN BALÁZS,
DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Pár nappal a rendszerváltoztatás után megválasztott Országgyűlés megalakulásának 30. évfordulóját követően a demokratikus jogállam működése szempontjából kulcsfontosságú, egyúttal a magyar parlamentarizmus életképességét és erejét az utókor számára a napnál is világosabb módon megmutató törvényjavaslatok tárgyalását kezdjük el most.
Magyarország és a magyar emberek rendkívül nehéz időszakon vannak túl. A koronavírus-járvány elleni küzdelem mindenkitől áldozatokat követelt. A siker nem maradt el, az egyéni és a csoportos megbetegedések időszakát követően, a külföldről érkező riasztó példák ellenére sikerült elkerülni a tömeges megbetegedéseket, sikerült az egészségügyet felkészíteni a járvány esetleges további hullámainak fogadására. Az európai színtéren hazánk az elsők között lépett annak érdekében, hogy hatékonyan tudjunk szembenézni a kihívásokkal. Már januárban felállítottuk az operatív törzset, akkor, amikor még csak szórványos esetek voltak Európában, az európai járványvédelmi központ pedig még nem tartotta Európára nézve különösebben veszélyesnek a vírust.
(16.50)
A betegszámhoz képest jóval korábban hoztuk meg a szigorító intézkedéseket, mint más országok. Ennek köszönhetően sikerült lassítani a járvány terjedését Magyarországon. Ha csak a főbb intézkedéseket emelem ki, az iskolalátogatásokat hazánk a 12., Ausztria a 21., Olaszország a 31. napon tiltotta meg; a szórakozóhelyeket Magyarország a 13., Franciaország az 54. napon zárta be; a rendezvényeket pedig míg Ausztria a 14., mi a 7. napon tiltottuk meg.
Magyarország Kormánya 2020. március 11-ével az Alaptörvény vonatkozó rendelkezései alapján a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló kormányrendelettel úgynevezett különleges jogrendi állapotot hirdetett, március 30-án pedig szintén az Alaptörvény rendelkezéseinek megfelelően kérte a veszélyhelyzet meghosszabbítását az Országgyűléstől. Az első fertőzöttől számítva a veszélyhelyzetet Magyarország a 7. és például Olaszország a 38. napon hirdette ki.
Minden demokratikus jogállam esetében előfordul, hogy az állam olyan helyzettel találja magát szemben, amelyet a normál működés rendjében nem tud kezelni. Ekkor minden demokratikus jogállamban az alkotmányban meghatározott keretek között, eljárási szabályokat betartva, úgynevezett különleges jogrendeket vezetnek be. Ezekre a különleges jogrendi helyzetekre ezért aztán minden ország alkotmánya tartalmaz szabályokat. Ezen különleges jogrendi helyzetek mindegyikének sajátossága olyan társadalmi, természeti jelenségek esetén engedi meg a normálistól eltérő állami működési rend bevezetését, amikor úgynevezett védett alkotmányos érték, például emberi élet, egészség vagy vagyonbiztonság tömeges veszélybe kerül, és ezek a veszélyek más módon, az állam normál működési rendjében nem háríthatók el.
Magyarországon még különleges jogrend idején sem függeszthető fel az Alaptörvény, tehát az Alaptörvénynek ellentmondó szabályok ekkor sem hozhatók, és ha a különleges jogrend kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn, akkor ezt a jogrendet a bevezető szervnek kötelessége megszüntetni. Ez a két garanciális rendelkezés pedig nemcsak úgy lóg a levegőben, hanem érvényesülésükről az Alkotmánybíróság gondoskodik, amelynek működése még ilyen esetben sem korlátozható.
Ahogyan azt az első pillanatban is egyértelművé tettük, emellett pedig az Országgyűlés szabadon dönthet arról, hogy egyetért-e a kormány helyzetértékelésével, és bármikor, ismétlem, bármikor dönthet, illetve dönthetett úgy, hogy a veszélyhelyzet meghosszabbításához az adott hozzájárulást visszavonja. Ez a joga az Országgyűlésnek szintén egyáltalán nem korlátozható. Az ugyan kétségtelen, és ez a világ egyik legtermészetesebb dolga szintén minden demokratikus jogállamban, hogy ez a jog nem, mondjuk, egy-egy ellenzéki törpe frakciót illet meg, hanem az Országgyűlés többsége tud a visszavonásról dönteni, de ettől még a hatáskör az Országgyűlésé, nem pedig a kormányé.
A felhatalmazás végét annak megadásakor azonban azért sem lehetett meghatározni, mert ha az Országgyűlés a megbetegedések tömegessé válása miatt határozatképtelenné vált volna, akkor a felhatalmazás további meghosszabbítására a határidő lejártát követően jogszerűen nem kerülhetett volna sor, és éppen a járvány tetőfokán kerültünk volna jogrenden kívüli, kaotikus állapotba. Ezt pedig minden józan gondolkodású ember szerette volna elkerülni.
Veszélyhelyzetben a védekezés megszervezéséért és működtetéséért való felelősség szintén minden demokratikus jogállamban a kormányé. Ehhez a felelősséghez ilyen esetekben hatásköröket és erőforrásokat is hozzá kell csoportosítani. Mindez azonban csak az alkotmányos rendnek megfelelően történhet, ahogy az ebben az esetben is történt.
Szemérmesen hallgatnak többen a Velencei Bizottság most publikált jelentéséről, miszerint a koronavírus-járvány kapcsán bevezetett különleges jogrendre vonatkozó alkotmányos garanciák közül éppen azokat tartja a testület fontosnak, amiket a magyar alkotmányos berendezkedés is biztosít. Az Európa Tanács tanácsadó szerve áttekintette az Európa-szerte kihirdetett különleges jogrendi állapotok nemzetenkénti gyakorlatát. A vizsgálat során a bizottság az ahány ház, annyi szokás elve mentén kulturális sajátosságok szemszögéből közelítette meg a különleges jogrend és az alapjogok viszonyát. A Velencei Bizottság napokban megjelent véleménye számunkra, a mi politikai közösségünk számára, a józanság pártján állóknak nem meglepetés. Ne hallgassuk viszont azt sem el, hogy nemcsak a kormány, hanem az országgyűlési képviselők felelőssége is nagy, hiszen ők adták meg a felhatalmazást, ők erősítették meg az eddig tett intézkedéseket, illetőleg most ők döntenek, vagyis önök döntenek a felhatalmazás visszavonásáról is.
Ahogy a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény - amelynek hatályon kívül helyezését a most tárgyalt egyik törvényjavaslat tenné lehetővé - indokolása fogalmazott, idézem: „az Országgyűlés tudatában van annak, hogy vészterhes időkben felelős döntéseket kell hozni, és az eddig megtett és a potenciálisan előttünk álló intézkedések szokatlan és idegen korlátozásnak tűnnek, de ezek betartása az összefogás és a fegyelmezettség a magyarság legfontosabb erőtartaléka lehet. A közös cselekvés, a nemzeti összefogás, az egészségügyben és a rendfenntartásban dolgozók, illetőleg valamennyi érintett áldozatos munkája a lehető legszélesebb körű nemzeti egység sarokpontjai. Az Országgyűlés tagjai a javaslat elfogadásával járulhatnak hozzá a vészterhes időkben szükséges nemzeti egység megteremtéséhez és fenntartásához.” Eddig az idézet.
Ma már sajnos a történelmi tény kategóriájába tartozik annak rögzítése, hogy ehhez a nemzeti egységhez a magyar ellenzék nem járult hozzá, és tízéves szokásához híven diktatúra kiépítésével vádolta a kormányt. Nem voltak restek álhírekkel bombázni az ilyenkor bevett nemzetközi fórumokat sem, az Európai Unió szerveit és bizonyos más nemzetközi fórumokat. Olyan egyértelmű álhírek terjedtek hazánkról, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt nem ülésezik az Országgyűlés, noha mi is, önök is végig itt vitáztunk hétről hétre, ráadásul egy megnövelt időkeretben tettük mindezt. Egyszer sem hallottam az önök részéről, hogy legalább ezt a nyilvánvaló hazugságot megcáfolták volna külföldön. Az ellen sem emelt szót az ellenzék, hogy mindeközben az Európai Parlament - finoman fogalmazok - nem úgy működött, ahogy előtte, és az EU jó néhány tagállama pedig felfüggesztette például az Emberi Jogok Európai Egyezményének alkalmazását.
Eközben idehaza az idő, az átgondolt intézkedések, mint az Alaptörvényben is lefektetett, mindenki számára érthető és világos szabályrendszer, a kormány politikai döntését igazolta. Újságírók és ellenzékiek dühödt véleményével nem, csak a magyar emberek felhatalmazásával, az érdekükben lehet válságot kezelni. Ezért arról tudom tájékoztatni önöket ezzel összefüggésben, hogy a koronavírus-járvány hazánkban jelen pillanatban mérséklődik, május 4-én csökkenésnek indult az aktív fertőzöttek száma, június 2-án 1229 fő volt, 2160-an gyógyultak meg a betegségből, és sajnálatos módon 532 lelket vesztettünk el június 2-áig. Az elvégzett koronavírustesztek száma a 190 ezerhez közelít. Ma már azt is tudjuk, hogy a nemrég eldöntött enyhítések után sem nőtt meg számottevően a fertőzöttek száma, és a koronavírus-járványban elhunytak száma - különböző összehasonlítások vannak, de például - százezer főre vetítve nemzetközi összehasonlításban kifejezetten kedvező. Ez az adat Belgium esetében 83, az Egyesült Királyság esetében 58, Franciaországban 43, Svédországban 43, Hollandiánál 35, Ausztriánál 8, Romániánál 7, Magyarország esetében pedig 5.
Időben meghozta a kormány a gazdaságvédelmi intézkedéseket is, már a járvány első két hetében olyan döntéseket hoztunk, amelyek a munkahelyek megtartását szolgálták, és azt, hogy a vállalkozások minél kisebb költséggel vészelhessék át ezt a nehéz időszakot. Már több mint egymillió dolgozónak sikerült valamilyen formában ezen intézkedések révén segítséget nyújtani.
A mi gondolkodásunk középpontjában, ahogy az az előző vitában is elhangzott, a munkahelyek és a munka áll. A fő cél, többször elmondtuk, hogy amennyi munkahelyet a vírus tönkretesz, annyi munkahelyet kell létrehoznunk. De természetesen mindeközben pénzügyi védelmi képességeinket sem szabad úgy meggyengíteni, hogy például egy spekulációs támadás esetén ne tudjunk védekezni. Az a célunk, hogy amellett, hogy a járvány elleni védekezésre koncentrálunk, Magyarország továbbra is megőrizze pénzügyi függetlenségét.
A különleges jogrend ideje alatt az előbbiekben említett célok elérése érdekében a kormány nagyságrendileg 140 darab kormányrendeletet fogadott el. Az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdése alapján kiadott kormányrendeletek közül olyan, amit a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény nélkül is ki tudtunk volna adni, az a kormányrendeleteknek körülbelül az egynegyede. Tehát azokat a döntéseket, amelyek ezen sikeres védekezéshez kellettek, azoknak a döntéseknek nagyjából a háromnegyedét nem tudtuk volna meghozni a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényben biztosított lehetőségek nélkül.
Pár intézkedést említenék önöknek, amelyet ezen törvény által biztosított felhatalmazás nélkül nem tudtunk volna meghozni. Egyes gazdaságvédelmi intézkedések. Itt gyakorlatilag a gazdaságvédelmi akcióterv legtöbb pontjára kell gondolnunk. Fizetési moratórium. Gyermekgondozást segítő ellátások meghosszabbítása, gyermeknevelési támogatás meghosszabbítása, gyermekgondozási díj meghosszabbítása. A különböző közteherkedvezmények, az ingyenes parkolás, az okmányok érvényességének a meghosszabbítása, a felsőoktatással, közoktatással kapcsolatos döntések, ellenőrzött bejelentések ügye, polgári eljárás, büntetőeljárás, szabálysértési eljárás, büntetés-végrehajtási szabályok, távoltartásra vonatkozó szabályok, végrehajtások felfüggesztése.
(17.00)
Új szabálysértési tényállásokat nem tudtunk volna megalkotni; a bérleti szerződések felmondásának tilalmára nem kerülhetett volna sor; az elrendelt hatósági karanténnal összefüggésben az annak ellenőrzésére szolgáló karanténapplikáció elindítására nem lehetett volna sort keríteni; és a szerzői jogi és szabadalmi jogi könnyítésekről sem tudtunk volna dönteni.
Magyarország veszélyhelyzeti intézkedéseivel szemben a kezdetektől fogva példátlan, összehangolt politikai kampány és hisztériakeltés zajlott hazánk határain belül és kívül is. Bár az alaptalan támadások szerencsére nem befolyásolták a járványügyi védekezés sikerét, történelmi felelősséget viselnek mindazok, akik a küzdelem legnehezebb időszakában alaptalanul kérdőjelezték meg ezeket az intézkedéseket.
Mindezek fényében, bevallom önöknek, hogy különösen nehéz mit mondani most, amikor a kormány épp a különleges jogkörök megszüntetésére és visszaadására tesz javaslatot. A járvány elleni védekezést övező két hónapos rágalomhadjárat legfőbb mondanivalója az volt, hogy a rendeleti kormányzással Magyarország végleg diktatúrává vált. Milyen diktatúra az, amely két hónap után önként mond le jogköreiről? Megmondom önöknek, tisztelt képviselők: semmilyen. A józan ész és a formális logika is ezt diktálja.
Tartok attól, hogy ilyen előzmények tükrében sem várhatunk sokat az előttünk álló törvényjavaslatok vitájától. Teljesen mindegy, mit tesz a kormány, az ellenzék ugyanazokat a vádakat fogalmazza meg tíz éve. Nem lesz ez másként most sem. Nem számít, hogy mindenben az ellenkezője történt és történik annak, ami vádként elhangzik, a monomániás vádaskodások diktatúráról, túlhatalomról, a demokrácia haláláról, azt gondolom, hogy tovább fognak folytatódni.
Marcus Aurelius elmélkedéseiben van erre pár sor, idézem: „Ha azonban embertársam akadályozná az én sajátos feladatomat, az ember is csak egy lesz szememben a közömbös jelenségek közül, akár a nap, a szél vagy az erdők vadja. Mert az értelem minden akadályát átformálja, átváltoztatja közvetlen céllá. Így lesz a cselekvést gátló akadályból cselekvés, az út torlaszából út.” Ezzel a magatartással, nevezetesen hogy az ellenzék folyamatosan csak akadályokat gördít a kormány munkájának útjába, sikerül teljes mértékben marginalizálódni, mondhatni, a védekezés szempontjából a magyar ellenzék a Marcus Aurelius-i értelemben közömbös jelenséggé vált. Sőt, a helyzet talán még rosszabb: olybá tűnik, hogy ami elé akadályt gördítenek, valójában az a helyes irány. Ha elleneznek valamit, akkor lényegében épp azt érdemes csinálni. Így válik a magyar ellenzék akadályból úttá.
Tisztelt Országgyűlés! A kormány 2020. május 26-án nyújtotta be az Országgyűlésnek a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot, amelynek célja, hogy a járványügyi helyzet stabilizálódására tekintettel megalapozza a veszélyhelyzet mint különleges jogrend megszüntetését. A törvényjavaslat továbbá hatályon kívül helyezi a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényt. A veszélyhelyzet megszüntetése esetén a kormánynak a különleges jogrenddel összefüggésben hozott rendeletei a veszélyhelyzet megszűnésének időpontjában - tehát azon a napon - hatályukat vesztik. A jogbiztonság követelménye megkívánja azonban, hogy a veszélyhelyzeti jogalkotás által érintett olyan tárgykörökben, amelyek jellegüknél fogva a veszélyhelyzeten túlnyúlnak, egyértelmű és kiszámítható átmeneti szabályozás szülessen. Elengedhetetlen továbbá, hogy a veszélyhelyzet megszűnését követően szükséges járványügyi védekezés peremfeltételei továbbra is biztosítva legyenek.
A javaslat számos tárgykörben a veszélyhelyzet ideje alatt kormányrendeletben meghozott intézkedés törvényi szintre emelését célozza, így többek között a javaslat a következő tárgykörökben szabályoz.
Gazdaságvédelmi és gazdaságélénkítő intézkedések törvényi szinten való megerősítése, például egyes, a koronavírus-járvány hatásainak leginkább kitett szolgáltatási ágazatokban biztosított kedvezmények megerősítése, a fizetési moratórium 2020. december 31-éig való fenntartása, az adó- és járulékkedvezmények biztosítása 2020. június végéig.
A külföldi befektetések kontrolljára vonatkozó olasz szabályozási minta szerint készült szabályokat is törvényi szinten rögzítjük, amely alapján a külföldi befektetők továbbra is befektethetnek Magyarországon, azonban az év végéig a nagy értékű befektetési tevékenységet be kell jelenteni.
A szociális és családtámogatási intézkedések, így például a gyermekek után járó ellátások meghosszabbításának törvényi szinten való megerősítése és fenntartása 2020. június végéig.
Az egészségügyi ellátást könnyítő feltételek, például a gyógyszerkiadás rugalmasabbá tételének és a telemedicina igénybevételének fenntartása.
A közneveléssel, szakképzéssel és felsőoktatással összefüggésben az idei évre vonatkozó átmeneti szabályok, például a digitális tanrend ideiglenes fenntartása.
Egyes ügyintézést könnyítő feltételek biztosítása, például a lejárt okmányok érvényességi idejének meghosszabbítása, adókötelezettség teljesítésével kapcsolatos könnyítések rögzítése.
Egyes eljárásokkal - polgári peres, büntetőeljárásokkal - összefüggő, a veszélyhelyzet alatt meghozott rendkívüli intézkedések kivezetése és a megfelelő szabályozási átmenet biztosítása.
A javaslat az úgynevezett járványügyi készültséggel összefüggő speciális szabályokat is megállapít. A járványügyi készültség keretében a kormány egészségügyi válsághelyzetben - amely a magyar jogrendszerben már egy létező jogintézmény - hozhat különleges szabályokat, ezek azonban nem keverendők össze a veszélyhelyzet jogintézményével és az abban biztosított felhatalmazással.
Az egészségügyi válsághelyzet és a járványügyi készültség nem különleges jogrend, így az alapvető jogok korlátozásának alkotmányos mércéje megegyezik az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdés szerinti, rendes jogrendben alkalmazandó mércével. Az alapvető jogok korlátozását az egészségügyről szóló törvény alapozza meg, a szükségességi és arányossági követelmények megállapításával.
Az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdése alapján kiadott kormányrendeletek közül olyan, amely tartalmában intézkedésként a kivezető törvény szerinti járványügyi készültség esetén is meghozható lenne, nagyjából a kormányrendeletek harmada, bár ez nyilván egy alapos alkotmányossági mérlegelést igénylő kérdés, de kifejezetten arra kértem a kollégákat, hogy ebből a szempontból is tekintsék át a helyzetet, és erre a megállapításra jutottak.
A törvényjavaslat rendelkezik arról is, hogy a különböző egészségügyi és gazdasági intézkedések mikor és hogyan veszítik hatályukat. Nagyon röviden erről is tájékoztatnám önöket, mert ezek széles közérdeklődésre tartanak számot.
A munka törvénykönyve rendelkezéseitől eltérés július 1-jéig; a végrehajtási eljárások tovább folytatódnak július 1-jétől; a tovább folyósított ellátások - amit említettem, gyet, gyed, családi pótlék - július 1-jéig; a fogyatékossághoz, megváltozott munkaképességhez kapcsolódó ellátások átmeneti időszaka szintén július 1-jéig tartana; a szocho- és járulékkedvezmények, az úgynevezett kataadózási kedvezmények június végéig, tehát június 30-áig tartanának a javaslat értelmében. A turizmusfejlesztési hozzájárulási kedvezmény fenntartására ezen év végéig kerülne sor; ugyanúgy, ahogy a tulajdonvédelemre vonatkozó szabályozásra, ahogy azt már említettem. A bérleti szerződések bérbeadó általi felmondással való megszüntetésének tilalma 2020. június 30-áig tartana.
Az iskolák tantermen kívüli, digitális oktatása 2020. június 15-ig tart. A parkolási díjat nem kell megfizetni 2020. július 1-jéig az ország egész területén, ezt követően viszont a rendes ügymenet áll vissza az ország szintén egész területén. Az álláskeresők személyes megjelenési kötelezettsége szünetel 2020. augusztus 31-éig. A vendéglátóipar területén működő felügyeleti díj bevallására vonatkozó kötelezettség és az első részlet megfizetése 2020. szeptember 30-áig tart. A számviteli törvény szerinti beszámolási kötelezettségek teljesítésének határideje szintén szeptember 30-a. A hitelfizetési moratórium 2020. december 31-éig tartana. A turizmusfejlesztési hozzájárulást és az idegenforgalmi adót nem kell megfizetni 2020. december 31-éig. A polgári törvénykönyvre vonatkozó szabályoktól való eltérés - ez jogi személyekre és nem jogi személy szervezetekre vonatkozik - a javaslat értelmében 2020. december 31-éig tartana; ugyanúgy, ahogy a büntetőeljárási törvény rendelkezéseitől és a menekültügyi szabályozástól való eltérést is addig hosszabbítaná meg a javaslat.
Tisztelt Országgyűlés! Magyarország Kormánya nevében szeretném megköszönni mindenkinek az elmúlt időszakban kialakult nemzeti összefogást, amellyel sikeresen tudtuk kezelni a világjárvány első hullámát. Külön köszönet illet mindenkit, aki közvetlenül is részt vett a védekezésben. Továbbra is valljuk, hogy politikai vitáknak a védekezés kapcsán nincs helyük, csak az összefogásnak. A magyar demokrácia és parlamentarizmus 30 évvel a rendszerváltoztatás után kiállta a próbát, miközben a járványügyi védekezés terén is jól teljesítettünk.
Köszönjük az eddigi támogatást a képviselőknek. Kérem, hogy támogassák a mostani javaslatokat is. Akik pedig eddig nem támogatták a munkánkat, azoktól ezúttal higgadtságot és józan belátást szeretnék kérni. Bízom a konstruktív munkában. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
(17.10)
