DR. ORBÁN BALÁZS,
DR. ORBÁN BALÁZS,
DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Bocsánat, hogy egy személyes megjegyzéssel kezdek, csak ha már Szabó Timea képviselő asszony egy személyes megjegyzéssel kezdett, és számonkérte a kormányt és mindenkit, hogy miért én vagyok itt, akkor, azt gondolom, megengedhetek én is ennyit magamnak. Szerintem önöknek, országgyűlési képviselőknek és nekem mint a kormány képviselőjének az a feladatunk és az a kutya kötelességünk, hogy itt legyünk és megvitassuk ezt a törvényjavaslatot.
Mindenkinek vannak családtagjai, szerettei, gyermekei, nagyszülei, akikről gondoskodik, és ha este fél kilenckor kell ezt megtenni, akkor este fél kilenckor kell ezt megtenni. Nyugodjanak meg, itt fogok ülni éjfélkor, ön biztos, hogy el fog menni. Ha meghallgatja az én felszólalásomat, azt nagyon köszönöm, ha nem, nem, de itt leszünk. Szerintem minden országgyűlési képviselőnek és minden kormánytagnak ebben a helyzetben az elmúlt hónapokban is az volt a kötelessége, hogy tegye a dolgát ugyanúgy, ahogy tették a rendvédelmi dolgozók, a szociális ágazatban dolgozók, egészségügyi dolgozók és mindenki más.
Ha megengedik, egypár mondatban reagálnék arra, ami eddig elhangzott, hogy ne maradjanak ezek reakció nélkül. Az első pillanattól kezdve a kormány egyértelművé tette, hogy a koronavírus-törvény felhatalmazására szükség van. Egyszerűen szükség van ahhoz, hogy azokat az intézkedéseket meg tudjuk tenni, amely intézkedések az élet, az egészség és a munkahelyek megvédése érdekében megszülettek, és ahogy azt egyébként önök is többen elismerték, ezek sikert hoztak. Ugyanis legalább két-három ellenzéki képviselő volt, akiknek nagyon összeszorult a foguk - ez látszódott - és nagyon nehezen jött ki ez a mondat önökből, de kijött, hogy sikeresen tudtuk a járvány első szakaszát túlélni. Ez a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény, amelynek a visszavonásáról most beszélünk, szükséges volt ehhez a védekezéshez.
A másik, hogy mi az első pillanattól kezdve azt is egyértelművé tettük, hogy emellett a parlament ellenőrző funkciójának fenntartásában gondolkodunk. Tehát mi azt szeretnénk, hogy a parlament azt az ellenőrzési funkcióját, amit az Alaptörvény garantál, be tudja tölteni. Reménykedtünk, hogy nem következik be olyan helyzet, hogy erre nem lesz képes, de ezt akkor senki nem tudta bizonyossággal mondani. Ezért aztán az első pillanattól kezdve megerősítettük a parlament ellenőrzési funkcióját, és azt mondtuk, hogy azokat a törvényjavaslatokat, amelyek közvetlenül kötődnek a járvány elleni védekezéshez, a rendkívüli jogrenddel összefüggő jogalkotási csatornába tereljük, hogy a késlekedés miatt emberéletet és emberi egészséget ne veszélyeztessünk, azokat a törvényjavaslatokat pedig, amelyek nem közvetlenül kötődnek a koronavírus elleni védekezéshez, azokat a rendes jogalkotás keretében tárgyaljuk.
Tehát értem azokat a felszólalásokat, amelyekben önök ezeket a javaslatokat kritizálják, és ez rendben is van, mert ez az ellenzéki képviselők feladata, csak felhívnám a figyelmet arra - mert itt az elmúlt hónapokban már pár dolgot félreértettek, ha jóindulatú akarok lenni, és azt szeretném elkerülni, hogy újabb ilyen félreértésekbe ne essenek bele -, hogy mi az első pillanattól kezdve azt mondtuk, hogy ezeket a javaslatokat, amelyek nincsenek közvetlen összefüggésben a koronavírus elleni védekezéssel, rendes jogalkotási keretben vitatjuk meg. Az, hogy önök nem értenek egyet ezekkel a javaslatokkal, az rendben van, de ettől függetlenül ez a parlament normális működését vagy a kormányzás normális menetét egyáltalán nem befolyásolja negatív irányba.
Pár képviselőtől elhangzott arra vonatkozó megjegyzés, hogy mit kellene még a törvényjavaslatba beleírni. Itt a teljes egészségügyi rendszer átalakításától kezdve a teljes gazdaságirányítási szerkezetre vonatkozó javaslatok elhangzottak az egyik oldalon, a másik oldalon pedig az hangzott el, hogy teleírtuk mindenfélével a törvényt. Most elbizonytalanodtam, nem tudom, hogy az ellenzéki képviselők milyen iránymutatást szeretnének a kormánynak adni, mert én ebből nem tudok kiindulni. Egy dolgot látok: azt látom, hogy ha van rajta sapka, az a probléma, ha nincs rajta sapka, az a probléma. Tehát igazából önöknek teljesen mindegy, hogy mit írunk bele, sőt látszik, hogy e tekintetben nincs egyeztetés önök között. Egyvalaki feláll ugyanabból a pártból is akár, és azt mondja, hogy túl sok minden van benne, másik valaki feláll, és azt mondja, hogy túl kevés minden van benne. Ezt nem tartom egy komoly parlamenti munkának.
Az egészségügyi válsághelyzet, az új felhatalmazás. Amikor azt mondják, hogy az egészségügyi válsághelyzet vagy járványügyi készültség szabályai a teljhatalom - mindegy, hogyan írjuk - új formája lesz, illetve a felhatalmazás 2.0-t fogja jelenteni, akkor azzal összefüggésben inteném óva önöket, hogy ne legyenek olyanok, mint a Bourbonok, hogy semmit sem tanultak, semmit sem felejtettek.
(20.30)
Mert egyszer ebbe a csapdába már belesétáltak, egyszer ezt a hibát már elkövették, egyszer már riogatták a magyar embereket, sőt ha igazán őszinték akarunk lenni, akkor tulajdonképpen tíz éve riogatják diktatúrával a magyar embereket, és amikor minden egyes alkalommal kiderül, hogy a kormány csak teszi a dolgát, és semmiféle diktatúráról nincs szó, akkor önök hoppon maradnak. Ezért arra hívnám fel a figyelmüket, hogy olvassák el a törvényjavaslatot, nézzék meg ennek a törvényjavaslatnak - ki is kerestem, volt időm közben - a 307. §-át, ott van az, hogy a kormány mit tehet meg egészségügyi válsághelyzetben. Ahogy elmondtam önöknek az expozéban, teljesen egyértelmű, hogy ezek elsősorban élet- és egészségvédelmi intézkedéseket jelentenek, ezek nagyjából a meghozott intézkedések harmadának a meghozatalát teszik lehetővé, vagy talán még annál is kevesebbet. Ez egy bonyolult alkotmányossági mérlegelést igényel, de biztos, hogy minden gazdaságvédelemmel, munkahelyvédelemmel kapcsolatos intézkedést például ennek alapján nem lehetne meghozni. Tehát teljesen egyértelmű, hogy a két dolog között nem áll fenn az az összefüggés, amit önök állítanak.
Amit Arató képviselő úr kritizált, azt mi a törvénynek az egyik… - kritizált, de aztán amit az Alaptörvény különleges jogrendi szabályokra vonatkozó rendelkezéseiről mondott, az egy konstruktív kritikának volt tekinthető; tehát amit Arató képviselő úr kritizált, azt mi a javaslat egyik erősségének tekintjük, hogy valóban arról van szó, hogy a rendkívüli jogrendre vonatkozó szabályok lehet, hogy a XXI. századi fenyegetésekkel összefüggésben nincsenek jól. Ezek korábban is így voltak, a korábbi alkotmányban is hasonlóképpen szabályoztuk, az Alaptörvény ezt a szabályozási logikát vette át. Utána volt egy alaptörvény-módosítás a terrorveszélyhelyzet kapcsán, de a szabályozási logika nem változott, sőt ha megnézzük a katasztrófavédelmi törvény rendelkezéseit, akkor az is az előző törvénynek a szabályozási logikáján alapult, és teljesen egyértelmű, hogy XXI. századi veszélyhelyzeti alakzatoknál, olyan alakzatoknál, amik az egész országra kiterjednek, olyan alakzatoknál, amik például a világjárványt jelentik, egészen egyszerűen nem alkalmas teljes egészében, százszázalékosan a feladatának az ellátására.
Ezt a helyzetet úgy akarjuk megoldani, és ezért mondom, hogy ez szerintem a javaslat erőssége, hogy azt a megoldást, ami viszont már működött, ez a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényben rögzített konstrukció, azt ezen túlmenően a katasztrófavédelmi törvény fogja tartalmazni. Tehát nem kell még egyszer koronavírus elleni védekezésről szóló törvényt elfogadni, hanem csak az intézkedések hatályának 15 napról való meghosszabbításáról kell az Országgyűlésnek döntenie, ha ne adj’ isten, még egyszer olyan helyzet van, hogy nem elég a járványügyi készültségi helyzet fenntartása, hanem különleges jogrendi állapot bevezetésére van szükség vagy humánjárvány, vagy más okokból. Tehát szerintünk ez egy nagyon-nagyon fontos garancia.
Többen kifogásolták a tájékoztatási kötelezettség hiányát. Ne haragudjanak, de ezt a kritikát egészen egyszerűen nem tudom komolyan venni, mert megint arról van szó, hogy egyszerre két dolgot állítanak. Egyrészt azt állítják, hogy a járványügyi szakemberek és a védekezésért felelős kórházi vezetők, tiszti főorvosok, rendvédelmi vezetők nem tájékoztatták eléggé a polgárokat, másrészt viszont állandóan az ő tájékoztatási megoldásaikon gúnyolódnak. Tehát ez a két dolog egyszerre nem lehet igaz.
Az a helyzet, hogy ha visszanézik a koronavírusról szóló kormányzati tájékoztató oldalt, ezek az egészségügyi szakemberek, ezek a járványügyi szakemberek, ezek a virológusok, ezek a rendvédelmi szakemberek nem politikusok, de a járvány elleni védekezés egyik kulcspontjának tekintették a tájékoztatást, és a legnehezebb időszakokban, a legsötétebb órákban ott álltak mindennap a teljes ország nyilvánossága előtt, és minden kérdésre szakszerűen, precízen és nagy odaadással válaszoltak. Én azt gondolom, tekintettel arra, hogy ők nem részei ennek a politikai arénának, ezért nem kritizálni kellene őket, hanem meg kellene köszönni a munkájukat, és ez lenne egy olyan pont, amiben mind a két oldal egyet tudna érteni (Dr. Szakács László közbeszól.), akkor, ha egyébként önök nem folytatnának lejárató hadjáratot ezen járvány elleni védekezést irányító szakemberek, még egyszer mondom, nem politikusok, járványügyi védekezést irányító szakemberek ellen.
Magával a veszélyhelyzet megszüntetésével kapcsolatos törvény, tehát a rövidebb törvénynek a kodifikációs anomáliáival kapcsolatban, ezt Harangozó képviselő úr említette, ő már ugyan nincs itt, de szeretném egyértelművé tenni, hogy ez egy olyan kodifikációs megoldás, ami az Alaptörvény logikáját követi. Tehát lehet, hogy önöknek ez nem szimpatikus, de az Alaptörvény logikája ez. Önöknek már a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény logikája sem volt szimpatikus, de mégis egyrészt sikerült egy alkotmányos konstrukciót létrehozni, másrészt annak segítségével a járvány első hullámát sikeresen tudtuk kezelni. Tehát azt gondolom, hogy itt a józan belátás szerint további vitának nincs helye.
Miért alkotmányos konstrukció ez, és miért így kell csinálni? Azért, mert a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényt az Országgyűlésnek kell hatályon kívül helyeznie. Ha megnézik a törvény 2. §-át, hatályát veszti ez a törvény, tehát erről önöknek, országgyűlési képviselőknek rendelkezniük kell. És valóban igaz az, hogy a veszélyhelyzettel kapcsolatban pedig a kormánynak tud az Országgyűlés egy kérést intézni a kormány felé, és a kormány a hatályvesztéssel egy időben vissza tudja vonni a veszélyhelyzetet.
És hogy egyébként miért a kormány terjeszti be? Bárki beterjeszthetné, bármilyen erre vonatkozó javaslatot tárgyalhatna az Országgyűlés (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból. - Dr. Varga-Damm Andrea: Tanítani kellene, amit beszélsz!), alkotmányos közjogi szempontból a hatáskör, ahogyan mondtuk az első pillanattól kezdve, az Országgyűlésé. Én értem, hogy önök azt a fatális történelmi hibát, amit elkövettek, hogy a koronavírus elleni védekezésben még csak azt az egyetlenegy „igen” gombot sem nyomták meg, hanem még azzal az egyetlenegy „nem” szavazattal is akadályozták a védekezést, ezt valahogy önök megpróbálják megmagyarázni, de azért mégiscsak a valóság az, hogy egy ilyen alkotmányos konstrukcióban az Országgyűlés a koronavírusról szóló védekezésre vonatkozó törvényt hatályon kívül helyezi, a veszélyhelyzet pedig megszűnik, és visszaáll a rendes jogrendi állapot. Ez fog történni. Ha ezt tagadják, akkor megint a valóság tagadása állapotába fognak keveredni.
A honvédelmi, rendvédelmi feladatokkal összefüggésben, a honvédség meg a rendőrség működtetésével összefüggésben: ez egy komoly szakkérdés, szerintem erről érdemes egyébként majd más törvényjavaslatokkal kapcsolatban is vitatkozni, mert való igaz, hogy van egy olyan helyzet, van egy olyan alkotmányos alapállás, hogy a rendőrségnek és a honvédségnek a feladatai elválnak egymástól, és egy alkotmányos demokráciában ez fontos is, különösen fontos egy diktatúrából demokráciává váló ország esetén, tehát hogy a honvédség bevetésére csak a legszükségesebb esetekben és csak a legszélsőségesebb esetekben kerüljön sor. Ezt a szabályrendszert egyébként a magyar jog tartalmazza, mégpedig ily módon tartalmazza, de vannak olyan esetek, amikor egészen egyszerűen az ország nem engedheti meg azt a luxust magának, és tudom, hogy mint ellenzéki országgyűlési képviselőknek ezt a típusú felelősséget nem kell önöknek vállalniuk, de nekem mint a kormány egyik államtitkárának, a teljes kormánynak és a kormánypárti képviselőknek ezt a felelősséget vállalnunk kell.
Egészen egyszerűen nem tehetjük meg azt, hogy amikor az ország bajban van, és amikor például az illegális migráció a tetőfokán van, amikor koronavírus-járványra vonatkozó védekezéssel összefüggésben például a kijárási korlátozás betartására vonatkozó szabályokat ellenőriztetni kell, akkor megtehessük azt a luxust, hogy katonáink ott vannak a laktanyában, a rendőreink pedig a határon vannak (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), vagy pedig nem vesznek részt ezeknek a feladatoknak az ellátásában. Ezt egész egyszerűen nem tehetjük meg, ezért meg kell teremteni annak a lehetőségét, jogszabályi alapját (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) - bocsánat, az utolsó gondolat, elnök úr, ha megengedi, ezzel összefüggésben, lezáró gondolatként -, meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy speciális helyzetben, ilyen különleges állapotban ők el tudjanak látni rendvédelmi feladatokat is, ehhez viszont ugyanolyan jogosítványokra van szükségük, mint a rendőröknek. Majd később még reagálok a további elhangzottakra. Köszönöm szépen a szót. Köszönöm a türelmét.
(20.40)
