HOLLIK ISTVÁN,

Teljes szövegű keresés

HOLLIK ISTVÁN,
HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azt ma már kimondhatjuk, hogy Magyarország a járvány elleni védekezés első szakaszát sikerrel lezárta. Ennek alapvetően három oka van, azt gondolom.
Az első az, hogy az Országgyűléstől a kormány éppen a koronavírus-törvénynek köszönhetően megkapta azt a rendkívüli felhatalmazást, amely szükséges volt ahhoz, hogy a szükséges intézkedéseket gyorsan meg tudja hozni. A másik ok az volt, hogy a kormány a gyors döntéseit a járványügyi szakemberek véleményére alapozta, így tehát szakmailag minden esetben megalapozott és tényeken alapuló döntések születtek. Harmadrészt: a járvány elleni védekezés sikere abban állt, hogy ezeket az intézkedéseket, mivel valóban szakmai alapon nyugodtak, ezért a magyar emberek többsége, túlnyomó többsége el tudta fogadni, megértette, támogatta, és ezért be is tartotta ezeket az intézkedéseket.
Valóban, itt köszönet jár minden olyan szakembernek, akik részt vettek a járványügyi védekezésben, kiemelten természetesen a járványügyi szakembereknek, az operatív törzsben dolgozóknak, orvosoknak, ápolóknak, de természetesen köszönetet kell mondani azoknak a tanároknak is, akik az egyik pillanatról a másikra képesek voltak minden erejüket összeszedve átállni a digitális oktatásra és a saját magyar gyermekeket így tudták tovább oktatni.
A koronavírus-törvény mindehhez szükséges volt. Aki ennek az ellenkezőjét állítja, az egyszerűen nem mond igazat. Tehát ha azt a kérdést tesszük föl, hogy szükség volt-e a hatékony és sikeres védekezéshez a koronavírus-törvény elfogadására, akkor erre a kérdésre egyértelműen igennel tudunk válaszolni. Már csak azért is, hiszen itt Orbán Balázs államtitkár úr, miniszterhelyettes úr is elmondta, hogy a kormányzati intézkedések háromnegyedét nem lehetett volna meghozni úgy, hogyha a koronavírus-törvényt az Országgyűlés nem fogadja el.
Állandóan visszatérő ellenzéki kritika volt még a koronavírus-törvény elfogadása előtt természetesen, hogy a kormány majd túl fog nyúlni ezen a felhatalmazáson. Elmondhatjuk, hogy tárgyában nem nyúlt túl, az intézkedések mindig szükségesek voltak és arányosak voltak, és mindig csak a járvány elleni védekezésre vonatkoztak.
Azért azt a következtetést is levonhatjuk, bár ez valóban egy zárójeles megjegyzés lehet, hogy maga az Alaptörvény is jól vizsgázott, és ezt azért nem minden ország mondhatja el magáról, hogy egy olyan alkotmánya, egy olyan Alaptörvénye van, ami az ilyen rendkívüli helyzetekre is teljesen világos szabályokat alkot. Ezzel szemben Magyarországon ez volt a helyzet: az Alaptörvény jól meghatározta, hogy a rendkívüli jogrendeket milyen esetben és pontosan hogyan kell alkalmazni, és ez alapján került egyébként ide, az Országgyűlés elé a koronavírus-törvény is. Tehát elmondhatjuk összességében, hogy a járvány elleni védekezés első szakaszát Magyarország sikeresen lezárta.
Azt is láthatjuk, hogy ez nemcsak egy kormányzati vagy kormánypárti állítás, hanem a tények is ezt mutatják, hiszen nemzetközi összevetésben is az elsők között reagáltunk. A veszélyhelyzet kihirdetése Magyarországon a 7. napon történt meg, míg Olaszországban a 38. napon.
Az iskolalátogatás tiltása Magyarországon a fertőzéstől számított 12. napon, Ausztriában a 21. napon, Olaszországban meg a 34. napon. A határzárat Magyarország a 13. napon rendelte el, Ausztria a 24.-en, Spanyolország a 45. napon.
(17.50)
Ha megnézzük a koronavírusos eseteket, illetve a fertőzési, valamint a halálozási arányszámokat, akkor azokból ugyanerre a következtetésre juthatunk. Nyilván egy emberi élet is sok, minden egyes emberi élet elvesztése is tragédia, de mégis azt kell látnunk, hogy a halálozási arányszám 1 millió főre vetítve Magyarországon kifejezetten alacsonynak mondható. Hogy csak mondjak egy-két összehasonlító példát: az Egyesült Királyságban 1 millió főre 593 haláleset jut, Spanyolországban 581, Olaszországban 554, Franciaországban 432, de Németországban is 103, Belgiumban pedig 833. Ezzel szemben Magyarországon ez a szám valamivel több mint 54.
Ha már a védekezésről, illetve a koronavírusról van szó, akkor nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy az ellenzék, a baloldal ebben a helyzetben milyen magatartást tanúsított. Sajnos, azt kellett megtapasztalnunk, hogy a baloldal magatartása semmit nem változott az elmúlt tíz évben. Bár a járványügyi helyzet rendkívüli volt, és abban reménykedtünk, hogy ez a rendkívüli helyzet majd végre elhozza azt, hogy fontos ügyekben össze tudunk fogni, de nem így történt, hanem a baloldal, ahogy az elmúlt tíz évben, nem konstruktív módon nem jobbító szándékú kritikákat fogalmazott meg, ami egyébként az ellenzéknek dolga lenne, hanem a hatalom megszerzése érdekében totális támadást indított a kormányzattal, illetve a kormányzati intézkedésekkel szemben. Végső soron azt is mondhatjuk, hogy bár a helyzet rendkívüli volt, de semmi rendkívüli nem történt, mert az elmúlt tíz évben is pontosan ezt tapasztalhattuk meg a baloldaltól.
Ha visszaemlékszünk 2010 utánra, amikor a kormány azt mondta, hogy a nehéz helyzetből úgy tud kilábalni Magyarország, hogy közös teherviselést kér mindenkitől és ezért bevezeti a bankadót, akkor a baloldal, a szociálisan érzékeny baloldal valahogy hirtelen mégiscsak a bankok oldalán találta magát, és a kormányzatot támadta meg. De ugyanez volt a helyzet a rezsicsökkentés esetében is, valahogy a szociálisan érzékeny baloldal volt az, amelyik nem támogatta a rezsicsökkentést, csak azért, hogy ezzel támadja a kormányt. De természetesen a leginkább szembetűnő ez a járvány előtti helyzetben a migrációval kapcsolatban volt látható, amikor az emberek nagy többségének támogatását élvező kerítést, illetve a kötelező betelepítési kvótának az elutasítását is támadta a baloldal, csak azért, nehogy valamiben egyetértésre jussunk, ami fontos az országnak.
S tették ezeket a támadásokat úgy, hogy sokszor szembementek a valósággal, és az ország eredményeit vitatták el. S amikor azt sem látta be a baloldali ellenzék, hogy amikor a kormányt, a kormányzati intézkedéseket támadták, amikor szándékaik szerint a kormányt akarták támadni, akkor nem a kormányt támadták, hanem azokat a járványügyi szakembereket támadták, akiknek a véleményét folyamatosan meghallgatta a kormány, az operatív törzs folyamatosan ülésezett, és ezeket a kormányzati intézkedéseket mindig a járványügyi szakemberek meghallgatásával, az ő véleményük figyelembevételével hozta meg.
Sajnos, amellett sem mehetünk el szó nélkül, hogy ebben az időszakban folyamatosan támadtak és álhíreket terjesztettek. Elég csak arra gondolni, hogy Szabó Timea, a Párbeszéd társelnöke azt a képtelen állítást fogalmazta meg, hogy a világon Magyarországon a legmagasabb a halálozási ráta, úgy, hogy éppen az előbb olvastam fel önöknek az adatokat, ami egyáltalán nem ezt mutatja. Vagy Arató képviselő úr azon sajnálkozott, hogy „ebben a számban sem áll sajnos rosszul az ország”. Annyi legyen a mentségére szólva, hogy az egyik vitában úgy éjfél körül itt elismerte, hogy ez egy nagyon szerencsétlen félmondat volt, úgyhogy ezt tekintsük csupán egy freudi elszólásnak.
Vagy éppen itt volt a baloldal részeként értelmezhető Jobbik, amely a koronavírus-törvény kapcsán államcsínyről beszélt. Önök arról beszéltek, hogy a diktatúra most teljesedett be. Most itt vagyunk 60 nappal a koronavírus-törvény elfogadása után, és most szembesülniük kell azzal, hogy ezek mind, egytől egyig hazugságok voltak.
Amellett sem mehetünk el szó nélkül, tisztelt képviselőtársaim, hogy vannak azért olyan helyek, ahol a magyar emberek önöket, a baloldalt hatalmazták föl arra, hogy vezessenek városokat. S azt láthattuk, hogy ezekben a városokban eléggé kétséges megítélésű döntések születtek; vagy éppen nem születtek meg szükséges döntések. Elég csak Budapestre utalni, ahol a Pesti úti idősek otthonának a fenntartója a budapesti Fővárosi Önkormányzat, ennek ellenére Karácsony Gergely végig a kormányt támadta ahelyett, hogy tett volna valamit a hatékony védekezés érdekében. Folyamatosan bement a Pesti úti idősek otthonával kapcsolatban az ATV-be panaszkodni, de az ATV-től tíz percnyire lévő Pesti úti idősek otthonába Karácsony Gergely főpolgármester úr a mai napig egyszer sem látogatott el.
De ott vannak más városok is, tisztelt képviselőtársaim, a Jobbik által vezetett Ózd, Miskolc városa vagy Vác. Ezeken a helyeken mindenhol csökkentették az önkormányzati dolgozók bérét (Z. Kárpát Dániel: Kisvárdán minden 50 év feletti embert elküldtek!), ami azért felháborító, mert a normatív támogatásokat ezek az önkormányzatok ezek után a dolgozók után egytől egyig megkapják. Tehát úgy néz ki a járványügyi helyzet kezelése a baloldali önkormányzatoknál, hogy az állami normát az állam odaadja, majd utána az önkormányzat azt nem adja oda a saját dolgozóinak. Azt gondolom, ha már a védekezést tetszenek kritizálni, akkor talán ezt is legyenek kedvesek figyelembe venni.
Összegezve tehát elmondhatjuk, hogy a járvány elleni védekezés első szakaszát a kormány sikeresen lezárta, és a rendkívüli felhatalmazást visszaadja az Országgyűlésnek. De sajnos azt a következtetést is le kell vonnunk, hogy a baloldalra egy ilyen válsághelyzetben nem lehet számítani, hiszen azt folytatják, amit az elmúlt tíz évben már megszokhattunk tőlük: támadnak és hazugságokat terjesztenek itthontól egészen Brüsszelig. De most eljött az igazság pillanata, tisztelt ellenzéki képviselőtársaim. Hatvan nap után, ahogy a kormányfő és a kormány megígérte, a rendkívüli felhatalmazás visszavonásáról szóló törvény itt van az Országgyűlés asztalán. Az önök lehetőségében is áll, hogy ezt vegyék vissza.
Arra kérem ellenzéki képviselőtársaimat, ha már a bocsánatkérés a sok hazugság miatt elmaradt - s ezt tudomásul is vesszük, megmondom őszintén, én el sem várom, mert nem feltételeztem a baloldalról, hogy van olyan nagyvonalúság bennük, hogy a bocsánatkérést megejtik, de ha már ezt nem tették meg -, akkor legalább tanuljanak a saját hibáikból, és ha a koronavírus-törvényt nem is szavazták meg, akkor a járványügyi készültséget, amit egyébként minden szakember indokoltnak és bevezetendőnek tart, legyenek kedvesek támogatni. Természetesen a kormánypártok, így a KDNP is ezt támogatni fogja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem