JUHÁSZ HAJNALKA
JUHÁSZ HAJNALKA
JUHÁSZ HAJNALKA (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Külügyminiszter Úr! Nemzeti tragédiánk 100. évfordulója kapcsán kiemelten fontos arról beszélnünk, hogy a szomszédságpolitikának milyen jelentősége van.
Azt gondolom, a szomszédságpolitikának két meghatározó olyan megközelítése van, amit szeretnék hangsúlyozni, az egyik az együttműködés, a másik, amelyet a koronavírus is megmutatott nekünk, az egymásrautaltság. Ha azt nézzük, hogy a szomszédságpolitikában melyek azok a nemzetközi szervezetek, amelyeknek a szomszédaink tagjai, akkor kiemelten szeretném azt hangsúlyozni, hogy biztonságpolitikai szempontból az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek valamennyi szomszédunk tagja. A NATO esetében Szerbia és Ukrajna nem, Ausztria is nemzetközi jogilag semleges. Ezek fontos irányok a jövőbeli kihívásokkal szemben.
Nagyon örülök annak, hogy múlt héten megvalósult az ukrán külügyminiszterrel való találkozója külügyminiszter úrnak. Itt kiemelten fontos, szeretném hangsúlyozni, és nagyon örülök, hogy ez szóba került a találkozó során, a kormányközi vegyes bizottságok jelentősége, az oktatáspolitikai, a gazdaságpolitikai és kisebbségvédelmi, hiszen ez a terület az, ahol egy új fejezet kezdődhet az ukrán-magyar viszonyban. Azt gondolom, mindenképpen érdemes megemlíteni a szomszédságpolitika kapcsán azt, hogy a szlovák-magyar kapcsolat milyen sikertörténet. Azt gondolom, hogy az infrastrukturális beruházások, a gazdasági együttműködés egy olyan példa, amelynek kapcsán, ahogyan eddig is haladtunk, a külpolitikának továbbra is ezt az irányt kell követnie. Hadd emeljem ide a szomszédságpolitika kapcsán tágabb értelemben Lengyelországot is, hiszen a lengyelek és a magyar kormány esetében nagyon hasonló a hétéves költségvetési keretről való gondolkodásunk, az Unió bővítési politikája és az illegális migráció kérdésköre is.
Azt gondolom, hogy a szomszédságpolitika kapcsán beszélnünk kell arról, hogy a XXI. századi kihívás azt jelenti számunkra és a szomszédaink számára, hogy meglássuk és tisztán lássuk, hogy miben vagyunk különbözőek, de miben vagyunk hasonlóak. A hasonlóságra kell építenünk ezt a fajta szomszédságpolitikát. Azt gondolom, hogy Románia kapcsán kiemelten fontos azt a közép-európai együttműködést román részről is látni, amelyben megvan a magyar kormány részéről a maximális nyitottság, ahol szintén a közép-európai együttműködés fontosságát hangsúlyozzuk. Ha csak azt mondom pozitív példaként, hogy a hivatalban lévő szlovák kormány magyarul is bemutatta a programját, vagy hogy a nemzeti oktatási törvényt és a kisebbségi jogállásról szóló törvénytervezetet készítik, ezekre mindenképpen építeni kell.
Szeretném azt is hangsúlyozni a szomszédságpolitika kacsán, hogy a múlt heti külügyminiszteri találkozó során az ukrán külügyminiszter felhozta Ukrajna esetleges európai uniós csatlakozásának kérdéskörét. Azt fontos leszögeznünk, hogy aki az Európai Unió tagja szeretne lenni, annak a leendő tagállamnak a koppenhágai kritériumokat teljesítenie kell. Ezért rendkívül fontos az a találkozó, amely a nemzeti kisebbségek nyelvi és oktatási jogai kapcsán elindult az ukrán és a magyar fél között.
(14.00)
Szeretném ideemelni azt a szakmai részét az Európai Unió kérdéskörének, hogy az Európai Unióról szóló szerződés, bár a kulturális sokszínűséget védi, de a nemzeti kisebbségek joga sem osztott, sem kizárólagos hatáskörében nincs az Európai Uniónak, ezért rendkívül fontos feladata van, amelyben a magyar külpolitika és a magyar kormány következetesen megjelenik: ez a polgári kezdeményezések, hiszen itt tudjuk segíteni azt a hiátust, amely az Európai Unióban jelen van.
Nagyon fontosnak tartanám még azt is megemlíteni, amit miniszterelnök úr a hétvégén mondott, hogy az államoknak van határa, a nemzeteknek nincs. A XXI. század kihívásaira a nemzeti identitás és a nemzeti önazonosság védelme a legmegfelelőbb válasz, ezért van kiemelt jelentősége a politikai nyilatkozatnak, amely a nemzeti önazonosság fontosságát emeli ki, hiszen ez mindannyiunk közös feladata, hogyan tudunk a XXI. század kihívásaira a nemzeti identitásunk megőrzésével és a nemzeti önazonosságunk megőrzésével válaszolni. Ahogy házelnök úr múlt héten az ünnepi beszéd során mondta: nem az államhatárok megváltoztatásának politikájára van szükség, hanem az állampolitikák megváltoztatására, ezért az együttműködés és az egymásra utaltság az, amelyek a közös szolidaritás alapja lehet. Nagyon szépen köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
