NACSA LŐRINC,
NACSA LŐRINC,
NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Igenis, elnök úr. A másik pedig, hogy az állami vagyonnak az állam jó gazdája vagy rossz gazdája-e. Természetesen, ha megnézi a 2010 utáni törekvéseket, akkor azt láthatja, hogy másfélszeresére nőtt az állami vagyon, 18 000 milliárd forintot meghaladó értékű mára. Azért kellett megtenni ezt, mert az öntől balra ülők kiárusították ezt, rablóprivatizációt végeztek, tehát az állam ha észszerűen és hasznosan tud gazdálkodni, akkor természetesen tud jó gazda lenni. Ezt mi sosem tagadtuk. Nem véletlenül gyarapítottuk az állami vagyont másfélszeresére az elmúlt években.
A mostani törvényjavaslat 13 törvény módosítását tartalmazza a közlekedési ágazatban a 2020. év első félévében szükséges törvényi szintű jogszabály-módosítások átvezetése érdekében. Az előttem szólók - különösen is államtitkár úr - már részletesen kifejtették a részletszabályokat a törvényjavaslattal kapcsolatban, én a leglényegesebb módosításokat szeretném kiemelni.
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításának célja a jogalkalmazás során felmerült gyakorlati kérdések rendezése is. A Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. mint az országos és szűkebb körben a helyi közutak építtetője vagyonkezelésébe a mostani szabályozás alapján csak a kisajátított vagy a kisajátítást helyettesítő adásvétellel megszerzett ingatlanok kerülnek; más jogcímen megszerzett vagy eleve a magyar állam tulajdonában álló ingatlanok vonatkozásában a vagyonkezelői jog bejegyzésének akadályát képezheti, hogy kisajátításra vagy kisajátítást helyettesítő adásvételi szerződés megkötésére nem kerül sor.
Indokolt szabályozni a vagyonkezelői jog létrejöttének lehetőségét azokban az esetekben is, amikor az ingatlan építtető általi megszerzésére egyéb jogcímen vagy ingyenes vagyonátadással kerül sor.
A gyorsforgalmi utak pihenőhelyeinek hasznosítása kapcsán problémát okoz, hogy a nyertes ajánlattevő nem járhat el építtetőként a hasznosított területen épülő közlekedési létesítmények, például utak, parkolók, megállásra szolgáló egyéb burkolati felületek tekintetében. Annak érdekében, hogy a kivitelező járhasson el a hasznosított területen lévő közlekedési létesítmények építtetőjeként is, és minden engedélyt a saját nevére meg tudjon szerezni és így megépíteni azokat, egy új bekezdéssel szükséges kiegészíteni a 29. §-t, amely egyértelműen és megnyugtatóan rendezi ezt a kérdéskört.
A járda üzemeltetése, karbantartása kapcsán fontos, hogy rögzítésre kerüljön jogszabályi szinten, hogy az az önkormányzatok feladata, a tulajdoni viszonyoktól függetlenül. A gyakorlatban egyébként már most is, tisztelt képviselőtársam, a helyi önkormányzatok többségében magukénak érzik ezt a feladatot, a járda tisztítását maguk végzik vagy végeztetik. Sok esetben helyi jogszabályt is alkotnak ezek tisztítására, ami néha problémát okoz, mert egy feljebbi szintű jogszabállyal összeütközésbe kerülhet, ezért szükséges a kialakult gyakorlat jogszabályi rendezése. A járdával teljesen hasonlatos kérdéskört jelentenek a lakott területen lévő buszmegállók is.
A vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása alapján a hajózási vizsgáztatási feladatokat 2020. január 1. napjától a vizsgaközpont látja el. Szükségessé vált a törvény hajózási bírságolásra vonatkozó rendelkezéseinek pontosítása annak kiszabhatósága érdekében, továbbá a bírság összegének megemelése annak érdekében, hogy ez a jogsértőkkel szemben a törvényben foglalt mérlegelési szempontok mellett kellő visszatartó erőt képezzen.
A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítását az úgynevezett negyedik vasúti csomag műszaki pillére, irányelvei, jogharmonizációs átültetése indokolja. Célja az annak való megfelelés biztosítása. Vasúti járműnek természetes személy tulajdonosa is lehet, ezért a javaslat alapján szükséges a járműnyilvántartást vezető közlekedési hatóság részére lehetővé tenni, hogy a természetes személyek személyazonosító adatait kezelhesse, és azokat a nyilvántartásban rögzíthesse.
Ez az átültetés az Európai Unió negyedik vasúti csomagjának műszaki pillére, olyan műszaki jellegű szabályok összessége, amelyek azt célozzák, hogy az európai vasúti hálózaton közlekedő vonatok a lehető legkevesebb akadályba ütközzenek műszaki szempontból, és az úgynevezett kölcsönös átjárhatóság feltételrendszereinek is megfeleljenek.
(15.00)
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosítása egyszerűsíti és aktualizálja a nyomvonal-kijelölő rendelettel megállapított területsávot megillető védettséget, továbbá szélesebb körben teszi lehetővé az állami fejlesztési célokat nem zavaró építési tevékenységhez történő hatósági hozzájárulást.
A kiegészítés célja a törvény rendelkezéseinek egyértelműsítése. Nyomvonal-kijelölő rendelet esetén az építési engedély hatályosságának és az építési tevékenység megkezdésének nem akadálya a településrendezési eszköz és a kiadott engedély összhangjának hiánya. Az egyértelműsítéssel a jogalkalmazás során kialakuló viták, amelyek a múltban előfordultak, megelőzhetővé válnak. További cél a meglévő, indokolatlanul bonyolult szabályozás egyszerűsítése annak érdekében, hogy a nyomvonal védelme ne képezze indokolatlan akadályát az állami fejlesztési célokat nem zavaró tulajdonosi, építési, bontási, tereprendezési és egyéb értéknövekedést eredményező építési tevékenységeknek, művelésiág- és minőségiosztály-megváltoztatásoknak. Minden bürokratikus akadályt lebontó és egyszerűsítő szabályt természetesen támogatunk.
Pontosításra kerül, hogy a kártalanítási igényről való lemondás végleges, és erre kisajátítási eljáráson kívül vagy az építtetővel kötendő adásvételi szerződésen kívül bármilyen egyéb jognyilatkozattal sor kerülhet. A módosítással elkerülhető, hogy az építtető a közlekedési hatósági engedélyezési eljárásban tett lemondó nyilatkozat ellenére a későbbiekben az általa végzett beruházás nyomán bekövetkező értéknövekedés ellenértékére igényt tarthasson.
Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény módosítása az automatikus inflációkövetés rendszerét vezeti be. Indoka, hogy a hazai elektronikus útdíjszedési rendszerekből származó bevételek az egyik legfontosabb alappillérei az állami tulajdonú országos közúthálózat fejlesztésének és biztonságos működtetésének. Az automatikus inflációkövetés megvalósítása a díjszámítás módszertanát, az egyes díjtételeket és a díjköteles szakaszok körét meghatározó teljes jogszabályi kör módosítását igényli.
Az e-útdíj esetében az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény tartalmazza a törvényi szintű szabályozást, amelynek módosítására tesz ezen előterjesztés javaslatot. A vonatkozó jogszabályok együttes módosításával megvalósuló, a rendszerbe épített és évenként automatikusan frissülő megoldás legfőbb hozadéka az, hogy az úthasználók számára kiszámíthatóvá válik a rendszer és a díjemelések esedékessége, nem eseti, nem magas mértékű és nem váratlan emelésekről lesz itt szó. Ez utóbbi szempont különösen az e-útdíj esetében fontos, ahol a fuvarozói társadalom számára elegendő időt ad a felkészülésre, kiszámíthatóvá teszi az útdíjak változását is.
A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosításának célja többek között a büntetett előéletű járművezetők kiszűrése a személygépkocsival végzett közúti személyszállítási szolgáltatások, személytaxi, személygépkocsis személyszállítási szolgáltatás piacáról. Az intézkedéstől várt eredmény az, hogy a személygépkocsival végzett személyszállítási szolgáltatások során csökkenjen az utasok kárára elkövetett jogszabálysértések mennyisége, amely javítja a taxis szakma társadalmi megítélését, és természetesen javítja a szolgáltatás színvonalát. Szerintem ez közös érdekünk. A módosítás nem érinti a jelenleg már személyszállítói vezetői igazolvánnyal rendelkező járművezetőket. A járművezetői igazolvány érvényességi ideje legfeljebb öt év, így a járművezetőknek a következő igazolvány kiadásakor kell megfelelniük az új előírásoknak, tehát egy felmenő rendszer kerül bevezetésre.
A közlekedési hatóság jogosult bekérdezni a bűnügyi nyilvántartási rendszerbe, s megismerni azokat az adatokat, amelyek a járművezetői igazolvány kiadásához szükségessé válnak. A módosítás célja, hogy az állampolgárok részére ne jelenjen meg új adminisztrációs teher sem. A taxis szakmai érdekképviseletek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, az Országos Taxis Szövetség és a Fuvarozó Vállalkozások Országos Szövetsége is kérték információink szerint az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól, hogy a személygépkocsival végzett személyszállító vezetői igazolvány kiadásának előfeltételeként határozza meg a büntetlen előélet igazolását, így a módosítást a szakma is nemcsak hogy a támogatásáról biztosította, hanem kérte is külön, nyilvánvalóan a szakma érdekében.
Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy az előttünk lévő törvényjavaslat célja a vasúti, hajózási, légi közlekedési, közszolgáltatási és közúti közlekedési szakterületen szükségessé vált törvényi szintű módosítások átvezetése hatályos szabályozásba. A Kereszténydemokrata Néppárt a törvényjavaslat elfogadását támogatja. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
