DR. VARGA-DAMM ANDREA
DR. VARGA-DAMM ANDREA
DR. VARGA-DAMM ANDREA (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2020. év utolsó felszólalását szeretném elmondani, és ebben arra a kérdésre szeretnék válaszolni, hogy mivel gazdagodtunk 2020-ban.
Leginkább tapasztalattal, merthogy a költségvetés elszegényedett, körülbelül egymillió honfitársunkkal együtt. A 2020. évet januárban a tisztázás évének neveztem el, és nem is gondoltam, hogy valóban mennyi minden tisztázódik közéletünkben ebben az évben. Társadalmunk olyan mennyiségű új tapasztalatra tett szert ebben az évben, ami egy emberöltőre is elegendő lenne.
Januárban például megtapasztalhattuk, hogy a XIII. kerületben járókelők szeme láttára verhetnek agyon egy embert úgy, hogy senki nem veszi észre. Aztán ebben a hónapban megismerhettük L. Simon László fideszes képviselő látomását, miszerint az Igazságügyi Minisztériumban kommunista alvóügynökök vannak.
Majd jött a február, és rájött arra a kormány, hogy a maga által teremtett börtönbizniszből kicsit túl sokat kerestek a bűnözők és az ügyvédek, azóta pedig kapálózik az újabbnál újabb törvényjavaslatok előterjesztésével, hogyha már a kártérítéseket nem is tudja megúszni, legalább ne a bűnözők, hanem a sértettek járjanak jól vele. Februárban azért azt is megtudtuk, hogy hazánk miniszterelnöke továbbra is egy igen szegény ember, de azt is, hogy biztosan van a fideszesek között drogos, mert nem engedték az országgyűlési képviselők drogtesztjére irányuló javaslatomat tárgyalni. Persze, novemberre azért az is kiderült, hogy miért.
Márciusra elérkezett a világjárvány, hiszen a jóistent és a biológiát gyakran kihagyják a számításból a politikusok. A járvány során pedig megtudhattuk, hogy a kormányzatnak az égadta világon semmiféle forgatókönyve nincs arra, mit kell ilyenkor és kinek tennie, ezért hát jött egy kis hatalombebetonozós veszélyhelyzeti törvény sok-sok ostobasággal. Közben a KDNP megvilágosodott, és éppen az európai emberi jogi egyezményt készült felmondani.
Aztán áprilisra, húsvétra megadta a miniszterelnök a szentenciát: rendezze össze magát mindenki, és tudja, mi a dolga húsvétkor! A gazdagok nem akarták kivenni a részüket a járvány elleni védekezésből, inkább az önkormányzatoktól vették el a pénzüket. Repülőgépek röpködtek a világban a védekezés eszközeiért, de azóta sem tudjuk, hogy mibe került, és azt sem, hogy hol vannak az eszközök.
Májusra a kaszinók pénzmosodabiznisze Garancsihoz került, és kirúgtak két kiválóan dolgozó kórházigazgatót a járvány kellős közepén, miközben a védekezés ötletelésre alapult. Beindult a vagyonkezelő alapítványoknak való vagyonkisíbolás, ami egészen e hétig folytatódott is.
Júniusban aztán a vasúti járatritkítások még a Fidesz köreiben is zavart keltettek, és újra örvendezhettünk a nemzeti konzultációnak, amit egyszerűen csak nemzeti inzultációnak neveztünk el.
Júliusra megtudhattuk, miniszterelnökünk nem gondolkodik abban, hogy jóléti államot teremtsen, azt mondta, ez már nem működő struktúra, úgyhogy kedves nép, irány a szegénység, de az oligarchák azért egy fillérrel sem kerestek kevesebbet. A pornográf Kaleta-ügy borzolta júliusban még a polgárok kedélyállapotát, aztán elkezdődött az európai uniós költségvetési vita, ami aztán oda-vissza zsarolgatásokkal e héten ért véget.
Augusztusban megkezdődött a színművészeti egyetemisták ellenállása az egyetem bedarálása miatt, folytatódott a balatoni ingatlanok kormányzati körökhöz való átjátszása, majd a belarusz diktátor elcsalta az ottani választásokat is. A világ ettől a futóbolondtól nem tudott megszabadulni, de legalább novemberben a másik futóbolondtól sikerült.
Szeptemberben aztán újra megnyílt a költségvetési pénzcsap a haveri körökhöz, míg emberek százezrei vesztették el állásaikat a járvány miatt. Aztán az addig alukáló köztársasági elnökünk szeptemberre csak kinyitotta a száját, de teljesen feleslegesen tette.
Októberben aztán a parlamenti kormányzó pártok, az ellenzéki pártokkal összeszövetkezve, elvették alapvető jogaikat a független képviselőknek, vélhetően félnek politikai erejüktől. Aztán úgy emelt a kormány az egészségügyi dolgozóknak bért, hogy közben egy pórázzal kötötte le mindannyiukat az új törvényükkel. Eközben az ellenzék elvesztette a rendkívül fontos borsodi egyéni időközi választást.
Novemberre Európában megsokszorozódtak a terrorcselekmények, és a nagyon okos európai politikusok nem találják ezekre a megoldásokat, itthon pedig megtanult a kormány megszavazható veszélyhelyzeti törvényjavaslatot is benyújtani. A koronavírus-járvány tombolása közepette pedig a kormány több mint ötven olyan törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűléshez, amelyek teljesen feleslegesek voltak.
Viszont decemberre megtudhattuk, amit eddig az emberiség ezek szerint nem tudott, pedig sok milliárd ember így született meg, miszerint a nő az anya, a férfi pedig az apa, és most már a gránitszilárdságú, két homoszexuális férfiparti közepette született Alaptörvényünk is tartalmazza. Gazdagodtunk tehát sok tapasztalattal, szegényedtünk viszont sok nagyszerű magyar ember halálával.
2021-re azt kívánom mindannyiunknak, ami ebből a bölcs mondásból is ered: a nagy gondolatok a szívből jönnek, a kis gondolatok a zsebből és a helyes gondolatok az észből. Boldog új esztendőt kívánok mindannyiunknak! (Taps az ellenzéki sorokból.)
