DR. MATOLCSY GYÖRGY,
DR. MATOLCSY GYÖRGY,
DR. MATOLCSY GYÖRGY, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A Magyar Nemzeti Bank 2020. évi gazdálkodásáról és működéséről részletes éves jelentés készült, mindenki által elérhető. Tisztelt elnök úr, engedje meg ezért, hogy a jelentés legfontosabb megállapításait felidézzem, illetve néhány megjegyzést, gondolatot fűzzek a 2021. évhez - ebben vagyunk, sőt a vége felé -, és egy kis kitekintést is adjak a 2022. évről.
Tisztelt Ház! Nem kétséges, hogy a 2020. év a válságkezelés éve volt. A legnagyobb eredménye a 2020. év válságkezelésének, hogy megvédtük a korábbi évtized eredményeit, a kormányzattal összehangolt jegybanki lépések megalapozták Magyarország idei és jövő évi helyreállítását. Nem lebecsülendő eredmények, és nagyon sok minden következik ebből.
Hogy mennyire nem lebecsülendő eredmény a korábbi vívmányok, évtized megvédése és a válságból történő kilépés, kilábalás megalapozása, azt az mutatja, hogy az elmúlt száz évben vagy pedig a Magyar Nemzeti Bank közel százéves működése során sokszor éltünk már át válságot. Van egy egyértelmű tapasztalatunk: amikor a jegybank aktívan belépett a válságkezelésbe, akkor sikert ért el az ország válságkezelése; amikor passzív volt, távol maradt a válságkezeléstől, akkor a kormány egyedül nem volt képes jól kezelni a válságot.
Az 1920-as évek elején Trianon válságát, hiszen az válságba sodorta a nemzetet, az 1924-27 közötti sikeres pénzügyi konszolidáció oldotta meg, amelyben Bethlen István miniszterelnök és Popovics Sándor jegybankelnök oroszlánszerepet vittek, az akkori kormány és az akkori friss jegybank, amelyik, ugye, 1924-ben alakult meg, együtt sikeresen kezelte a válságot.
Amennyire lehetett, ezt megismételtük 1929-33-ban. És hogy inkább sikeres volt a válságkezelés, azt az mutatja, hogy 1936-ban már elértük az elmúlt száz év, tehát a Trianon utáni száz év legjobb európai összehasonlítható eredményét, a mostani európai uniós tagállamok akkori eredményének, fejlettségi szintjének a 86 százalékát értük el.
(14.00)
Hasonló módon az 1945-ös hiperinfláció, összeomlás után az új forint, a jegybank aktív részvételével és természetesen a kormány irányításával létrejött új nemzeti fizetőeszköz szintén sikeresen kezelte a válságot. Nem volt ez mindig így. A 2008-09 körüli válságot már egy passzív jegybank kísérte, és csak 2013-tól tudtuk újból a Magyar Nemzeti Bankot bekapcsolni a különböző gazdasági nehézségek kezelésébe. Tehát ha aktív a jegybank, van sikeres válságkezelés, amit a 2020., ’21. és remélhetőleg a ’22. év is bizonyít.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A 2020-as és ’21-es évek ikerévek voltak. Összetett válság tört ránk, és azt gondolom, hogy mindegyik elemét, tehát a koronavírus okozta egészségügyi válság elemét, a társadalmi-közösségi válság részét, a munkaerőpiac fenyegető válságát, amelyet megelőztünk, és a többi, egyéb területen fejét felütő válságjelenségeket sikeresen kezeltük. Azonban nagyon fontos azt kiemelni, hogy hol nem volt válság. A magyar pénzügyi rendszerben nem ütötte fel a fejét a válság.
Tehát szemben a 2008-2009-es válsággal, válságkezelési időszakkal, de ez eltartott 2013-ig is, most nem volt pénzügyi válság. Ez annak köszönhető, hogy a kormány, a jegybank, a bankrendszer, a pénzügyi rendszer és az üzleti szektor együtt, beleértve egyébként a családokat is, tudták, hogy mi a tét. Azt tettük aktív módon, amit kellett annak érdekében, hogy az egyébként összetett válságba ne furakodjon be egy újabb elem, ez pedig a pénzügyi válság. Nem volt pénzügyi válság. Nem volt, és természetesen a válságból történő kilépés ezt a helyzetet még erősíti is.
(Móring József Attilát a jegyzői székben
dr. Aradszki András, dr. Gyüre Csabát
dr. Steinmetz Ádám váltja fel.)
dr. Aradszki András, dr. Gyüre Csabát
dr. Steinmetz Ádám váltja fel.)
Miért voltunk képesek 2020-21-ben, a válság és válságkezelés sikeréveiben sikert elérni? Azt gondolom, hogy ebben döntő elem a korábbi évtized, mert megnyertük a korábbi évtizedet, egy olyan biztos alapra, egy erős immunrendszert mutató magyar gazdaságra és társadalomra épült a válságkezelés, amely megerősítette, támogatta a kormány, jegybank, bankrendszer, üzleti szektor közös lépéseit. Ha olyan lett volna a kiindulópont, mint volt a 2009-2010 körüli válságkezelésben, tehát ha a 2002 utáni eltékozolt esztendők alapján indul a válságkezelés, más képet mutattunk volna. Nagyon fontos, hogy tehát a 2020-21-es válság és válságkezelés egy erőteljes, jó alapra épült.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Magyar Nemzeti Bank a 2020 tavaszán beütött válságra rögtön a legelején egy koordinált, összetett válságkezelési, monetáris politikai csomagot állított össze. Ennek az elemeit mindenki ismeri. Engedjék meg, hogy felidézzem, hiszen ezek a 2020-as jegybanki működés döntő területei. Ilyen volt, hogy a jegybank döntött további kamatvágásokról, kettőről, 0,6 százalékra vittük le az alapkamatot. Ez támogatta a válságkezelést. Ilyen volt, hogy a monetáris tanács döntése alapján befogadtuk a nagyvállalati hiteleket 2600 milliárd forint értékben, tehát stabilizáltuk a nagyvállalatok pénzügyi helyzetét. Ilyen volt, hogy visszahoztuk, felélesztettük a nagyon sikeres növekedési hitelprogramunkat, Hajrának neveztük el, és mintegy 3000 milliárd forint összegben segítettük a mikro-, kis- és középvállalatok túlélését.
Hogy mennyire sikeres volt a program, az pontosan jelentkezik abban, hogy ebben az évben a vállalati szektor a hitelállományát 14 százalékkal növelte, és azt gondolom, hogy a háztartások és a vállalatok egészét jellemző hitelállomány-növekedés pontosan mutatja, hogy a pénzügyi rendszer erős maradt. Ebben a növekedési hitelprogram döntő szerepet vitt. Volt egy titok, egy kulcs az „NHP Hajrá” sikere mögött, ez pedig az, hogy lényegében mindenre megnyitottuk, amire a mikro-, kis- és középvállalatoknak szüksége volt. Tehát megnyitottuk hitelkiváltásra, megnyitottuk új beruházásokra, megnyitottuk forgóeszköz-finanszírozásra, és a forgóeszköz-finanszírozás keretei között megnyitottuk bérfizetés finanszírozására is. Tehát a túlélés egyik legerősebb eszköze volt a „Növekedési hitelprogram Hajrá”. A többi, kormányzat által indított hitelprogram, illetve kamattámogatási program nagyon jól működött együtt a Magyar Nemzeti Bank „NHP Hajrá” programjával.
Tisztelt Elnök Úr! A növekedési kötvényprogrammal pedig azokat a zömében erős, zömében nagyvállalatokat támogattuk, amelyek részben kifektetést, részben pedig új beruházási célokat finanszíroztak. Tehát miközben kezeltük a válságot, nyitottunk kaput, időnként csak ablakokat, de kaput, utakat a jövő felé is. A Magyar Nemzeti Bank két évben 200-250 milliárd forint értékben, összesen 500 milliárd forint osztalékot fizetett be. Azt gondolom, hogy ez is, ha csak szerény mértékben, de mégis segíthette a költségvetést a válságkezelésben.
Mindezek együtt azt jelentették, hogy a Magyar Nemzeti Bank, a magyar jegybank vállalta azt a feladatot, hogy a válságkezelésben jelentős összegekkel vegyen részt. 2021 szeptemberéig mintegy 11 000 milliárd forinttal vett részt a magyar jegybank a válság kezelésében és a válságból történő kilábalás finanszírozásában. Ez példátlan összeg az elmúlt száz évet nézve, és példátlan összeg az Európai Unión belüli válságkezelési finanszírozási szerkezetben is. Ezzel azt vállaltuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank mérlege a 2019-es kiinduló bruttó hazai termékhez mért 26 százalékról felment 43 százalékra, és ezt vállalhattuk, mert a 2013 és 2020 közötti szakaszban szűkítettük a mérlegünket.
Megint azt találjuk, hogy ha jók az alapok, ha a korábbi időszak helyes kormányzati, illetve monetáris politikája megerősítette a gazdaságot és a gazdaság immunrendszerét, akkor lehet vállalni bátor és szükséges programokat, nem kell attól tartani, hogy egy olyan magas, erős GDP-arányos jegybanki mérleg alakul ki, amely már veszélybe sodorná a pénzügyi stabilitást. Nagyon komoly összefüggés van aközött, hogy tehát tegnap mit léptünk és ma mit léphetünk, és ma mit lépünk és a jövőben mit léphetünk. Biztos alapokra kell támaszkodni.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A hazai válságkezelés 2020-ban mindenképpen, de ’21-ben is alapvetően hitelalapú volt. Hitelalapú válságkezelés volt. A gazdaság minden szereplője hitelt vett fel, hogy túlélje a sokkokat. A hitel alapja azonban valójában valami más, úgy hívjuk, hogy bizalom. Azok vesznek fel hitelt, akik bíznak a jövőben, bíznak abban a működésben, amit egy ország mutat, tehát valójában egy bizalomközpontú válságkezelést hajtottunk végre.
A 2020-as év, azt gondolom, nagyon jól tükröződik abban a számban is, hogy bár Magyarország jelentős ütést kapott, hiszen a 4,7 százalékos GDP-visszaesés komoly, volt ennél nagyobb például 2009-ben vagy 1991-92-ben, de ez egy komoly ütés. Viszont az Európai Unió átlagos visszaesése ennél magasabb volt, 6,4 százalék. Tehát itt már érezhető, hogy egy célzott, hatékony válságkezelés jobb eredményeket mutat, mint nagyon sok helyen máshol Európában, ezen belül az Európai Unióban.
(14.10)
A 2020. év egyik legfontosabb eleme, hogy a válságkezelés nem járt együtt az infláció megugrásával, az átlagos infláció 3,3 százalék volt. 2017-től a Magyar Nemzeti Bank inflációs célkövető rendszerében szereplő középtávú 3 százalékos inflációs cél közelében vagy éves átlagban, pont 3 százalékon vagy 2,9-3 százalék között alakult az infláció. Ez 2020-ra még igaz volt, 2021-re már nem, és tartok tőle, hogy 2022-re sem, de mégis a válság és a válságkezelés lépései, közöttük például a jegybanki programok nem okoztak inflációt a magyar gazdaságban.
A kormány, a Magyar Nemzeti Bank és a bankrendszer működése együtt az üzleti szektor vezetőinek, különösen menedzsereinek a döntéseivel megóvták a munkaerőpiacot az összeomlástól, megóvták attól, hogy visszaforduljanak a korábbi évtized nagyon erős, nagyon jó munkaerőpiaci eredményei. Természetesen följebb ment a munkanélküliség 5 százalékra, a válság mélypontján magasabb volt, mint a korábbi 3,3 százalékos munkanélküliségi ráta, de láttuk, hogy ebben az évben megint a sikeres válságkezelés nyomán 4 százalék körüli mértékre csökkent.
A válságkezelésnek, illetőleg a válságnak és a válságkezelésnek természetesen sok területen jelentkezett az ára. Az egyik ár a beruházások 7 százalékos csökkenése volt, tehát 2020-ban még azt tapasztaltuk, hogy a válság egyik erős ütése elérte a beruházásokat, reméljük, hogy ez 2021-22-ben már nem így lesz.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy röviden kitérjek a 2021. év jegybanki működésére, várható eredményeire. Nem kétséges, hogy Magyarország újraindult, az idei év második negyedévének a végére elértük a 2019 végi teljesítménykibocsátási szintet. Ez jó eredmény, az első tíz európai uniós tagállam között vagyunk; és jó eredmény, értékelendő eredmény annak fényében, hogy az egy főre eső fejlettség terén a 21. helyen vagyunk; a versenyképesség szerint, a Magyar Nemzeti Bank 95-97 százalékban objektív tényezőket használó mérése szerint a 18. helyen vagyunk; a 2020-as válságkezelésben a mi méréseink szerint a 15-16. helyen vagyunk; viszont idén a 10. hely körül vagyunk, meglátjuk a végeredményét. Tehát javul a teljesítményünk, és messze jobb a válságkezelési teljesítményünk, mint az egy főre eső fejlettségünk vagy pedig a versenyképességünk. Ez azt jelzi, azt gondolom, kristálytisztán, világosan, hogy a fejlettséget és a versenyképességet lehet ugyanolyan módon javítani, mint a válságkezelést, ahol - még egyszer - a 15-16. helyről feljöttünk a 10. helyre.
Az sem kétséges azonban, hogy a gazdaság újraindításának, a válságból való kilábalásnak az ára súlyos 2021-ben, és ez az infláció visszatérése. Az infláció közellenség mindenkinek, különösen a jegybankoknak, ezen belül a Magyar Nemzeti Banknak, hiszen nekünk egyetlen horgonyunk van a monetáris politikai döntéseknél, ez a középtávú, 5-8 negyedéves sávban látott, előre látott, előrejelzett inflációs szám.
Az infláció megugrása nem magyar jelenség, Magyarországon is érzékenyen érint bennünket, de globális jelenség. Az okok nagyjából ugyanazok. Maga a koronavírus, maga a vírus újabb és újabb hullámában jelentkező hatás, a kilábalás, az újraindítás egy szűk időszakra esik majdnem mindenhol, és ennek inflációs hatásai elég erősek. Ha Magyarországot nézzük, akkor a 2008-2009-es kettős válságból - hiszen Magyarországon nem csupán a külső globális pénzügyi válság jelentkezett, hanem a 2002 utáni gazdaságpolitika belső válsága is - , nos, abból a válságból hat és fél év alatt jöttünk ki. Most a 2020-as koronavírus-ütésből, -válságból másfél év alatt jövünk ki, jöttünk ki, tehát az újraindítás egy sokkal rövidebb idő alatt sikerült.
Ez nem mindenhol van így, nem minden európai uniós tagállamban, hiszen az első tízben vagyunk, a többinél valamivel lassúbb lesz: van, ahol csak 2022 második felére érik el a 2019. év végi kibocsátási szintet, de mindenesetre egy gyors, koncentrált, válságból történő kilábalás, újraindítás az inflációt erősítő hatású. Ez mindenhol így van, Amerikában így van, Németországban így van. Harminc éve nem látott inflációs adatok bukkannak fel a világban mindenhol. Ismerjük a számokat, 6 százalék körüli inflációs adatok vannak szeptemberben, októberben Európában, Németországban, Amerikában, és ennek nem csupán a koronavírus maga vagy a vírus hullámaiból történő kilábalás az oka, hanem a teljes globális gazdaság, világgazdaság átrendeződése. Az ellátási láncok, a termelési láncok felbomlanak, a szállítási költségek hétszeresére növekedtek Európában; csiphiány van; mindenki mindent hall, lát, olvas, minden, amit olvasunk, és az új évtized meglepetése, az inflációs hatású. Minden ugyanabba a kosárba bemegy, a csiphiány, a szállítási költségek, egyébként a jegybanki programok többletfinanszírozási forrása, és ez teremt egy erős inflációs hullámot.
Magyarországon a magyar jegybank, azt gondolom, időben, először 2020 decemberében, majd 2021 márciusában figyelmeztetett arra, hogy jön az inflácó. Sőt, az Európai Unióban először, elsőként, 2020 júniusában elindítottuk azt a kamatemelési ciklust, amit azóta is folytatunk, és megerősítem minden korábbi közleményünket, illetőleg döntésünket: mindaddig folytatja a Magyar Nemzeti Bank a monetáris politikai feltételek szigorítását, amíg nem érezzük, nem látjuk, nem tudunk számolni azzal, hogy az infláció a középtávú célunk, a 3 százalék, plusz-mínusz 1 százalék, de 3 százalék közelébe ér. Ez azt jelenti, hogy nem csupán 2021-ben, hanem ’22-ben is folytatódik a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikai szigorítási ciklusa, ezen belül a kamatemelési ciklus.
Az infláció valóban közellenség, nem csupán a hangulatunkat rontja és a pénztárcánkat apasztja, hanem minden, kivétel nélkül minden üzleti és beruházási döntést elbizonytalanít. Hogyan lehet olyan beruházási kalkulációt készíteni öt évre előre, ha ilyen az inflációs környezet? Minél előbb minél hatékonyabban le kell törnünk az inflációt. Ebben az évben és jövő évben is 5 százalék körüli inflációval számol a Magyar Nemzeti Bank. A jövő évre van egy sáv, amit előre tudunk jelezni, ez 4,7-5,1 százalék, de az ismert bizonytalanságok alapján azt kell mondanom, hogy az 5 százalék körüli megfogalmazás a legpontosabb.
(14.20)
Ez egyszerre jelent három dolgot, azt gondolom. Az 5 százalék több, mint a 3. Tehát a Magyar Nemzeti Banknak folytatnia kell a monetáris politikai feltételek szigorítását.
A másik, amit jelez, hogy 2021-22-re látunk magasabb inflációs pályát, és 2022 negyedik negyedévére kifejezetten azt várjuk, azt mutatják az előrejelzés számai, hogy visszatér a magyarországi infláció a Magyar Nemzeti Bank célsávjába. Tehát szemben a hetvenes évtizeddel, amely lényegében végig inflációs évtized volt, most a sok-sok-sok-sok sokk, meglepetés és inflációt növelő tényező hatására ez minden bizonnyal néhány évre, ezen belül két évre összpontosul, 2021-22-re. Ez nem jó hír, de jó hír abból a szempontból, hogy nem szükséges tartanunk attól, hogy az évtized egészét megeszi az infláció.
S van még egy harmadik üzenete az idei és a jövő évi 5 százalék körüli inflációs előrejelzésnek: ez nem elfutó infláció, nem runaway, nem olyan, amit nem lehet kezelni. A hetvenes évtizedben, de még a harminc évvel ezelőtti inflációs szakaszban is sokszor volt olyan dilemma, hogy meddig tart. És sokáig tartott. Most tovább tart, mint eredetileg reméltük, számítottuk, de minden előrejelzés szerint nem az egész évtizedre, és nem egy két számjegyű elfutó inflációra kell számítani. Azt gondolom, hogy ezek olyan előrejelzések, amelyek kezelhetővé teszik mind az inflációt, mind az inflációt kezelő monetáris politikát.
Tisztelt Elnök Úr! Bár az infláció egy rejtélyes és nagyon összetett dolog, a 2017 utáni szakaszban Ausztria mellett egyedül Magyarország, a magyar jegybank érte el az inflációs célját, a többi európai uniós jegybank nem. Ez is az alapokhoz tartozik, erős monetáris politikai alapjaink voltak. Nos, a 2017 utáni teljes szakaszban a magyarországi inflációban nagyjából 80 százalék a külső hatás. Importált infláció. Nem kevés a 20 százalék sem, de érezhető, hogy nagyságrendi különbség van a külső és a belső inflációs tényezők között. Ez jellemző a 2017 utáni teljes időszakra.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A monetáris politikai váltás, amely 2020 júniusától elindult, nem csupán az alapkamat-emelési ciklust jelenti. Egy rugalmasságot biztosító új eszközt vagy régi eszközt aktiváltunk: ez az egyhetes betét. Mint látták a képviselő hölgyek és urak, jelentős összeget, 7700 milliárd forintot fogadtunk be már legutóbb az egyhetes betétben. Tehát egy olyan monetáris politikát követ a válságból kilábaló magyar gazdaságban egy erős inflációs veszély közepette a Magyar Nemzeti Bank, amely egyszerre kiszámítható és rugalmas.
Nagyon sok jegybank még ott tart a világban, hogy a vírus és az oltás mellett még tagadja az inflációt - úgy gondolják, hogy mindjárt elmúlik. Nem! Sőt, valószínűleg egy picit magasabb pályán marad még 2022-ben is, mint amennyit szeretnénk. Nagyon fontos, hogy az a jegybank nyer, amelyik szembenéz az inflációval és nem tagadja, és az a jegybank nyer, amelyik elsőként, az elsők között indítja el az infláció elleni harcot, illetve amelyik képes egy olyan fúziós eszközt használni, amely részben kiszámítható, ez a havi alapkamat-emelési ciklus, illetőleg rugalmas, és ez az egyhetes betét eszköze. Nem elég az alapkamat, illetve az egyhetes betét, ezért a Magyar Nemzeti Bank először csökkentette, majd minden bizonnyal rövidesen lezárja az állampapír-vásárlási programját. A „Növekedési hitelprogram Hajrá” válságkezelési eszközét kivezettük a keret lezárta után, s felülvizsgáljuk a növekedésikötvény-programot is annak ellenére, hogy ez zömében egy olyan hitelprogram, amely a kifektetést támogatja és a beruházásokat, de meg kell vizsgálnunk abból a szempontból, hogy bármilyen kockázata van-e az inflációs harcunk szempontjából a kötvényprogramnak.
A Magyar Nemzeti Bank vezetése nevében köszönöm az Országgyűlésnek, a képviselő hölgyeknek és uraknak azt, hogy a zöldmandátumot megadta Európában elsőként, a világon meg egyik elsőként a Magyar Nemzeti Banknak, s azt gondolom, hogy ezen keresztül sikeresen és hatékonyan tudjuk támogatni Magyarország fenntarthatósági és zöld átmenetét. Ennek talán nem első, de egyik legnépszerűbb új fecskéje a „Zöld otthon” program.
Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a lehetőséget. A Magyar Nemzeti Bank 2020-as működését és gazdálkodását tehát eredményesnek tartom, mindhárom mandátumnak eleget tettünk, megvédtük a korábbi eredményeket, valamint jó alapokat teremtettünk a 2021-22-es kilábaláshoz, illetőleg a felzárkózási pályára történő visszalépéshez. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
