NACSA LŐRINC,
NACSA LŐRINC,
NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Alelnök Úr! Köszönöm szépen elnök úr részletes és tartalmas beszámolóját és kitekintéseit mind a 2020., mind a 2021. esztendőben a pandémiás évben végrehajtott fiskális és monetáris folyamatokról.
Z. Kárpát Dániel képviselőtársamhoz szeretnék csak egy megjegyzést fűzni, aki a felszólalása első hat percében arról beszélt, hogy számára mekkora öröm, hogy Matolcsy György és Varga Mihály jegybankelnök úr és pénzügyminiszter úr vitatkozik. (Z. Kárpát Dániel: Nem a vita öröm önmagában. Nem értetted.) Ha képviselő úr a saját maga háta mögé néz, akkor ott vannak azok a székek, akik önökkel vitatkozni mertek, csak aztán kirakták őket a frakcióból. Tehát szerintem a vita előrevisz, és a vita jó lehet. Bárcsak önök is így gondolnák, és akkor talán máshol tartana ez az egész folyamat.
Nem vitás, hogy a 2020-as évben Magyarországnak, Európának és az egész világnak is a koronavírus okozta járvány következtében egy kihívásokkal teli, összetett válsággal kellett szembenéznie. A pandémia első hullámának berobbanásáig a 2019-es évet és 2020 első két hónapját minden szempontból egy gazdasági rekordidőszak jellemezte, amikor sorra dőltek meg a beruházási rekordok, korábban a rendszerváltás óta soha nem látott alacsony, 3,4 százalékos munkanélküliségi adat volt, ami Európában is rekorder, valamint 4,9 százalékkal tudott bővülni a magyar gazdaság, mindeközben az Európai Unió átlagos növekedése csupán 1,5 százalék volt.
Azonban 2020 márciusától egyszerre kellett felvenni a harcot az egészség és az emberi életek védelmében, valamint a járvány negatív gazdasági hatásaival szemben is. Komoly hatással volt a koronavírus-világjárvány 2020 márciusától a gazdaságra Magyarországon, Európában és az egész világon is. A pandémia berobbanása és az azt követő világméretű recesszió a 2008-2009-es gazdasági válsághoz képest sokkal egészségesebb, erősebb, ellenállóbb helyzetben érte el Magyarországot. Volt költségvetési tartalék, a magyar háztartásoknak voltak megtakarításaik, és ami a legfontosabb, a devizahitelek megszüntetésével az emberek nem voltak kiszolgáltatva a külföldi bankoknak adósrabszolgaként.
Érdemes összevetnünk az elmúlt másfél évtized két nagy gazdasági válságát és annak kezelését. A 2008-2009-es pénzügyi válságot baloldali gazdaságpolitika és baloldali jegybanki vezetés kezelte, míg a 2020-ban berobbant egészségügyi és gazdasági válságot a nemzeti kereszténydemokrata gazdaságpolitika és jegybanki vezetés kezelte. Látjuk azt, hogy a korábbi jegybankelnök, az offshore-lovag, Simor András tevékenysége mellett egy megszorításpárti jegybankelnök volt.
Nézzük meg, hogy 2008-2009-ben milyen állapotban érte a magyar gazdaságot a világválság! Hiszen már előtte, 2006-2007-ben, amikor a közgazdászok békeévnek, pénzbőségnek hívták azt az időszakot, akkor is 5 százalék fölött volt az államháztartási hiány. 2006-ban az egész világon a második legrosszabb adatokkal rendelkezett Magyarország, a 9,2 százalékos költségvetési hiánynál csak a háború sújtotta Libanonban volt magasabb a hiány, és ezek még a válságot megelőző gazdasági konjunktúra évei voltak.
2008-ban, a válság berobbanásakor a Gyurcsány-kormány egyből megszorításokkal, adóemelésekkel, a beígért adócsökkentések eltörlésével, a családok, a vállalkozások sanyargatásával válaszolt a válságra. A válság elszabadulásához és súlyossá válásához a baloldali kormány mellett a felelőtlen jegybanki politikát folytató Simor András is nagyban hozzájárult.
Az akkori jegybank tevékenységének is köszönhetően elszabadultak Magyarországon a családokat adósrabszolgaságba taszító devizahitelek. 2009-ben 1,1 millió devizahiteles volt Magyarországon, és 70 százalék fölött volt a devizahitelek aránya a teljes lakossági hitelállományban. Az államadósság 2010-re fojtogató mértékűvé és nagyon kedvezőtlen összetételűvé vált. A 80 százalékot meghaladó szintű államadósság finanszírozási összetételében 53 százalékra nőtt a devizaarány, és 65 százalékra nőtt a külföldi kézben lévő finanszírozás aránya. Ez az ország devizakitettségének és külső sérülékenységének radikális mértékű emelkedéséhez vezetett.
Amikor egy gyenge országot, gyenge lábakon álló gazdaságot ér el egy olyan válság, amilyen 2008-ban bekövetkezett, akkor pontosan látjuk, hogy ennek az lesz az eredménye, hogy elvesznek a családoktól, elvesznek a vállalkozásoktól, és egyébként az összes pénzügyi mutatónk folyamatosan romlik, és ezáltal egy kiszolgáltatott és megszorításokkal teli országot hagyott örökül a baloldal.
Ezzel szemben 2020-ban nem egy végletekig kivéreztetett, kiszolgáltatott és megszorításokkal teli Magyarországot talált a koronavírus-járvány okozta válság, hanem egy tartalékokkal, erőforrásokkal, pénzügyi mozgástérrel rendelkező országot.
A válság berobbanása előtt a devizahitelek aránya a teljes lakossági hitelállományban 70 százalékról 1 százalék alá csökkent, az államadósság a 2010-es 80 százalékot meghaladó szintről 2019 végére 65,4 százalékra süllyedt. Az államadósságon belül pedig a devizaarány 53 százalékról 21 százalékra, a külföldiek aránya pedig 65 százalékról 34 százalékra csökkent, tisztelt képviselőtársaim.
2013 óta a költségvetés GDP-arányos kamatkiadásai mintegy 2,2 százalékponttal csökkentek. 2020-ban ez mintegy 1000 milliárd forintos megtakarítást jelentett a költségvetés számára, így 2013 óta közel 4700 milliárd forinttal mérséklődött az államadósság után fizetendő kamatkiadás.
Ebben a gazdaságilag és pénzügyileg sokkal kedvezőbb helyzetben a magyar gazdaságpolitikának volt ereje arra, hogy tovább csökkentse a munkát és a vállalkozásokat terhelő adókat, visszaépítse a 13. havi nyugdíjat, teljesen adómentessé tegye a 25 év alattiak számára a munkavállalást, soha nem látott orvosbéremelést hajtson végre, valamint minden korábbinál több forrást biztosítson családtámogatásokra.
(15.20)
Ebből a munkából a Magyar Nemzeti Bank is nagymértékben kivette a részét. 2020-ban összességében közel 5900 milliárd forint mozgósításával járult hozzá a védekezéshez, a pénzügyi rendszer és az ország költségvetésének megerősítéséhez. A jegybank időben meghozott, nagyvonalú és szakmailag teljes mértékben helytálló lépései nagyban hozzájárultak Magyarország pénzügyi stabilitásának megőrzéséhez. A jegybank az 1500 milliárd forintos keretösszeggel útjára indított „Növekedési hitelprogram Hajrá” konstrukcióval és a növekedési kötvényprogrammal együtt sikeresen akadályozta meg a hazai hitelpiac kiszáradását, a vállalati szektor finanszírozásának ellehetetlenülését.
A jegybank lépéseivel elősegítette a hazai állampapírpiac stabilitásának fenntartását is. A Nemzeti Bank 2020 során a hosszú futamidejű fedezett hiteleszközén keresztül 2263 milliárd forinttal, az állampapír-vásárlási programjával pedig több mint 1000 milliárd forinttal támogatta a hazai állampapírpiac stabilitásának fenntartását.
A jegybank történelmi léptékben mérve is példátlan mértékű, 250 milliárd forintos osztalék befizetésével járult hozzá a válságkezelés miatt jelentősen megemelkedett költségvetési kiadások fedezéséhez.
A kormány jól döntött, amikor megfogadta a jegybank javaslatát a hiteltörlesztési moratórium bevezetéséről, majd meghosszabbításáról, amely biztonságot és stabilitást nyújtott és nyújt az adósok és a magyar gazdaság szereplői számára.
A jegybanknak a pandémia alatt is sikerült megtartania az ország pénzügyi stabilitását. 2020-ban az infláció átlagos mértéke 3,3 százalék volt. Összességében az év egészét tekintve az infláció szinte végig a jegybanki toleranciasávon belül alakult.
Az inflációval kapcsolatban azért érdemes megemlíteni, hogy ez a 2020-as 3,3 százalékos infláció még mindig alacsonyabb, mint a 2002-2010 közötti nyolc év legjobb adata, a 2005-ös 3,5 százalék. Jegyezzék meg, tisztelt baloldali képviselőtársaim, amikor inflációról beszélnek itt napról napra, hogy az önök legjobb inflációs adata is magasabb volt, mint a 2020-as érték. Azért azt is jegyezzük meg, hogy 2007-ben, amikor válságnak még nyoma sem volt, 7,9 százalék volt az infláció. Remélem, hogy Varju László vagy Bangóné Borbély Ildikó erről is fog beszélni.
Az árstabilitás fenntartása és a gazdasági növekedés helyreállításának támogatása érdekében 2020. júniusban és júliusban a monetáris tanács 15-15 bázisponttal csökkentette a jegybanki alapkamat mértékét. A jegybank és a monetáris tanács tehát megfelelő időben, megfelelő mértékű kamatcsökkentést hajtott végre. Ez a következetes, szakmailag helytálló, a gazdaság versenyképességét szolgáló monetáris politika a 2013-as fordulat óta jellemzi a jegybankot. A 2010-2013 közötti jegybanki vezetésben a jegybank szándékosan olyan irreálisan magas szinten tartotta az alapkamatot, hogy fékezze a magyar gazdaság növekedését, és fékezzék a magyar vállalkozások fejlődési lehetőségeit. Miközben egyébként mindenki más - akkor az Európai Központi Bank vagy éppen a Fed is - folyamatosan alapkamatot csökkentett, sőt 1 százalék alá vitte az alapkamatot, 2010-2013 között, akkor Simor András vezetésével 5,25-ről 7 százalékra emelték a jegybanki alapkamatot.
Ezért volt fontos a 2013-as fordulat is, hogy utána a jegybank a versenyképesség, a magyar gazdaság növekedése és a stabilitás szolgálatába állította a jegybank teljes erőforrásait, kapacitását, szellemi tőkéjét és egyben azon eszközöket, melyek a Magyar Nemzeti Banknak rendelkezésére állnak. Az MNB 2013 óta nyereségesen gazdálkodik, 2020-ban 255,4 milliárd forint nyeresége képződött. Az MNB saját tőkeállománya 2020. december 31 -én 1112,7 milliárd forint volt.
A 2020. évben 4,7 százalékkal csökkent a magyar GDP, miközben az európai uniós tagállamok gazdaságai ennél jóval nagyobb mértékben, átlagosan 5,9 százalékkal estek vissza. Ezáltal Magyarország gazdasági teljesítménye 2020-ban is meghaladta az Európai Unió átlagát. A járvány negatív gazdasági hatásainak ellensúlyozásaként a kormány 2020 tavaszán elindította a gazdaságvédelmi akciótervet, mely korábban sosem látott mértékű, a 2020. évi GDP mintegy 30 százalékát kitevő gazdaságvédelmi intézkedéseket jelentett.
Összességében a magyar gazdaságpolitikát a 2019-es rekordév után 2020-ban a pandémia nagymértékben negatívan befolyásolta, ugyanakkor az elmúlt évek teljesítményre, stabilitásra és dinamikus növekedésre épülő gazdaságpolitikája tette lehetővé, hogy az ország gyorsan túl legyen a válságon, és ismét növekedési pályára állhasson.
Magyarország ma azon kevés ország közé tartozik, amely már elérte a járvány előtti teljesítményét. Erre rajtunk kívül csupán nyolc másik uniós ország volt képes. Ez azt bizonyítja, hogy a magyar gazdaságpolitika és a jegybank megfelelően és az aktuális kihívásokhoz illeszkedően reagált a koronavírus-járvány okozta válságra.
Szeretném megköszönni a jegybank munkáját, elnök úr munkáját, alelnök úr munkáját és az Országgyűlés elé benyújtott beszámolót. A KDNP-frakció támogatni fogja a Magyar Nemzeti Bank 2020-as beszámolóját. Köszönöm szépen.
