SZATMÁRY KRISTÓF,
SZATMÁRY KRISTÓF,
SZATMÁRY KRISTÓF, a Gazdasági bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Jegybankelnök Úr! Ahogy Matolcsy György jegybankelnök úrtól megszokhattuk, sőt már kicsit várjuk is, egy elég széles és mélyreható kontextusba helyezte a jegybank 2020. évéről szóló jelentést. Érdemes lenne akár nagyobb fejezetenként is erről itt a parlamentben beszélni, de engedjék meg, hogy bizottsági előadóként egy kicsit szárazabb és a benyújtott dokumentumra vonatkozólag inkább felsorolás jellegű bizottsági beszámolót tegyek itt az Országgyűlés előtt.
Tudvalevő, hogy az Országgyűlés nemcsak mint törvényalkotó van jelen a magyar közjogi rendszerben, de ellenőrző szerepet is betölt. Ebben a minőségében a kormány működésén túl több független szervezetet is ellenőriz, közöttük a Nemzeti Bankot és annak működését is, mint ahogy ezt a mai napirendi pont is mutatja.
A Nemzeti Bank a törvény szerint minden évben köteles beszámolni az Országgyűlésnek a tevékenységéről, és a Nemzeti Bank ennek a kötelezettségének természetesen eleget is tett. A magyar Országgyűlésen belül a Gazdasági bizottság, mint a feladattal és hatáskörrel rendelkező illetékes bizottság 2021. november 8-ai ülésén megtárgyalta a Nemzeti Bank 2020. évről szóló üzleti jelentését és beszámolóját, valamint meghallgatta elnök úr szóbeli tájékoztatását. A bizottság döntött arról, hogy a Nemzeti Bank beszámolója alapján az Országgyűléshez benyújtja a H/17503. irományszámú határozati javaslatot, amelyben az Országgyűlés értékeli a jegybank előző évi tevékenységét.
A bizottság megállapította, hogy a Nemzeti Bank 2020. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója megfelel a jogszabályi követelményeknek, alaposan és részletesen beszámol a Nemzeti Bank feladatairól, monetáris politikájáról és felügyeleti tevékenységéről.
(14.30)
A beszámoló ezenkívül kimerítően tájékoztat a pénzügyi közvetítőrendszerről, valamint a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerek biztonságos működéséről is. A jelentés tartalmazza továbbá a Nemzeti Bank könyvvizsgálói záradékkal ellátott mérlegét és eredménykimutatását, illetve a kapcsolódó kiegészítő mellékleteket is.
Tisztelt Ház! A Magyar Nemzeti Bank 2020-as beszámolója kapcsán fontos megemlíteni, hogy 2013 márciusától minden évben, így 2020-ban is a Nemzeti Bank eredményesen és nyereségesen gazdálkodott. A pénzügyi stabilitás és a gazdasági növekedés ösztönzése tekintetében elmondható, hogy az infláció - ez már a 2020-as évre vonatkozik - a korábbi években folyamatosan célon, illetve annak közelében alakult, emellett a Nemzeti Bank intézkedései is elősegítették a bankrendszer stabilitásának és hosszú távú forrásellátottságának megőrzését.
A meghozott intézkedések hozzájárultak továbbá a pénzügyi stabilitás fenntartásához, valamint ahhoz, hogy a bankrendszer kedvező hitelezési folyamatai fennmaradjanak, ráadásul a koronavírus-járvány okozta negatív gazdasági hatások tompítására számos intézkedéssel járt élen a Nemzeti Bank. Itt az elnök úr is sokat említett ezekből, idetartozik talán összefoglalóan az a szám, hogy a jegybank közel 5000 milliárd forintnyi új forrást biztosított közvetve vagy áttételesen a magyar gazdaság számára.
A beszámolóból az is kiderül, hogy a Nemzeti Bank azért is gazdálkodott eredményesen, mert mindhárom, törvény által előírt mandátumának eleget tett 2020-ban. Eleget tett az árstabilitási mandátumának, hiszen az éves átlagos infláció 3,3 százalék volt, az év első hónapjait kivéve ez a jegybanki toleranciasávon belül volt. A Nemzeti Bank továbbra is azon kevés jegybankok egyike, amely a koronavírus-járvány előtti időszakban folyamatosan teljesítette elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását.
Fontos megemlíteni továbbá, hogy 2020 első félévében a jegybanki eszköztár jelentős átalakításon ment keresztül, melynek során az MNB megszüntette az alapkamaton kamatozó eszközökből kiszorítandó, bankrendszeri likviditásra vonatkozó célsáv meghirdetését, a fedezeti kört nagyvállalati hitelekkel bővítette, és eltörölte a kötelező tartalék nem teljesítésének szankcióját, továbbá új, egyhetes betéti és három- és ötéves futamidőkre fókuszáló fedezeti hiteleszközt vezetett be. Az MNB az új intézkedésekkel a monetáris politika szempontjából fontos részpiacokon célzottan és rugalmasan biztosította a szükséges mértékű likviditást, és alakította ki a megfelelő monetáris kondíciókat.
Az MNB 2020. március és április folyamán ajárvány gazdasági hatásainak ellentételezése érdekében útjára indította a „Növekedési hitelprogram Hajrá”-t és a növekedési kötvényprogramot, melyek sikeresen akadályozták meg a hazai hitelpiac kiszáradását és a vállalati szektor finanszírozásának ellehetetlenülését.
A jegybank javaslatára és kezdeményezésére egyébként a kormány bevezette, illetve meg is hosszabbította a hiteltörlesztések moratóriumát. A jegybank 2020 során a hosszú futamidejű fedezeti hiteleszközén keresztül több mint 2000 milliárd forinttal, az állampapír-vásárlási programjával pedig több mint 1000 milliárd forinttal támogatta a hazai állampapírpiac stabilitásának fenntartását, illetve 250 milliárd forintos osztalékbefizetésével járult hozzá a válságkezelés miatt jelentősen megemelkedett költségvetési kiadások fedezéséhez is.
A járvány negatív gazdasági hatásainak enyhítése érdekében ’20 áprilisában elindult az „NHP Hajrá”, a gazdaság újraindításának egyik legfontosabb eszköze, a vállalkozások megváltozott finanszírozási igényeihez igazodó új konstrukció 2020 végéig több mint 23 ezer hazai kis- és középvállalkozáshoz juttatott forrást, közel 1600 milliárd forintos összegben.
2020 őszén a jelentős igénybevételre és az elhúzódó járványhelyzetre tekintettel az MNB 2500 milliárd forintra emelte a keretösszeget, az NHP Fix konstrukció keretében annak 2020 május végi lejártáig 564 milliárd forintnyi hitel- és lízingszerződést kötöttek a hitelintézetek.
Felismerve, hogy a stabil és hosszú távú, fenntartható gazdasági növekedéshez a fenntarthatóságot szem előtt tartó pénzügyi rendszerre van szükség, 2020-ban a jegybank számos előremutató, az elnök úr beszédének a végén említett zöldpénzügyi kezdeményezést indított el. Ezek közül kiemelkedik azon szabályozás, amely a banki zöldfinanszírozást tőkekövetelmény-kedvezménnyel bátorítja.
Tisztelt Országgyűlés! A Nemzeti Bank a magyar kormánnyal együttműködve megítélésem/megítélésünk szerint helyesen, jól kezelte az eddig látott, összetett gazdasági válságot. Az összetett válság nyilvánvalóan járt egy egészségügyi, járványügyi válsággal, valamint az annak hatásaként fellépő gazdasági, illetve részben gazdaságpszichológiai válsággal.
A Nemzeti Bank megítélésünk szerint már 2013 márciusa óta hatékonyan alakítja Magyarország gazdaságpolitikáját, hatékonyan működik együtt a magyar kormánnyal. Visszautalnék az elnök úrnak a beszámolójára, ahol jelezte azt, hogy amikor az az együttműködés hatékony és jó volt a kormány és a jegybank között, akkor volt alapvetően a magyar gazdaságtörténetben sikeresnek vagy sikeresebbnek nevezhető válságkezelés.
A Gazdasági bizottság és a magam nevében is mondhatom, hogy a jegybank 2020-ban jól teljesítette a rá bízott feladatokat, és hatékonyan, a kormánnyal együttműködve járult hozzá Magyarország gazdaságának gyarapításához.
A gazdasági bizottsági ülésen jó néhány kérdésben egyébként mi is szélesebb alapokon vizsgáltuk a 2020-as évet, amelynek a megítélése talán klasszikus, a XXI. század egyik legnagyobb válságaként biztosan bevonul a gazdaságtörténetbe. Mint ilyen, egy jó példa arra, hogy megvizsgáljuk, hogy Magyarország hogyan tudott viszonyulni 2020-ban a gazdasági világválsághoz, hogyan tudott abból kijönni. Valóban szeretném itt, a felszólalásom végén megerősíteni azt, hogy a Gazdasági bizottság többségének az volt a véleménye, ami az én véleményem is, hogy sajnos láttunk már Magyarországon több gazdasági válságot és többfajta gazdaságiválság-kezelést is.
Ebből a szempontból egyszerű a képlet: a számok tükrében lehet azt mondani, hogy volt rossz gazdaságiválság-kezelés, ez sajnálatos módon, de egyértelműen a baloldali válságkezelésekhez köthető. Ez igaz akár a 2006-09-es gazdasági válságra is, de még a múlt évszázad végi gazdasági válságok is idetartoznak, amikor is a kormányzat jegybanki passzivitás mellett adóemelésekkel, megszorításokkal reagált egy akkori gazdasági válságra.
Láthatunk egy másfajta, egy jobboldali, nemzeti konzervatív válságkezelést, amikor is ezekre a kihívásokra éppen ellenkezőleg, előre meneküléssel, adócsökkentéssel, tehercsökkentéssel, a gazdasági folyamatok és a lakosság életszínvonalának fenntartásával reagált a kormányzat. Az is látszik a számokból, hogy a válságkezelésből való kimenet szempontjából ez egy sokkal hatékonyabb, gyorsabb válságkezelést mutat most, jelen pillanatban. Nem vagyunk még túl - jól látjuk - a gazdasági világválság minden hatásán, lásd az infláció az egyik ilyen.
De visszatérve még egyszer a tárgyhoz, a 2020-as nemzeti banki jelentéshez, az állapítható meg - és ennek alapján kérem is majd a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa a jelentés elfogadását -, hogy a Nemzeti Bank egy nehéz, világgazdasági szinten és abból következőleg magyar szinten is nehéz gazdasági évben, 2020-ban a lehetőségeihez képest a legjobb válságkezelést folytatta, és ennek tükrében szeretném kérni az Országgyűlést, hogy támogassa a jelentést. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
