CSÁRDI ANTAL,
CSÁRDI ANTAL,
CSÁRDI ANTAL, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Ugye, amiről vitatkozunk, az a minimálbér-emelés a jövő évre, és a javaslat szerint a minimálbér összege jövőre 200 ezer forintra, a garantált bérminimum összege pedig 260 ezer forintra növekszik. Ez 19,4 százalékos, illetve 18,7 százalékos növekedés, amiről akár azt is gondolhatnánk első nekifutásra, hogy ez szép, de azt gondolom, hogy észre kell venni, hogy a tavalyi évi minimálbér-emelés, illetve garantáltbérminimum-emelés a közelében sem volt ennek a nagyságrendnek, olyannyira, hogy a tavalyi évi emelés reálértéken egyértelmű csökkenést jelent, hogyha megnézzük a 2021. évi inflációs adatokat. Egyértelmű és nagy értékcsökkenést szenvedtek el a minimálbéren, illetve a garantált bérminimumon foglalkoztatottak, és azt gondolom, hogy ha így vizsgáljuk, akkor azt lehet mondani, hogy két év alatt nagyjából 10-10 százalékkal emelték meg ezt az értéket.
De meggyőződésem, hogy érdemes ezeket a számokat kontextusban vizsgálni egyéb, a gazdaságpolitikából következő fejleményekkel. Nézzük csak meg, hogy miért is vitte el az infláció a garantáltbérminimum-növekményt a tavalyi évben úgy, hogy egyébként az infláció számítása során - nagyon mulatságos sajnos, illetve ilyen keserédes, nem is tudom, ezt hogy lehet elmondani - a vásárlói kosárnak a mai napig része a kazettás magnó.
Ez onnan jutott eszembe, hogy a hétvégén beszélgettünk a lányaimmal, és mondtam nekik, hogy Mirikém, tudtad, hogy a kazettás magnó az infláció számításakor szerepet játszik? És megkérdezte, hogy az mi. Tehát a helyzet az, hogy ma már annyira nem használjuk ezeket az eszközöket, hogy egy fiatalabb honfitársunk nem tudja, hogy mi az a kazettás magnó, vagy ha tudja, lehet, hogy soha nem találkozott vele személyesen, és azt gondolom, hogy ez sok mindent elmond részben az inflációs számításról, részben pedig arról, hogy a látványpolitizálásnak micsoda csimborasszója az a javaslat, ami itt előttünk van.
(12.30)
Mert mit is jelent egy 260 ezer forintos garantált bérminimum, illetve mit jelent a 200 ezer forintos minimálbér? Ugye, ez nettó értékben, ha jól számolom, akkor 135 ezer forintot jelent, és nem is emlékszem a garantált bérminimum nettójára, bocsánat érte. Nézzük meg, hogy amikor adópolitikáról, ne adj’ isten, gazdaságpolitikáról beszélgetünk, az mit is jelent, mert egy adópolitika, egy gazdaságpolitika egy értékpolitikát is leír. Nem véletlen mondta el sok felszólaló előttem, hogy a 27 százalékos általános forgalmi adó. Én mégis azt mondom, hogy almát az almával hasonlítsunk össze. Tehát nézzük meg, hogy mit jelent a mai Magyarországon 260 ezer forintos bér! Itt van előttem a közigazgatásban dolgozók bértáblája. Gyakorlatilag itt van 170 cella, és ebből a 170 cellából, tehát ebből a 170 fizetési kategóriából csak 11 olyan van, ami jövőre meg fogja haladni a 260 ezer forintot.
Mit jelent ez? Ez azt jelenti, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy önök a közigazgatásban dolgozók munkáját arra értékelik, mint a legrosszabbul fizetett szakmunkásokét. Ezt jelenti ez a javaslat, kérem tisztelettel, és igen, vannak kivételek, mert a közigazgatásban sem igaz mindenkire, hogy ennyire értékelik a munkáját, hiszen ott van például Karas Monika, az NMHH nemrég távozott vezetője, aki mintegy 60 millió forintot tett zsebre bruttóban csak azért, hogy lemondjon, és másnap ugyanúgy a közigazgatásban elhelyezkedve újra megkereshesse azt a körülbelül havi 4,5 millió forintot, amennyit keresni fog.
De legyünk őszinték, a közigazgatásban dolgozók azért ennek a közelében sem keresnek, és ez gyakorlatilag odavezet, egy ilyen típusú bértábla, hogy aki teheti, menekül a közigazgatásból, gyakorlatilag mindenhol inog a közigazgatás rendszere, csak azért, mert önök szerint a közigazgatásban dolgozók munkájának az értéke annyi - és lehet köztük többdiplomás is -, amennyi a legrosszabbul fizetett szakmunkásé.
Azt gondolom, hogy amikor ilyen összehasonlításokat teszünk, akkor menjünk sorba. Szerintem az oktatás nemzetstratégiai kérdés. És igen, kérem tisztelettel, a pedagógusbér-tábla nagyon hasonló helyzetben van. Sajnos azt látjuk, hogy ma egy kezdő pedagógus, mindegy, hogy főiskolai vagy mesterdiplomával rendelkezik-e, a garantált bérminimumot, tehát a legrosszabbul fizetett szakmunkás fizetését fogja kapni. Önök erre értékelik a közoktatásban dolgozó pedagógusokat. Tudja, azoknak a munkájáról beszélek, akik a mi gyermekeinket, a mi unokáinkat és minket magunkat is tanítottak annak idején, akik valóban versenyképessé tehetnek egy országot, de önök szerint az a gazdaságpolitika helyes, ahol egy pályakezdő pedagógus annyit keres, mint egy kubikos. Ez a helyzet, kérem tisztelettel.
Legyünk őszinték, hogy ennek az lett az eredménye, hogy - ahogy egy napirend előtti hozzászólásomban egyébként már egyszer elmondtam ezt a példát - egy olyan pedagógus, aki egy középfokú intézményben tanít CNC-esztergályos szakmát a tanulónak, amikor ez a tanuló levizsgázik, akkor másnap ez a tanuló legalább háromszor annyit fog nettó értékben keresni, mint az a tanár, aki megtanította a CNC kezelésére. Ez az önök értékrendje. Sajnos, ezzel nem lehet mit kezdeni ennek a törvénynek a vitájában.
Azt gondolom, hogy ez lenne az a pont, ahol beszélnünk kellene a rendvédelmi dolgozók fizetési helyzetéről, hogy gyakorlatilag azért nem működik ma nagyon sok rendőr-középiskola, mert önök nem fizetik meg tisztességesen azokat a munkatársakat, azokat a dolgozókat, akik a mi biztonságunkért, a mi nyugodt életünkért szállnak harcba napról napra. Azoknak a fizetéséről beszélek, akik adott esetben tüntetésekkor védik a Parlament épületét. És most teljesen mindegy, hogy én éppen most melyik oldalán vagyok a rendőrkordonnak, de a rendőrök nincsenek megfizetve.
Ugyanezt el lehet mondani a tűzoltókról, a büntetés-végrehajtásban dolgozókról. Olyan nettó fizetésekért vállalnak napi kockázatot, hölgyeim és uraim, amit önök arra értékelnek, amit úgy nagyjából a garantált bérminimum ír le, tehát a legrosszabbul kereső szakmunkások bére. Azt gondolom, hogy erről kell beszélnünk, amikor az önök gazdaságpolitikájáról beszélünk, mert önök vagy nem tudnak, vagy nem akarnak - én ez utóbbira tippelnék - rendszerben gondolkodni.
Meg persze olyan jól hangzik, amikor a reggeli rádióhallgatás közben a híradó során, az MTI által szerkesztett hírekben bemondják, hogy kérem tisztelettel, a magyar kormány kezdeményezésére közel 20 százalékkal emelték a minimálbért és a garantált bérminimumot. Csak azt ugyanez a hír már nem teszi hozzá, hogy egyébként a legrosszabbul kereső szakmunkás alig keres kevesebbet vagy ugyanannyit keres, mint egy diplomás, pályakezdő pedagógus, mint egy rendőr, aki az utcán posztol, és minden pillanatban érzi ennek a felelősségét. Azt gondolom, hogy ez így nincs rendben, és, tisztelt Ház, tisztelt államtitkár úr, erre kellene választ adni.
Azt gondolom, hogy még egy dologról kell beszélni. Azt hiszem, tegnap hangzott el ennek a Háznak a falai között, hogy a kicsi és mikrovállalkozások soha nem voltak ilyen versenyképesek. Hogy ennek a valóságtartalma mennyi, azt, ha kimennének a Házból egy kicsit az utcára, akkor saját maguk is megtapasztalhatnák, de azt gondolom, hogy az biztos, hogy az a 4 százalékos munkáltatói költségcsökkentés, amit itt a minimálbér és a garantált bérminimum emelése mellé társítottak, azért, legyünk őszinték, a költségek növekedését egészen kis mértékben, vagy mondjuk úgy, egészen elfogadhatatlanul kis mértékben tudja csak kompenzálni. Ezért egy javaslatot én is hadd tegyek. Elengedhetetlen volna egy rendes, valódi bértámogatásnak a kidolgozása, ami az egyébként szükséges béremelkedéseket a kis- és mikrovállalkozások számára csökkentené, illetve a terhét, a költségeit csökkentené kifejezetten a kis- és mikrovállalkozások számára.
Ma egyértelműen ki lehet jelenteni, hogy a kis- és mikrovállalkozások és a közigazgatás az a két nagy terület, ahol a legtöbben a minimálbért, illetve a garantált bérminimumot keresik, és azt gondolom, hogy a béremelésre szükség van, hiszen ha ezt a most rendkívüli mértékben megemelt minimálbért európai összehasonlításba rakom, akkor a jövőre érvényben lévő bérminimumszint még mindig nem éri el a V4-ek idei minimálbérszintjét.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Azt gondolom, hogy ez így kevés, és alapvető probléma nemcsak az összegekkel van, hanem a mögöttük meghúzódó gazdasági programmal, azzal a gazdaságpolitikával, ami egyébként azt eredményezte az elmúlt tíz év alatt, hogy ma már 6 százalék fölött van az infláció, és hogy a kevés kivételezettől eltekintve, azok az ágazatok, akik komoly felelősséget vállalnak a jövőnkért, nincsenek megfizetve. Azt gondolom, hogy először alapvetően ezen kellene változtatni. Köszönöm szépen.
(12.40)
