IZER NORBERT
IZER NORBERT
IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! A kormány 2021. november 23-án nyújtotta be a minimálbér és a garantált bérminimum 2022. évi emelésével összefüggésben szükséges adóintézkedésekről, valamint egyes más intézkedésekről szóló T/17668. számú törvényjavaslatot, amely elsősorban a 2021. november 15-én aláírt bérmegállapodásban foglaltak teljesítéséhez szükséges adóintézkedéseket és egyéb intézkedéseket tartalmazza. Emellett a javaslat megduplázza a babakötvény utáni állami támogatás összegét is. A tervezet tehát szervesen illeszkedik a kormány adópolitikájába, melynek egyik fókuszpontja továbbra is a munkát terhelő adók csökkentése.
A folyamat 2016-ban megkezdődött, hiszen a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán, tehát a VKF-fórumon 2016. november 24-én megkötött hosszú távú megállapodás több évre rögzítette a szociális hozzájárulási adó mértékének ütemezett csökkentését. A megállapodás alapján 2019-et követően összesen négy alkalommal csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke. Két csökkentés már megvalósult 2019. július 1-jétől, illetve 2020. július 1-jétől, a harmadik csökkentés pedig a már elfogadott szabályok szerint 2022. július 1-jétől valósulna meg abban a formában, hogy megszűnne a másfél százalékos mértékű szakképzési hozzájárulás, és a szociális hozzájárulási adó mértéke fél százalékponttal, 15 százalékra csökkenne. Ezeket a változásokat még a nyáron iktatta a parlament törvénybe.
A kormány szándékai szerint a magyar gazdaság elmúlt időszakban mutatott kiemelkedően jó teljesítménye megalapozza a munkavállalók bérének további növekedését. Ezért a kormány, mint ismeretes, 2021. november 15-én megállapodott az érintettekkel a minimálbér és a garantált bérminimum 2022. január 1-jével történő emeléséről. A megállapodás szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege havi 200 ezer forint lesz, a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum pedig a teljes munkaidő teljesítése esetén havi 260 ezer forint lesz.
Annak érdekében, hogy az emelt összegű bér kigazdálkodható legyen a vállalkozók számára, a megállapodás része egy jelentős adócsökkentési vállalás a kormány részéről. Ennek keretében a munkáltatói közterhek 20 százalékot meghaladó mértékű, 4 százalékpontos csökkentése a jelenleg hatályos szabályokhoz képest 2022. január 1-jétől, a kisvállalati adó majd 10 százalékos csökkentése 11 százalékról 10 százalékra szintén 2022. január 1-jétől, végül a kis- és középvállalkozások számára a 2021-ben érvényes helyiiparűzésiadó-szabályok fenntartása 2022-ben is.
Az önök előtt fekvő törvényjavaslat ennek a vállalásnak a részleteit tartalmazza. Nézzük ezeket egy kicsit részletesebben!
A szociális hozzájárulási adó mértéke 2022. január 1-jétől 13 százalékban kerül meghatározásra. Ezen túlmenően a másfél százalékos mértékű szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége már január 1-jétől meg fog szűnni, és az ehhez kapcsolódó kedvezmény is január 1-jétől lesz érvényesíthető a szociális hozzájárulási adóból. A VKF-megállapodásban rögzített adócsökkentés harmadik és negyedik üteme így végül egy lépésben megvalósításra kerül, és ezzel a megállapodásban vállalt kötelezettségének a kormány úgy tesz maradéktalanul eleget, hogy időközben a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaeséssel is meg kellett küzdenie.
A szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentésével összhangban egyéb, kapcsolódó adószabályok módosítását is kezdeményezi a törvényjavaslat. A javaslat alapján 13 százalékra csökken a kifizetők által fizetendő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, röviden: ekho. Nő a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti adózást alkalmazó vállalkozók ellátási alapja; az 50 ezer forintos havi tételes adót fizető főállású kisadózók 102 ezer forint helyett 108 ezer forint, a 75 ezer forintos tételes adót fizetők pedig 170 ezer forint helyett 179 ezer forint alapulvételével lesznek jogosultak a pénzbeli társadalombiztosítási és munkanélküli-ellátásokra.
A szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentésével párhuzamosan, kvázi automatizmusként 89 százalékra módosul az a személyijövedelemadó-köteles jövedelem megállapítására alkalmazandó szorzó, melyet akkor kell használni, amikor a magánszemély maga köteles a szociális hozzájárulási adó megfizetésére, és azt költségként nem számolhatja el, vagy nem térítik meg a számára. Ezen intézkedések eredményeként tehát 2022. január 1-jétől 4 százalékponttal csökken a munkáltatók közterhe, ami mintegy 600 milliárd forintot hagy a gazdaság szereplőinél.
A kisvállalati adó a kkv-k számára a társasági adót és a szociális hozzájárulási adót is kiváltja. Így a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan a szociális hozzájárulási adó 4 százalékpontos csökkentése mellett 1 százalékponttal csökken a kiva mértéke is, 10 milliárd forintot hagyva így a kisvállalkozásoknál.
A kormányzati adópolitika egyik vezérelve a mikro-, kis- és közepes vállalkozások sajátos helyzetének elismerése a közös teherviselési, tehát az adózási rendszerben is. A kormány számára világos, hogy a kisebb méretű vállalkozások sérülékenyebbek - különösen a járvány okozta gazdasági válság tapasztalatai fényében -, és a nagyvállalatokkal összevetve sokkal inkább kitettek a világgazdasági sokkhelyzetnek, ezért őket kiemelten kell segíteni a megnövekvő minimálbér kigazdálkodásában. Ennek jegyében a helyi iparűzési adóban a kkv-k számára 2022-ben is alkalmazhatók lesznek az idén alkalmazandó szabályok, ami mintegy 150 milliárd forint adót spórol meg a többségében magyar tulajdonú kkv-k számára.
Még 2020 őszén a kormány veszélyhelyzeti rendeletben rögzítette, hogy a legfeljebb 4 milliárd forint nettó árbevétellel vagy mérlegfőösszeggel rendelkező mikro-, kis- és közepes vállalkozások esetében az iparűzési adó mértéke legfeljebb 1 százalék lehet a 2021-ben végződő adóévben. A mértékcsökkentés hatása érvényesült a 2021-ben fizetendő adóelőlegekben is, hiszen csak az egyébként fizetendő, bevallott iparűzésiadó-előleg felét kellett megfizetni ebben az évben.
A benyújtott törvényjavaslat immár a helyiadó-törvénybe ágyazva tovább élteti az idén a kkv-knál érvényesülő, azaz a kedvezményes, 1 százalékos iparűzésiadó-mértékre és a megfelezett adóelőleg-fizetésre vonatkozó szabályokat a 2022-ben végződő adóévre is. Teszi ezt abból az előzőekben is említett megfontolásból kiindulva, hogy a kkv-szektor kisebb szereplői számára a válságból való felépülés sok esetben időigényes, elhúzódó folyamat, ennélfogva nemcsak egy, hanem akár két adóévben is szükséges lehet a segítség.
(11.10)
Mindezt csak erősíti, hogy a kkv-szektor vállalkozásai számára is ki kell gazdálkodni a minimálbér-emelés okozta bérköltség-növekményt, ami esetükben nagyobb kihívás, mint egy nagyvállalat esetében.
Az iparűzésiadó-intézkedéssel effektív segítséget kap az a kkv-nak számító vállalkozói kör is, amelyik veszteséges, hiszen az iparűzési adó alapja nem a nyereség, hanem egy jóval szélesebb vetítési alapon nyugszik, az adófizető alanyok köre pedig sokkal bővebb. Mi sem bizonyítja mindezt jobban, mint az, hogy a csökkentett adómérték mintegy 700 ezer vállalkozót vagy vállalkozást érint pozitívan, s mint már említettem, hozzávetőlegesen 150 milliárd forintot hagy az érintett kkv-knál.
A kedvezményes iparűzésiadó-mérték az uniós szabályok értelmében ugyanakkor állami támogatásnak minősül, ezért a törvényjavaslat részletes szabályokat tartalmaz a támogatás uniós normákkal való összeegyeztethetőségére. Anélkül, hogy a törvényjavaslat ez irányú rendelkezéseit kimerítően bemutatnám, utalok arra, hogy a szabályozás a támogatás jogcíme kapcsán két lehetőséget kínál a kedvezményezettek számára.
A csökkentett adómérték jelentette támogatás igénybevételének, nyújtásának jogcíme lehet egyrészt csekély összegű támogatás vagy átmeneti támogatás. Az előbbi a mikrovállalkozások esetén jöhet szóba, utóbbit pedig a nagyobb vagy több jogcímen támogatást kapó kkv-knak érdemes választani. Ez utóbbi esetben 2022. február 25-éig nyilatkozatot kell tenni arról, hogy az igénybe vevő jogosult az átmeneti támogatás igénybevételére.
Tisztelt Ház! Bár a törvényjavaslat elsősorban a vállalkozások, kiemelten a kkv-k adópozícióját hivatott javítani, a kormányzat nem feledkezik meg a polgárok helyiadó-terhéről sem. Ebben a jelenleg stabilizálódó, de még képlékeny és kockázatokkal terhes gazdasági helyzetben, a világjárvány negyedik hullámában sem szerencsés a magánszemélyek adóterhének növelése sem. Ezért a 2022. évre is fennmarad az a szabály, miszerint az önkormányzatok nem emelhetik a helyi adók, települési adók mértékét, a fennálló kedvezményeket, mentességeket nem vonhatják meg, nem szűkíthetik, továbbá 2022-ben új helyi adót, települési adót nem vezethetnek be.
Vélelmezem, hogy a törvényjavaslat szerinti helyiadó-változásokat ellenzők fel fogják vetni, hogy a változtatás csökkenti az önkormányzatok helyiadó-bevételét, önállóságát. Ennek kapcsán hadd hívjam fel a figyelmet a következőkre! Egyrészt abból kell kiindulni, hogy az iparűzési adó - legalábbis ami a bevételeket illeti - egy válságálló adó, éppen azon oknál fogva, hogy a vetítési alapja, alanyi köre széles, a kereskedelmi, ipari ingatlanberuházások következtében pedig az erőteljesen bővülő ingatlanállomány az építményadó keretében beszedett összeget is jelentősen megemeli, akkor is, hogyha az adómérték változatlan.
Az uniós átlagot jelentősen meghaladó gazdasági bővülés egyik következménye, amit a pénzforgalmi bevételi adatokból nyert előzetes prognózisunk is alátámaszt, hogy a 2021. évi iparűzésiadó- és helyiadó-bevétel várakozásaink szerint 5-10 százalékkal magasabb lesz, mint a 2020. évi bevétel, és bizton számíthatunk arra, hogy a 2022. évi helyiadó-bevétel is több lesz, mint a 2021-es, tehát az önkormányzatok anyagi helyzete stabil és kiszámítható. Tehát hadd húzzam alá, hogy az intézkedés miatt nem volt és nem lesz kevesebb helyiadó-bevétele az önkormányzati szektornak a korábbi időszakhoz képest.
Másrészt az is fontos, hogy a nehezebb helyzetű, kisebb lakosságszámú, sérülékeny településeken az elmaradó bevételt - sőt sok esetben a bevételi többlet elmaradását is - a központi költségvetés 2021-ben pótolta. Arról is folynak az egyeztetések, hogy 2022-ben is legyen az idei évhez hasonló önkormányzati kompenzáció.
Harmadrészt pedig ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a helyi adók is részét képezik az adórendszernek, ezen adókra is igaz az az elv és az a szempontrendszer, amelyek alapján az adórendszert a kormányzat alakítja. Márpedig a kormányzati adópolitika centrumában továbbra is az adócsökkentés áll, gazdasági válság idején talán jobban, mint bármikor. Ezért disszonáns lenne, hogy miközben a központi adók jelentősen csökkennek, addig a helyi terhek emelkednek. Ez megkérdőjelezné az adópolitika hitelességét, ellentmondana mindannak, mint amit az adók csökkentéséről és annak gazdaságot dinamizáló hatásáról vallunk.
Összefoglalva: a törvényjavaslatnak a helyi adózás változtatására vonatkozó elképzelései szervesen illeszkednek a kormányzati adócsökkentésekhez, azok hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez, kifejezetten a kisebb, sérülékenyebb, a sokkhatásokat nehezebben kivédeni képes adózókat támogatják.
Tisztelt Országgyűlés! Az előzőekben ismertetett adózási javaslaton kívül a benyújtott törvényjavaslat része a babakötvény után járó állami támogatás növelése is. A javaslat szerint a gyermekek számára történő Start-számla-befizetések után az eddigi 6 ezer forint helyett legfeljebb évi 12 ezer forint állami támogatás járhat. A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők pedig 12 ezer forint helyett évi 24 ezer forint támogatást kaphatnak.
A megnövelt állami támogatás és a babakötvény inflációt 3 százalékponttal meghaladó kamata igazán vonzó lehetőséget jelent a gyermekek számára történő megtakarításra. A magasabb támogatás a jelenlegi 60 ezer forintos megtakarítás helyett már évi 120 ezer forint megtakarításra ösztönzi a gyermekek hozzátartozóit, így a kedvezményezett gyermek nagykorúvá válásáig - az ugyancsak kamatozó állami támogatással együtt - több mint 4 millió forint gyűjthető össze az életkezdéshez. Mindezek mellett a Start-számlával nem rendelkező, nevelésbe vett gyermekek állami támogatása is a duplájára nő, ami akár évi 48 ezer forintot is jelenthet számukra.
Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslatban elfogadásra javasolt intézkedések tehát több mint 750 milliárd forintnyi adócsökkentésre tesznek javaslatot, mely intézkedések mind azt a célt szolgálják, hogy a magánszemélyek és a vállalkozások is részesülhessenek a magyar gazdaság kiemelkedő eredményeiből.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és kérem, hogy szavazatukkal támogassák a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
