POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA
POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA
POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat kapcsán ellenzéki képviselőtársaim igen markáns véleményeket fogalmaztak meg, és én az önkormányzati részt érintően szeretném ezt tovább fejtegetni.
A törvényjavaslat egyik jelentős része ezzel foglalkozik, hogy az önkormányzatok a 2022. évben is egy jelentős bevételkieséssel számolhatnak a ’22-es költségvetésük tervezése során. Ez azt jelenti, hogy amíg önök azt mondták - Parragh László felvetése volt még, ha jól emlékszem, a 2020-as évben -, hogy ’21-től felére csökkenjen az iparűzési adó, az önkormányzatok azt gondolták, hogy ez egy átmeneti állapot. Valóban a Covid-járványban akkor benyelték, hogy nekik is kell részt vállalni, szerepet vállalni a járványkezelésben, de 2022-től majd ismételten a törvényben meghatározott, maximálisan 2 százalékos iparűzési adót szedhetnek be a vállalkozásoktól. Ebben a törvényjavaslatban az 1 százalék maximalizálására tesznek önök javaslatot, és ezzel gyakorlatilag az önkormányzatokat újabb egy évre fosztják meg az iparűzésiadó-bevételüknek a felétől.
Miért is problémás ez 2022-ben? 2022-ben nemhogy az 1 százalékos iparűzési adó lesz az a plafon, amelyet beszedhetnek, hanem további adóknak a kivetésétől és az adóemelésektől is elveszik az önkormányzatok jogát. Én ezzel nem azt mondom, hogy az adóemelések pártján állunk - mint ahogy majd azt önök ránk fogják vetni -, hanem hogy egy kicsit gondoljanak bele az önkormányzatok helyzetébe, hogy milyen nehéz helyzetben vannak akkor, amikor a jogkörök folyamatos csorbítása mellett feladataik vannak, hiszen a városokat, településeket üzemeltetni kell, de a saját bevételek jelentős részétől elesnek.
Éppen a mai napon Lengyel Róbert, Siófok város polgármestere kommunikálta azt, hogy mennyi adóbevételtől eshetnek el majd a 2022-es évben. Egy 25 ezer fő fölötti, éppen 25 080 fő lakosságú településről beszélünk, Siófokról, a Balaton fővárosáról, ahol is ez nagyságrendileg egymilliárd forintos bevételkiesést jelent. Iparűzési adó tekintetében egyébként 650 millióval számolnak. De mi az a másik adónem, ami Siófok esetében egy jelentős tétel? Az idegenforgalmi adó, amelynek az emelése pedig már nyilván indokolt lenne, hiszen a Balaton környéki településeken már súrolják vagy meghaladják az 500 forintot, Siófokon ez még mindig 400 forint. Ebben is gondolkodott a testület. Ezen jogszabállyal, ami most itt előttünk fekszik, ettől a lehetőségtől is megfosztja az önkormányzatot.
Miért probléma ez, ha a fejlesztések és a beruházások egy részéhez természetesen kaphatók kormánypárti támogatások, kormányzati források? De tudjuk nagyon jól, hogy Siófok ellenzéki vezetésű, és ez egyébként a pályázati pénzeknek az odaítélésében is nagyon markánsan megmutatkozik, és lehet dobálózni számokkal, hogy mekkora összegek jutnak Siófokra. Csak éppen, ha áttekintünk az északi partra, akkor megláthatjuk, hogy Balatonfüred mekkora pályázati pénzekhez juthat hozzá. Én ezt számtalanszor megkaptam önöktől, hogy nincs ennek semmi köze ahhoz, hogy az adott település milyen vezetést választott magának, de azért a számok azt igazolják, hogy bizony van ennek némi tényszerű megállapításra okot adó jele. Hát, ha ezt nézzük, akkor ezt mindenképpen ki szerettem volna emelni.
Lehet azt mondani az önkormányzatoknak, ahogy azt önök mindig megteszik, hogy egyébként az önkormányzatok annyira gazdagok, de annyira, meg hogy hány ezer milliárd forint van az önkormányzatok számláin. Most látom, államtitkár úr bólogat, megint ezt fogja mondani, hogy Siófoknak 5,6 milliárd forint van a számláján. Hozzáteszem, polgármester urat megkérdeztem, hogy engem a parlamentben azzal szembesítenek, hogy 5,6 milliárd forint van a számlán, és akkor erre azt mondta nekem a polgármester úr, hogy hát, igen képviselő asszony, csak éppen ezeknek a nagy része olyan pályázati forrás, amely közbeszerzés. Tehát dedikált forrás, amit nem lehet, mondjuk, olyan saját beruházásra fordítani (Nacsa Lőrinc közbeszól.), dedikált forrás, megvan, hogy mire lehet elkölteni. Csak ha az adott település, mondjuk, szeretné még négy utcáját leaszfaltozni, akkor arra nem lesz neki forrása, mert nincsen rá fedezet, hiszen ezeknek az összegeknek, amelyek rendelkezésre állnak, ezeknek megvan már a helyük.
Tehát lehet azt mondani az önkormányzatiság kapcsán, hogy abból, hogy 1 százalék lesz az iparűzésiadó-plafon majd 2022-ben is, azzal teremtik elő a minimálbér emelkedésének az egyik lábát, forrását, hogy a vállalkozók meg tudják majd fizetni az embereknek a minimálbér növekedését. Miért nem tesznek erre egy másik forrást? Mondjuk, nem kellene Budapest-Belgrád vasútvonalat építeni. Hányszor elmondtuk az ellenzék padsoraiból, hogy van ez a közel ezer év alatt megtérülő beruházás, de önöknek ez sokkal fontosabb, mint az, hogy az önkormányzatoknál ott hagyják ezt a lehetőséget, és a vállalkozókat egy másik csatornán keresztül finanszírozzák.
De hát értjük mi, meg látjuk, ez abszolút egy egész színjáték, amit önök ezzel kapcsolatosan művelnek, semmi mást nem akarnak, csak még nagyobb függőségi viszonyt kialakítani a kormánypárti országgyűlési képviselők és a polgármesterek, képviselő-testületek között; hogy az legyen, hogy aki majd minél jobban oda tud nyomulni az országgyűlési képviselőhöz, az kap majd pénzt a „Magyar falu” programból meg a „Modern városok” programból. Hát, még jobban kössék össze őket, és még jobban hódoljanak be annak a politikának, amit önök folytatnak! Ez egész egyszerűen vérlázító, képviselőtársaim! Ez már a legsötétebb korokat idézi, elnézést, hát, ez most már tényleg azt mutatja, hogy a helyben megválasztott polgármesterek és képviselő-testületek saját maguk nem hozhatnak döntést. Az ottani lakosság nekik szavazott bizalmat, hogy abból az iparűzési- és egyéb adóbevételekből olyan fejlesztéseket valósítsanak meg, amit a helyiek alulról szerveződve mondanak meg a képviselő-testületeknek.
Önök ezt akadályozzák meg ezzel, hogy elveszik az iparűzési adónak a felét. És képviselőtársam, Nacsa képviselőtársam mondta, hogy ne ezzel jöjjünk, hogy elvonják. (Nacsa Lőrinc: Nem vesszük el, ott marad!) Hát dehogynem vonják el! Képviselőtársam! Nem arról van szó, hogy a vállalkozásokat ne kellene segíteni. Ezzel maximálisan egyetértünk, de akkor legalább kompenzálják ezeket a településeket.
Most meg itt mi lesz? Ezt már megkérdeztük bizottsági ülésen is, marad minden 2022-ben is úgy, mint ’21-ben volt. Majd a 25 ezer fő fölötti települések mehetnek, kopogtathatnak aztán mindenféle minisztériumi, államtitkári meg nem tudom, milyen ajtókon, hogy adjatok nekünk kompenzációt. A 25 ezer fő alatti települések majd megkapják, de mi van azokkal a városokkal, amelyek egyébként, megjegyzem, jellemzően ellenzéki vezetésű települések. Egyébként azon sem csodálkozom, hogy ezt éppen 25 ezernél húzták meg, hogy Siófok ebbe beleessen. (Nacsa Lőrinc és Hadházy Sándor nevet.) De, képviselőtársaim, hát azért az elmúlt években 25 ezer alatt volt Siófok lakossága, önök most ezt szépen kiszasszerolták, hogy a 25 ezret meghaladta, meghúzták itt ezt a vonalat. Hát, pont ezért is, képviselőtársam!
Lehet ezen mosolyogni, csak hát, amikor ezen elkezdünk gondolkodni, hogy megnézzük azt a települési összetételt, hogy kik vannak ott, akik majd megint nem kapnak normális kompenzációt… - tudom, ezt is meg fogom kapni, hogy ’21-ben Siófok ugyan elvesztett 800 millió forintos iparűzésiadó-bevételt, de 272 millió forintot a Rózsakert felújítására megkapott. Nagyon köszönjük. De miért nem lehetett egyéb más forrásból megkapni ezt a 272 millió forintot? Tehát miért nem lehetett teljes mértékben kompenzálni azt az iparűzésiadó-bevételt, ami egyébként a város fejlődéséhez és ahhoz az irányhoz egy megfelelő forrás lett volna?
(Az elnöki széket dr. Hiller István,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
A vállalkozók így is, úgy is ki fogják tudni termelni a minimálbér-növekedést. Képviselőtársaim! Hát, mindenképpen arra… - hát, ugye, az elmúlt időszakban látszik, hogy ki fogják tudni termelni. Megmondom, hogy hogyan. Azzal, hogy a minimálbér megemelkedik 200 ezer forintra, ez 40 órás munkaviszonyra vonatkozik. Egyébként erre már az előző években is többször felhívtam a figyelmet, hogy a vállalkozók, különösen a kicsik, a mikrók, amelyekkel önök nem is számolnak… Ezért van az, hogy 430-440 ezer forint az átlagkereset - és a legkisebbeknél mi fog történni, képviselőtársaim?
(13.10)
Majd azt mondják, hogy nem nyolc órában leszel alkalmazva, hanem hatban vagy ötben. Azért, mert azt a bérnövekményt abból a gazdasági lendületből nem fogja tudni kitermelni, tehát mit fog csinálni? Trükközni!
Képviselőtársaim, ha ezt itt nem értik és nem érzékelik, akkor önök nagyon nagy bajban vannak. Mi fog történni? És visszautalok az előző napirendre, ahol a nyugdíjasokról beszéltünk, hogy itt majd szolgálatiidő-csökkenés lesz, és minden mindent magával fog vonzani, mert azok a kisvállalkozók… És még egyszer mondom: az öt fő alattiakra gondolok különösen. Azokra a kényszervállalkozásokra, amelyekből Magyarországon nagyon-nagyon sok van. Hogyan fogják tudni továbbra is heti negyvenórás munkaviszonyban foglalkoztatni az embereket?
Látom, hogy önöket szíven üti az, amiket itt mondok, de ez a magyar valóság. Nagyon nagy bajban vannak különösen a vidéken élő vállalkozók, akiknek a mindennapi megélhetésért kell küzdeni, és azért, hogy azt a pár embert, akit foglalkoztatnak, meg tudják fizetni. De az nem megoldás, hogy leveszik a munkaidejét. Ennek olyan társadalmi és szociális következményei lesznek és lehetnek, amit egyelőre még nem gondolunk, de majd eljön az az idő, amikor a szolgálati időt össze kell számolni, és hiába dolgozza le az ember azt a meghatározott 40 évet, azzal fog szembesülni, hogy neki nincs meg a 40 éve azért, mert nem fizetett annyi adót és járulékot.
Tehát meg kell teremteni azt, hogy a minimálbér emelkedésének meglegyen a másik lába, de ez miért az önkormányzatoknál van? Miért az önkormányzatokat terhelik ennek a másik lábának az előteremtésével? Miért nem azzal, hogy esetleg beruházások helyett; tényleg, ezer év alatt térül meg a Budapest-Belgrád vasútvonal, és mondjuk, ahelyett erre fordítanának forrásokat.
Ez az, amikor azt mondjuk, hogy felelőtlenség van a gazdaságpolitikai tevékenységük során. Amikor önök azt mondják, hogy kiszámíthatóság - nincs kiszámíthatóság, képviselőtársaim! Majdnem 3000 milliárd forint már most a 2021-es költségvetési hiány azért, mert önök mindenféle olyan beruházásra költekeznek, amire egyébként nem lenne szükség. És egyébként az előző vitában is elmondtam, hogy megépítenek, mondjuk, egy stadiont. Akkor, amikor megépül, nyilván az, hogy melyik kört gazdagítják ezekkel a beruházásokkal, azt most tegyük félre, bár az is eléggé felháborító. De felépül, azt valakinek üzemeltetni kell. Ki fogja ezeket üzemeltetni majd? Ja, majd akkor a taóból kap a sportegyesület pénzt, hogy tudja üzemeltetni, mert most már azt is meghagyták, hogy nem elég, ha csak utánpótlás-nevelésre, szakmai feladatokra, most már ingatlanüzemeltetésre is lehet pályázni azért, mert rájöttek önök is, hogy ezek az egyesületek nem tudják üzemeltetni. Amikor önkormányzatnál van egy ilyen beruházás, ott is felmerül ennek a kérdése, az üzemeltetés kérdése, ami egy hosszú távú döntés, egy hosszú távú feladat, amire ha nincs meg a saját bevétel, akkor azt mégis miből fogja fedezni? Miből? Úgy, hogy nem fog elkészülni más beruházás, mert át kell neki csoportosítani.
Ez az 1 százalékos iparűzésiadó-plafon nagyon nagy problémát fog okozni, és persze, nyilván mi bizakodunk itt ellenzéki képviselőtársaimmal, hogy ez majd a végső szavazásnál kikerül a jogszabályból. Mindig elmondom: salátatörvénybe mindig tesznek olyan aknákat (Nacsa Lőrinc közbeszólására:) - ez ilyen! (Nevetve:) Ez ilyen műfaj! Ez egy salátatörvény, képviselőtársam. Ez egy salátatörvény!
Na, szóval, az ember rájön arra, hogy itt próbáljuk önöket meggyőzni a való világról, csak önök egy alternatív valóságban élnek, képviselőtársaim. (Derültség az ellenzéki padsorokban.) Na, az nem a mi valóságunk. Úgyhogy mi ez alapján fogunk 2022 áprilisa után cselekedni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps az ellenzéki sorokból.)
