VARJU LÁSZLÓ,
VARJU LÁSZLÓ,
VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Államtitkár Úr! Köszönöm szépen a szót. A T/17668. számú törvényjavaslatról kell most véleményt mondanunk, vagy van lehetőségünk véleményt mondani. Bár képviselőtársam már felszólított bennünket, hogy miről beszéljünk meg miről ne, de ezt majd mi eldöntjük, hogy miről szeretnénk beszélni a témakör vonatkozásában.
Mindenekelőtt szeretném rögzíteni azt, ami itt elhangzott, hogy ez a törvényjavaslat akkor a Fidesz gazdaságpolitikájának alapja, erre akarnak támaszkodni, ezzel szemben szeretném megfogalmazni és a hozzászólásomban elmondani, hogy ez a nagy átverés kormányának a törvényjavaslata, és azt hiszem, hogy azok a hozzászólások, amelyek ellenzéki képviselőtársaim részéről eddig már elhangzottak, több vonatkozásban bemutatták azt, hogy mindennek ára van.
Csak hogy egy példát mondjak mindjárt az elejére: valóban így van, hogy adókedvezményeket biztosíthatnak, miközben pedig ezeknek az adókedvezményeknek a sokszorosát az általános forgalmi adó 27 százalékos mértékével a 80 ezer forint, vagy mondhatnám azt, hogy több mint 600 ezer 100 ezer forint alatti nyugdíjastól még abban a hónapban viszszaszerzik gyakorlatilag az egyharmadát, a 27 százalékát a nyugdíjának, amit egyébként a hónap elején megkapott. Ilyen vonatkozásban lehet nyugodtan arról beszélni, hogy igenis, önök átverik az embereket.
Még egy megállapítást szeretnék tenni itt az elejére: különösen egy olyan gazdasági helyzetben, ami világos, hogy a járványveszély okozta gazdasági válság következtében is alakult ki, de még ilyen körülmények között is ezt folytatják és ezt csinálják, mert sikerült önöknek elérni, hogy a leggyengébb a forint, mint valaha volt, legdrágább a benzin, legnagyobb az államadósság, és legnagyobb az infláció itt az európai keretek között. Ráadásul úgy sikerült ezt a helyzetet önöknek kialakítani, hogy az elmúlt évek alatt - és ebbe most vegyük bele, ha már tízévezni szoktak, akkor az elmúlt tizenkét év alatt - gyakorlatilag az államadósságot a duplájára növelték. Ez egyszer önmagában 20 000 milliárd forint; elköltötték a képviselőtársam által már említett 3000 milliárd forint nyugdíj-megtakarítást hárommillió embertől konfiskálva, és elköltöttek 50 milliárd eurót, ez gyakorlatilag újabb 20 000 milliárd forint, amit elköltöttek az elmúlt időszakban csak úgy, hogy egyébként évente megkapták ezt a segítséget.
Ebből az aspektusból nézve azt mondani, hogy ez egy sikeres gazdálkodás, azt gondolom, hogy ez biztosan csak valami vicc az önök részéről. Hiszen eközben a vártnál sokkal rohamosabban romlik a pénzünk, és tegyük hozzá, nem mindenütt dühöng egyébként így az infláció, de ezt majd a következő napirendnél a Magyar Nemzeti Bank vonatkozásában beszéljünk erről.
A második gondolatkör, ami hozzátartozik, hogy tekinthetnénk akár örvendetesnek is, hogy a törvény benyújtására okot adott az, hogy létrejött a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának megállapodása a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről. Ez idáig tök rendben van, ha egyébként ez nem hónapokkal korábban már nyílvánvaló lett volna. Miniszterelnök úr már korábban kihirdette a végeredményt, nagyon sajnálom, hogy önmagában nemcsak a megállapodás előkészítéséhez, de ennek a törvénynek az előkészítéséhez is nem éltek azzal a lehetőséggel, amit maguknak teremtettek, illetve önmaguknak írtak elő azzal, hogy egy előzetes és egy utólagos hatástanulmányt, hatásvizsgálatot kell végezni; mert ha ezt megcsinálnák, akkor pontosan tudnák, vagy pontosabban tudhatnánk mi is, hogy miközben egyébként ezeket az adócsökkentéseket elvégzik, ennek mi lesz a következménye.
Hogy ismét egy példát mondjak önnek: korábban a nyugdíjrendszer működésének, fenntarthatóságának a gondolkodása akár egy önálló nyugdíjalapban történt, ehelyett ma a költségvetésben az önök áldásos tevékenységének eredményeként egy önálló sor lett, semmi más. Bevétel van, kiadás, viszontlátásra! Az, hogy ez most milyen plusz vagy mínusz állapotban van, éppen jobboldali képviselőtársam már említette, ebben most nagy mínusz van, és ahogy haladunk előre, ez a nagy mínusz továbbra is, úgy tűnik, hogy növekedni fog.
Tehát azt kell mondjam, hogy minden olyan döntésnek, amit - ahogy önök kezdték - terápiás jelleggel itt előadnak, annak van következménye, ára van. Ingyenebéd nincs, de önök szívesen hangsúlyozzák, hogy mi mindent tettek és mi mindent tesznek ebben a törvényjavaslatban, csak elfelejtik azt mondani, hogy ennek ára van, ez 27 százalékos áfa fenntartásához vezet, illetve ezzel jár. Ha önök ezt nem mondják, ettől még ezt az emberek érzik, bár Tállai államtitkár úr néhány nappal ezelőtt azt mondta, hogy sem az árfolyamromlást, sem az inflációt a családok nem érezték meg. Úgyhogy bizonyára ők is így érzik, ahogy az államtitkár úr.
A terápiás kezeléshez, azt gondolom, hozzátartozik az is, hogy bár itt tanácsok osztogatására is vállalkozott a képviselő úr, de én azt mondom, hogy éppen azoknak a családoknak, akiket sújt az a helyzet, amit önök kialakítottak, gazdasági helyzet ez év végére, azoknak, akiknek kalácsot nem tudnak adni a karácsonyfa alá, azoknak tanácsot se adjanak önök.
Mondhatnám ezt azért is, mert államtitkár úr a hozzászólását, expozéját azzal kezdte, vagy egy mondatában megemlítette, hogy részesüljenek az állampolgárok azokból az eredményekből, amelyeket az ország elért. Akkor kettő javaslatom mindenképpen lenne. Az első, hogy azt, amit elloptak, hozzák vissza, és akkor sokkal nagyobb, nem 750 milliárd forintról lehetne beszélni, hanem azok az oligarchák, akiknek túlárazott beruházásaik vannak, és önök ezekre nagyon büszkék, hogy ezek milyen nagy volumenű beruházásokat hajtanak végre, na, akkor ennek a túlárazott mértékét hozzák nyugodtan vissza, és akkor egyébként az adócsökkentést és az állampolgároknak adható kedvezményeket megtöbbszörözhetnék.
(12.20)
Mondhatnám azt, hogy akár csinálhatnánk ezek szerint minden évben választási évet, mert akkor az nagyon jól jönne mindenkinek, és mindenki boldogabb lenne tőle. Csak, államtitkár úr, tudja, kik nem boldogok? Azok a rokkantnyugdíjasok, akiknek 2011-ben elvették a juttatásait, több mint százezer embernek, majd egyébként egy tortúra után eljutottak odáig, hogy egy nevetséges ajánlatot tettek azzal, hogy 500 ezer forinttal kompenzálják az összes körülményt, amit elvettek tőlük, miközben négyszer ennyi kárt okoztak minden egyes embernek, akinek munkaképessége is csak korlátozott, vagy egyáltalán nem volt. Ez az, amikor azt mondom önnek, hogy lehet itt olyanokat mondani, hogy kedvezményeket adunk, ehhez képest ennek ára van. Tőlük elvették, és odaadták másnak. Odaadták a keveseknek, azoknak, akiknek egyébként lehet, hogy szükségük volt rá, de a vagyonuk növeléséhez volt erre szükség, és nem pedig a mindennapi megélhetésükhöz.
Ugyanígy elvették, elsumákolták a pedagógusok béremelését, amikor azt csinálták, hogy egyébként megnyugtatták őket, hogy majd a minimálbér emeléséhez kötik, majd ebből semmi nem lett igaz. És egyébként mi ennek a következménye mára? Hogy egyébként tömeges pályaelhagyás van, ahogy egyéb döntéseikkel, most ne is mondjam, hogy mit tetéznek. Vagy most ebben a néhány hónapban, közvetlenül a választások előtt törvény benyújtásával, lásd T/17668-as, benyújtanak, és kedvezményeket mondanak.
És mit csináltak a nyugdíjasokkal az elmúlt 10 évben, de most már mondjuk így, 12 évben? Átverték őket! Azt mondták, hogy reálérték-megőrzést ajánlanak, és nem mondták hozzá, hogy ezt úgy adjuk, hogy egyébként a vegyes indexálást, a svájci indexálást megszüntetjük, és minden nyugdíjastól legalább másfél millió forintot vettek el. Most, hogy az utolsó hónapokban próbálnak meg kompenzálni, erre most nagyon büszkék, mondhatnám, hogy egyébként a lelkiismeretükből fakadóan kell is ezt csinálni, mert a nyugdíjasok megérdemlik, sok évtizedes munka ledolgozása után jár nekik az, hogy megkaphassák a jussukat, csak, őszintén szólva, államtitkár úr, ezt nem így kell csinálni, hogy előbb elveszik tőlük, összegyűjtögetik, majd egy részét visszaadják nekik.
Mellé tehetjük a rezsihazugságot, ami dettó ugyanez, hogy egyébként elveszik az emberektől, többet fizettetnek velük, majd egyébként megpróbálják, azt mondják, hogy kedveznek nekik, holott ennek semmi köze nincs a valósághoz, mert például azon a területen is sokkal több juthatott vagy járhatott volna a magyar embereknek, merthogy ráadásul amikor visszaadják, akkor is csak korlátozottan azoknak a keveseknek, akik elsősorban az önök barátai, lojális tulajdonosi körrel rendelkező vállalatokat jelentenek, és időszakonként valamilyen ok miatt éppen kiválasztott olyan társadalmi csoportok, amelyeknek megpróbálnak kedvezni ebben az értelemben.
Tehát amit hangsúlyoznak és amit tesznek, amikor úgymond akár a kisvállalkozásoknak vagy a vállalkozásoknak kedvezményeket adnak, mondhatnám mindenkinek, hogy amit adnak, fogadd el, ha ütnek, akkor meg szaladj el. De az önkormányzatok nem tudnak elszaladni, mert ők ott vannak, és tőlük viszont mindezt az ő kárukra bonyolítják le, és ilyen értelemben tovább folytatják. Most akkor tekintsük ilyen értelemben egy általános elvnek, mint ahogy ezt a törvényt is ilyen gazdaságpolitikai alapelvnek tekintik, hogy az önkormányzatok önállóságát lényegében önök már megszüntetik, jogi értelemben talán még elvileg lehetne valamekkora mozgásterük, de lényegében minden gazdasági mozgásteret elvonnak tőlük, de egyébként a jogi részében is nagy erőkkel dolgoztak az elmúlt években, és ezt is megtették. Tehát ilyen módon, ha az érintett vállalkozások 150 milliárd forintot megspórolhatnak, de akkor azt másokon verik le, másoktól veszik el, tehát ez egy olyan gazdaságpolitika vagy gazdálkodás, amit semmiképpen nem szabad és nem is lehet, azt gondolom, támogatni.
A babakötvényt ügyesen becsempészték ebbe a törvénytervezetbe. Azt hiszem, talán mulatságosnak is mondható a 6 ezer forintos kedvezmény növelése, 12 ezer forintra ezt megtették. Hát, lelkük rajta! Ahogy mondtam, amit adnak, azt fogadd el, és így kell vele gazdálkodni.
A beterjesztett javaslat ilyen értelemben egyértelműen a realitásoktól teljesen elrugaszkodott választási költségvetés része, ahhoz kapcsolódik. Önök menekülnek előre, de ebben benne van az is, hogy ha ez nem jön össze választási oldalról, akkor utánunk az özönvíz, és történik, ami történik. Ezt nagyon alátámasztja, hogy ennek a forrása nem a gazdaság teljesítménye, hanem az egészet hitelből próbálják megfinanszírozni. Ahogy említettem az előző napirendnél, csak az utolsó hónapban sok milliárd devizahitelt vettek fel azért, hogy mindezt finanszírozni tudják, miközben azt kell hogy mondjam, hogy a 2022. évi költségvetés csak akkor lesz tartható, ha az európai uniós források vonatkozásában sikerül megállapodni, mert ha ez nem történik meg, és jelenleg önök nincsenek abban az állapotban, hogy ezt meg tudnák tenni, merthogy részben Európa, részben pedig a nemzetközi környezet levegője egyre fogy önök körül, sajnos olyanra költik az európai uniós forrásokat, amire nem lenne szabad.
Éppen ezért ebben a formában a törvényjavaslat nagyon nehezen lenne támogatható általunk, ehhez önöknek nagyon sok módosítást kellene ezen végrehajtani. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps az LMP soraiból.)
