BANAI PÉTER BENŐ
BANAI PÉTER BENŐ
BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány 2021. november 23-án nyújtotta be az Országgyűlésnek az egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely nyolc törvény módosítására tesz javaslatot.
A főbb módosítási javaslatok ismertetése előtt engedjék meg, hogy jelezzem, hogy az önök előtt lévő törvényjavaslat a gazdaság szereplői számára tovább erősítheti a kiszámíthatóságot és a tervezhetőséget, és ezek a világjárvány sújtotta gazdasági helyzetben igen jelentős szempontok.
A kormány a törvényjavaslat benyújtásával is egyértelműsíti, hogy továbbra is alapvetésnek tekinti a fegyelmezett költségvetési gazdálkodást, és továbbra is cél az egyszerűbb államháztartási rendszer működtetése, a törvényjavaslat ezért több ponton érinti az államháztartásról szóló törvény egyes rendelkezéseit. Ennek egyik legmarkánsabb pontja, hogy a törvényjavaslatban foglalt rendelkezések megteremtik annak lehetőségét, hogy a központi költségvetés végrehajtásában részt vevő központi költségvetési szervek 2022. január 1-jétől egy modern, a XXI. század technológiai kihívásainak is megfelelő, új államháztartási rendszerrel láthassák el szerteágazó feladataikat.
E célt kívánja szolgálni a Magyar Államkincstár által fejlesztett és a jövő év elejétől a központi államháztartás információs rendszerének részeként működő, a központi költségvetés végrehajtását támogató rendszer. Ez a költségvetés végrehajtásához kapcsolódó valamennyi pénzügyi, gazdasági és számviteli adatot is nyilvántartó és kezelő integrált informatikai rendszer lesz. Ennek megvalósítása újraszervezi a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos kincstári feladatokat, és továbbfejleszti annak informatikai támogatását is.
(9.20)
A központi költségvetés végrehajtásához szükséges pénzkezelés és az ahhoz kapcsolódó adminisztratív tevékenységek átláthatóan, hatékonyan, az azokhoz kapcsolódó folyamatok pedig egységesebben, egyszerűbben végrehajthatók lesznek.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az informatikai rendszer alapjainak megteremtésén túl az önök előtt lévő törvényjavaslat a központi költségvetés végrehajtását támogató rendszer működéséhez kapcsolódóan érinti az államháztartás rendszerét, annak törvényi rendelkezéseit is. Engedjék meg, hogy ezek közül néhány példával is éljek!
Önmagában az a tény, hogy a Magyar Államkincstár a központi alrendszerbe tartozó költségvetési szervek egységes adatszolgáltatásai alapján fogja kezelni és nyilvántartani ezek követeléseit, kötelezettségvállalásait és más fizetési kötelezettségeit, azt vonja magával, hogy a kormányzat megalapozottabb információval fog rendelkezni az előirányzatok lekötöttségéről, valamint a kötelezettségvállalások várható kifizetésének dátumáról. Ily módon a várható kifizetésekről pontos információ áll majd rendelkezésre, amely támogatja a hatékonyabb finanszírozási döntések meghozatalát.
Mindez az adminisztráció párhuzamos csökkentésével pontosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a központi költségvetési szervek finanszírozását. Mindezek és az átláthatóság szem előtt tartása mellett egyszerűsödik a kedvezményezettek köztartozás-vizsgálata is.
Ezen túlmenően a korszerű, a költségvetés tervezését és végrehajtását elősegítő integrált pénzügyi elemzőrendszer biztosítja, hogy a döntés-előkészítő információk közel valós időben álljanak rendelkezésre.
A központi költségvetésben a finanszírozási bevételek egy jelentős részét évről évre megelőlegezések alapján biztosítják. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a megelőlegezések igénylése, azok feldolgozása, valamint a megelőlegezési és visszafizetési tranzakciók teljesítése és monitorozása az államháztartás bizonyos szegmenseiben jelentős adminisztrációs terhet jelentenek.
E terhek csökkentését célozzák a törvényjavaslat azon rendelkezései, amelyek alapján a megelőlegezések az államháztartásban a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai esetében megszűnnének. Ez természetesen nem veszélyezteti a kifizetések teljesítését. Ugyanakkor azt jelenti, hogy a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak finanszírozása a jövőben a központi kezelésű előirányzatok finanszírozásához hasonló módon történne. Így a költségvetési év végéig fel nem használt összegeket az év végén ki lehetne vezetni, és így a jövőben már nem rendelkeznének költségvetési maradvánnyal. A javaslat tehát véleményünk szerint egyszerűsíti a költségvetés végrehajtását.
Tisztelt Képviselők! A fentebb bemutatott államháztartási szabályokon kívül a törvényjavaslat további fontos, nemcsak az államháztartást, de a reálgazdaságot is érintő módosításokat is magában foglal.
A kormány legfontosabb célkitűzései közé tartozik Magyarország energiaszuverenitásának megőrzése, az energiabiztonság további megerősítése, a rezsicsökkentés eredményeinek fenntartása, valamint az energiatermelés szénmentesítése, ami kizárólag azatomenergia és a megújuló energiaforrások együttes alkalmazásával lehetséges.
Az atomenergia biztonságos alkalmazásával kapcsolatos egyik legfontosabb nemzetközi elvárás, hogy a nukleáris biztonságért felelős hatóság független legyen a termelői, tulajdonosi, szolgáltatói érdekektől. Erre tekintettel, valamint a Paksi Atomerőmű bővítési folyamatának előrehaladásával jelentkező kiemelt fontosságú feladatok maradéktalan és időben történő ellátása érdekében szükségessé vált az Országos Atomenergia Hivatalra vonatkozó szabályozás felülvizsgálata és a hatóság bizonyos jogköreinek megerősítése. 2022. május 1-jétől egy független, megfelelő humán és pénzügyi erőforrásokkal működő, a feladatai ellátásában is hatékony és önálló szabályozó és felügyeleti hatóság jöhet létre.
Az Országos Atomenergia Hivatal működése során kizárólag a jogszabályoknak van alárendelve, feladatkörében nem utasítható, feladatait pedig más szervektől elkülönülten, befolyásolástól mentesen látja el. A jelen törvényjavaslat célja, hogy e követelményeknek megfelelően, valamint az egyéb jogszabályokkal való összhang elérése érdekében megteremtse a törvényi alapját annak, hogy a nukleáris létesítmények és a radioaktívhulladék-tárolók nukleáris biztonsági követelményeit, valamint az ezzel összefüggő hatósági tevékenységet és sugárvédelmi eljárásokat az Országos Atomenergia Hivatal elnöke rendeletben szabályozhassa.
Tisztelt Országgyűlés! A filmipar lehetőségeinek és jövedelmezőségének javítása érdekében szükségessé vált a mozgóképről szóló törvény módosítása is, különös figyelemmel az iparág Magyarországon betöltött kiemelt stratégiai szerepére és nemzetközi versenyképességének fenntartására. Ennek érdekében javaslatot teszünk a filmgyártás során belföldi magánszemélyek által teljesített termékértékesítések és szolgáltatások költségének elszámolhatóságával kapcsolatos korlátozások megszüntetésére.
Ennek érdekében a javaslat alapján a személyi jövedelemadóról szóló törvény, valamint az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerinti adó- vagy közteher-kötelezettség alá eső filmgyártási és filmgyártás-előkészítési költség vagy ráfordítás formájában felmerülő javadalmazások jelenlegi 12 millió forintos értékhatára a belföldi illetékességű magánszemélyek esetében teljesen megszűnik. A külföldi magánszemélyeknél a 3 millió forintos értékhatár megmarad. A módosításra azért van szükség, mert a jelenlegi szabályozás túlságosan is korlátozta az adókötelezettségeiket átlátható módon bevalló és fizető magyar színészek és stábtagok működését. Kifejezetten hangsúlyos lett mindez azt követően is, hogy 2021. január 1-jét követően a kisadózók tételes adója szerinti adózás szabályai változtak.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az elektronikus cigaretta és a kapcsolódó termékek kiskereskedelmének koncesszióköteles dohányboltokra történő korlátozásával összefüggésben az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést arra, hogy teremtse meg a vállalkozáshoz való jog korlátozásával érintettek megfelelő kompenzációjának törvényi szabályait.
A jelen törvényjavaslat e felhívásnak eleget téve a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény módosításával pontosítja az érintett kiskereskedők anyagi kompenzációjának korábban már megteremtett törvényi kereteit.
Tisztelt Országgyűlés! A kormány 2021. november 2-án benyújtotta az egyes törvények honvédelemmel és rendvédelemmel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatot. E benyújtott törvényjavaslat egyebek mellett új alapokra helyezi a rendvédelmi tisztjelöltek jogállására vonatkozó szabályokat is. A pénzügyőrtisztjelöltek és a rendvédelmi feladatokat ellátó egyéb szervek tisztjelöltjeinek képzése, szolgálatra való felkészítése, szocializációja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán azonos követelmények mentén, egységes elvárások mellett zajlik. Erre tekintettel szükségessé vált a pénzügyőrtisztjelöltekre vonatkozó szabályok módosítása is.
A jelen törvényjavaslatba foglalt módosítás következtében a pénzügyőrtisztjelöltek jogviszonyára vonatkozó rendelkezéseket a jövőben nem ösztöndíjszerződés, hanem jogszabály határozná meg. A módosítás alapján továbbá a tisztjelöltek alapilletményre, tanulmányi díjra és illetménypótlékra is jogosultak lesznek. Az alapilletmény évfolyamonként eltérő mértékét, a tanulmányi díj és az illetménypótlék összegét miniszteri rendelet fogja meghatározni, a javasolt módosítás azonban rögzíti azt is, hogy azok nem lehetnek alacsonyabbak, mint a mindenkori garantált bérminimum. A törvényjavaslatban foglalt módosítás támogatottsága esetén tehát a tisztjelöltek járandósága jelentősen növekedne, így téve vonzóbbá ezt a hivatást.
A törvényjavaslat a fentiekkel párhuzamosan rögzíti azt is, hogy a tisztjelölt a jelenlegi nyolc év helyett tíz évig köteles a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál szolgálatot teljesíteni. E kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén a tisztjelölt köteles lenne a törvényjavaslatban tételesen meghatározott esetekben az illetmény időarányos részét visszafizetni. Ezek közé tartozik egyebek mellett a jogviszony lemondással, közös megegyezéssel, más rendvédelmi szervhez történő áthelyezéssel, szankciós jelleggel az összeférhetetlenség kimondásával, a kifogástalan életvitel követelményének meg nem felelésére vagy nemzetbiztonsági kockázat megállapítására tekintettel történő megszüntetése.
Amennyiben a tisztjelölt tisztjelölti jogviszonya azért szűnne meg, mert a tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti vagy a hallgatói jogviszonyát megszünteti, de tisztjelölti vizsgával rendelkezik, őt a NAV vezetője adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyba történő kinevezéssel egyidejűleg a NAV bármely szervénél pénzügyőri munkakörbe helyezi. Kivételes méltánylást érdemlő körülmények között lehetőség lenne arra is, hogy a tisztjelölti jogviszony fenti okokból történő megszűnése esetén őt civil munkakörbe nevezzék ki. A törvényjavaslat a tisztjelöltek egyéb jogait és kötelezettségeit érdemben nem érinti.
A fenti szabályozás 2022. január 1-jén lépne hatályba, és a végzős hallgatók kivételével a jelenlegi tisztjelöltek jogviszonya 2022. augusztus 1-jével alakul át, feltéve, hogy ahhoz az érintett hozzájárul.
(9.30)
Tisztelt Országgyűlés! Végezetül elmondható, hogy az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat számos rendelkezése, az egyes módosítások és a szabályozási pontosítások összhangban vannak a nemzetgazdaság újraindításának, kiszámítható működésének szándékával. Kifejezetten a közpénzeket érintő módosításra is tekintettel tisztelettel javaslom a törvényjavaslat megvitatását és későbbi támogatását. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
