DOMOKOS LÁSZLÓ,

Teljes szövegű keresés

DOMOKOS LÁSZLÓ,
DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában azért kívántam felszólalni, mivel a módosítási javaslat számos ponton érinti a közigazgatási folyamatokban megjelenő digitalizációt, illetve a közpénzfelhasználást érintő informatikai rendszerek megújítását.
A téma kapcsán az Állami Számvevőszék számos elemzést és ellenőrzést végzett az elmúlt időszakban, és jelenleg is végez, amelynek tekintetében fontosnak tartom, hogy az Országgyűlés számára minden lényeges és hasznos információt átadjak, támogatva ezzel a törvényjavaslat általános vitájának lefolytatását. Jelzem, itt most csak kihangsúlyozzuk ezeket, hiszen ezek az elemzések és jelentések egyébként nyilvánosak, és az ÁSZ honlapján megtalálhatók, képviselőknek is felhívjuk minden esetben a figyelmét az ebben való tájékozódás lehetőségére.
Tapasztalataink azt mutatják, hogy a digitális megoldások bevezetése a közpénzt felhasználó szervezetek, így a költségvetési szervek tevékenysége kapcsán pozitív következményekkel járhat. Mindezek mellett a Számvevőszéknek a közelmúltban megjelent, „Az állami nyilvántartások és az elektronikus ügyintézés” című elemzése rávilágított arra, hogy biztosítani kell az állami nyilvántartásokban szereplő adatok szabályozott és célszerű gyűjtését, kezelését és felhasználását.
(10.20)
A Magyar Államkincstár - mint az államháztartás központi alrendszerének meghatározó intézménye - pénzügyi és vagyongazdálkodási tevékenységének és feladatellátásának súlya miatt jelentős hatást gyakorol a költségvetés egész folyamataira, így az egyensúly fenntartására is, a közpénzek szabályszerű felhasználására, az államháztartás beszámolási adatainak megbízhatóságára, de még az állami vagyonnal való gazdálkodás minőségére és a közpénzekkel való gazdálkodás átláthatóságára is.
Ebből következően a központi költségvetés végrehajtását támogató rendszer bevezetése és megfelelő működtetése az államháztartás központi alrendszereibe tartozó szinte valamennyi államháztartási jogalany, intézmény, szereplő esetében összességében új környezetet teremt a központi költségvetés finanszírozása tekintetében. Az elmúlt másfél évben, mint láthatjuk, így nemhogy leálltak volna a fejlesztések a kormányzati szektor folyamataiban, hanem felgyorsította ezt a magyar állam. Azt gondolom, ezt fejezi ki ez a jogszabály-módosítás, amely megteremti ezen feltételek jogi kereteinek további részleteit.
Tisztelt Ház! Az államháztartás pénzügyi elszámolási rendszere jó működésének alapvető szerepe van abban, hogy a kormányzat és szélesebb körben a gazdasági, társadalmi szereplők valós és hiteles információk alapján hozhassák meg döntéseiket, segítve a gazdasági, társadalmi folyamatok elemzését, az összefüggések feltárását. A központi költségvetés végrehajtását támogató rendszer hozzájárulhat a közpénzügyi rendszert érintő döntéshozatal megalapozásához, a költségvetési tervezés megalapozottságához. Ugyanakkor megjegyzem, hogy az állami és önkormányzati szervek elektronikus biztonságáról szóló törvényben az elektronikus információs rendszerekben kezelt adatok és információk kapcsán megfogalmazott követelmények biztosítása szükséges, de nem elégséges a tervezett informatikai rendszer esetében. A központi költségvetés végrehajtását támogató rendszerhez egy megfelelő, tudatos adatmenedzsmentnek kell társulnia annak teljes értékű pozitív hozadéka elérése érdekében. Ahogy a törvényjavaslat célja is fogalmaz, a hazai gazdaság újraindítását követően a jelenleg is működő és folyamatosan fejlődő gazdaság védelmének elősegítése érdekében elengedhetetlen a folyamatosan változó gazdasági folyamatokhoz való igazodás a gazdaság további hatékony és versenyképes működése érdekében. A Kincstár felelős a központi alrendszerhez tartozó intézmények pénzellátásáért, fizetőképességük biztosításáért, valamint az állami költségvetés keretében a pénzforgalmuk lebonyolításáért és elszámoltatásáért.
Most néhány olyan tényezőt szeretnék kiemelni, amit különösen a figyelmükbe ajánlok, amely a változást összefoglalja vagy meghatározza. Az egyik ilyen a költségvetés végrehajtása és a banki rendszerfunkciók egymástól való elkülönítése. Ez egy rettentő fontos újítás, és az újragondolását teremti meg az egész folyamatnak, amely eddig a Kincstárban zajlott; valamint emellett az új kincstári számlavezető rendszer bevezetése eltérő humánerőforrás-igényekkel is járhat, erre viszont fel kell készülni. De emellett új utakat nyit meg az állam, illetve az állam intézményei számára azáltal, hogy lehetőséget biztosít a költségvetési tételek nettó elszámolására, ami jelentős előnyöket hozhat, és pozitív hatással lehet a költségvetési kiadások finanszírozásának alakulására is. Tehát egy konszolidált pénzügyi rendszer működtetését támogathatja ez a jogi, illetve majd technikai és emberi napi munkával létrehozott megújuló, új utakat nyitó kincstári rendszer. A törvényjavaslatban tervezett felhasználási terv szerint az adatszolgáltatási kötelezettség hozzájárulhat az államháztartás jobb tervezhetőségéhez, a pénzügyi egyensúly fenntartásához, és a szervezetek szintjén felerősíti a vezető gazdálkodási felelősségét.
Egy másik történelmi léptékű változásra is szeretném ráirányítani a figyelmet, hogy a módosítási javaslat tartalmazza az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek tekintetében a követelések, kötelezettségvállalások és más fizetési kötelezettségek adatairól a rendszeres adatszolgáltatási kötelezettséget. Ha az adatszolgáltatás a tervezett előírások szerint fog működni, akkor azzal biztosított lehet, hogy a költségvetési szervek előre tervezik, rendszeresen rögzítik vállalásaikat, és nyomon követik saját nyilvántartásaikat. Ezzel egyféle pénzköltés helyett egy gazdálkodási információhoz jutnak hozzá felelősen olyan vezetők is, akik például nem pénzügyesek, tehát nekik egy szintetizált képet kell látniuk nap mint nap a saját intézményük döntéseinek megalapozásához. Tehát mondhatnám, hogy megteremtődik a gazdálkodás megerősítésének információs háttere. A kötelezettségvállalás központi nyilvántartása hozzájárulhat a valós gazdálkodási folyamatok átláthatóságához, a megalapozott vezetői döntésekhez, az irányító szerv által történő elszámoltathatósághoz, tehát nemcsak az intézményeknél, hanem annak felügyeleti rendszerében is új lehetőségek nyílnak meg.
A Számvevőszék rendszeresen ellenőrzi az államháztartás alrendszerébe tartozó központi költségvetési szervek tekintetében a kötelezettségvállalások nyilvántartását és teljesítését. Tehát ez egy ismert problémakör megoldására fog választ adni, de azért engedjék meg, hogy csak a 2020. évi tapasztalataink tekintetében ismertessem, hogy akkor mit tapasztaltunk. A kötelezettségvállalások, illetve más fizetési kötelezettségek részletes nyilvántartásával az ellenőrzött költségvetési szervek 56 százaléka nem rendelkezett, ami azt eredményezhette és eredményezte, hogy adott esetben fedezet nélküli kötelezettség keletkezett gazdálkodásuk során, a közpénzzel való gazdálkodás így ennek megfelelően kontrollálatlan maradt. A kötelezettségvállalások nyilvántartásának nagyarányú elmaradása is jól szemlélteti, mennyire kiemelt jelentőségű a kötelezettségvállalásokra vonatkozó módosítási javaslat, ezért mindenféleképpen mi a jogszabály megalkotása mellett érvelnénk, hiszen összességében javítják az elszámoltathatóságot és az átláthatóságot és a vezetői rendszerek minőségi döntési feltételeit ezek a változások, ezek a fejlesztések, ez a jogszabályi környezet.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk lévő törvényjavaslatban megfogalmazottak tehát megteremtik a szervezeti szintű felelős gazdálkodást, a minőségi közpénzfelhasználás és a teljes központi költségvetés menedzselése új alapokra helyezésének lehetőségét. Egy minőségi kormányzati intézményi pénzgazdálkodás és irányítási rendszer informatikai alapú megtámogatása jelentős továbblépést biztosít a versenyképes állam, a versenyképes, fenntartható költségvetés megvalósítása érdekében. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem