IZER NORBERT
IZER NORBERT
IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Csak röviden szeretnék válaszolni a vitában elhangzottakra, hiszen majdnem megismételtük azt a vitát, amit az általános szakaszban lefolytattunk. Z. Kárpát képviselő úr gyakorlatilag szó szerint elmondta ugyanazokat az érveket, amelyekre tételesen reagáltam a múltkori alkalommal.
Én most három rövid tételre szeretnék reagálni. Az első az, hogy miért nem a munkavállalói oldalon csökkentjük az adóterhelést. Az elmúlt időszakban, ha megnézzük a 2016-tól megvalósított hatéves bérmegállapodás lényegét, az volt a lényege, hogy úgy tudjuk fenntartható módon a béreket növelni, hogy a cégek oldaláról könnyebbé tesszük a béremelést, és a minimálbért pedig fokozatosan, a gazdaság teljesítőképességével párhuzamosan évről évre emeljük. Ez a kiszámítható, fenntartható adócsökkentés politikája, amit az elmúlt hat évben meg tudtunk valósítani, és gyakorlatilag ennek a hatéves megállapodásnak a két utolsó lépését látjuk most itt, a parlament asztalán, tehát a két utolsó lépésre is sor tud kerülni.
(18.10)
Megint csak mondom, hogy a rendszer úgy volt kitalálva, hogy fenntartható adócsökkentést hozott létre, hiszen akkor valósultak meg egyébként ezek az adócsökkentések, amikor a gazdaságban 6 százalékot elérő reálbér-emelkedés valósult meg, tehát a bérek dinamikusan, az inflációt jóval meghaladó mértékben tudtak emelkedni, akkor került sor az adócsökkentésekre. Ez egyébként Varga-Damm Andreának az első kérdésére is választ ad, hogy hogy lehet a béreket és a nettó béreket folyamatosan emelni. Úgy, hogy a bérszintet emeljük folyamatosan, és egyébként segítjük a cégeket az adócsökkentéssel abban, hogy ezt ki tudják termelni.
A másik kategóriájú kérdés, amire mind Varga-Damm képviselő asszony és mind Z. Kárpát képviselő úr reagált, az gyakorlatilag az egykulcsos adórendszernek a megváltoztatása. Mind az adómentes kulcs behozatala, mind az adójóváírás gyakorlatilag egy visszalépés lenne a megint csak 2010 óta rendkívül jól működő, egykulcsos, arányos adórendszerhez képest, aminek az eredményei egyébként jól látszódnak. Gyakorlatilag nem dolgoztak Magyarországon még soha annyian, mint most az egykulcsos adórendszerben. Egy igazságos, a többletteljesítményt nem büntető és a hatékonyabb munkavégzést nem büntető adórendszerünk van. Én azt gondolom, hogy hiba lenne ebből visszalépni.
Végül a képviselők felszólalásai, hogy a minimálbér-emelést támogatni tudják. Hallottuk, hogy vannak olyan javaslatok, például Márki-Zay elnök úr javaslatai, ami alapján a minimálbérre szükség sincsen. Én azt gondolom, hogy a minimálbérre szükség van, és jól látszik a magyar gazdaságban, hogy hogy működik ennek a hatásmechanizmusa. Ahogy el is hangzott egyébként a korábbi vitában: a minimálbérnél jóval többeket érint egyébként a garantált bérminimum, viszont a garantált bérminimumnál jóval magasabb bérszinteken is gyakorlatilag egy tovagyűrűző hatás miatt béremelést okoz a minimálbér emelése. Ezért gyakorlatilag a magyar gazdaság szinte összes szereplője egy magasabb bérrel fog szembesülni, ha a minimálbért magasabb szintre emeljük január 1-jétől. Én azt gondolom, így a gazdaság gyakorlatilag egy általános bérdinamikával fog tudni szembesülni.
Összességében megint csak, gyakorlatilag az általános vitának és a mostani vitának is a konklúziója az lehet, hogy a legtöbb hozzászólásban az adócsökkentést egyébként támogatják a képviselők, és ha belegondolunk, akkor egy 750 milliárd forintos, egyébként fenntartható és finanszírozható adócsökkentésről beszélünk, és ha a korábban eldöntött, de ’22. január 1-jétől hatályba lépő egyéb adóintézkedésekkel összeszámítjuk, akkor egy 1500 milliárd forintos adócsökkentésről tudunk beszélni. Azt gondolom, hogy talán nem túlzás azt állítani, hogy történelmi adócsökkentés előtt állunk, és ahhoz kérem a képviselők támogatását, hogy ennek az adócsökkentésnek a második felét, ezt a 750 milliárdos csomagot pozitív szavazatukkal támogassák. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
