BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Elnök úr, köszönöm a szót. Így a ciklus vége felé a most tárgyalandó törvényjavaslat lehetőséget ad arra, hogy összefoglaljam a véleményemet a kormányoldal jogalkotási eljárásairól.
A törvényjavaslat címe így hangzik: „egyes energetikai és közlekedési tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról”. A cím nem felel meg a valóságnak, nagyon sok törvényrész semmilyen módon nem kapcsolódik sem energetikához, sem közlekedéshez. Csak például: állami szervek elektronikus információbiztonsága, a poszt-kvantumtitkosításra vonatkozó szabályozás módosítása, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának új jogosultsággal való kibővítése. Miért nem írják, hogy „egyéb törvények”? A „kapcsolódó” azt jelzi, mintha lenne valami tartalmi összefüggés ezek között. Egyébként kétoldalas nyomtatásban itt van ez a salátatörvény, 36 pont, 213 paragrafus, 84 oldal, nagyon sok össze nem tartozó résszel.
Egyébként miért ne támogatnánk a megújuló energia használatának előmozdítására szolgáló EU-s Tiszta Energia Csomagnak a beültetését a magyar jogrendbe? Miért ne támogatnánk a közúti szállítási szabályoknál a kiküldetési szabályok megváltoztatását, pontosítását? Nem akarok részletekbe menni, hogyan érintette az az EU-s szabályozás a kelet-európai országokat, amely a kabotázsnál előírt olyan feltételeket, amelyek a versenyelőnyünket csökkentették, és itt legalább bizonyos részeket ebből ki akarunk venni? Na de hogyan szavazzak én erre igennel, amikor itt van az említett Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága? Tudják, ez az az intézmény, amelyet októberben hozott létre a kormányzat, illetve a parlament, amelynek az elnökét a miniszterelnök kilenc évre nevezte ki, egyébként egy volt államtitkárt, kilenc évre, és egy önálló szabályozó szerv, amely rendeleteket is kiadhat. Ez megint annak a folyamatnak a része, amikor a Fidesz kiszervezi az államot. Valójában ez a felügyeleti hatóság válna állammá, és a kormánypártnak nyilván az a célja, hogy felkészül arra az esetre, ha nem ők maradnak kormányon, ezen a területen is ők gyakorolják a döntéseket és a hatalmat. És még azt a módosítást is behozták ide, idézem: a hatóság közigazgatási eljárásban hozott döntését a közigazgatási ügyben eljáró bíróság nem változtathatja meg. Azt hiszem, hogy ez sem teljesen jogállami eljárás.
És akkor térjünk rá a most benyújtott módosításra, a Törvényalkotási bizottság kormánypárti tagjainak a javaslatára! Mire való eredetileg ez a TAB-módosítás? Hogy ebben az eljárási rendben, amikor megszületnek a módosító javaslatok a szakbizottságban, hátha mégis marad olyan elvarratlan szál, módosítás, amiben még egy kis korrekció lehetséges. Ez az anyag 90 oldal, magyarázatok nélkül, ez a TAB-módosító, 25 képviselő adta be.
Tisztelt előterjesztő, illetve TAB-előterjesztő képviselője, lehet, hogy ön megnézte, hogy miről szól, de hogy ezt nem ez a 25 képviselő adta be… Meggyőződésem, a többségnek még olyan szinten sincs fogalma róla, mint ahogy én ezt átnéztem. És tudja, mi van ebben? Gyakorlatilag új törvényi szabályozás. A bányászatról szóló törvényt ez a TAB-módosítás 12 oldalon nem módosítja, gyakorlatilag új törvényt alkot. Akik itt ismerik… (Felmutat egy iratot.) Elnézést, tudom, hogy ez demonstrációt jelent, de talán, elnök úr, hogyha magát a törvényjavaslatot mutatom föl, nem szükséges előre bejelenteni.