DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Van abban elég erős cinizmus és arcátlanság szerintem, tisztelt képviselő úr, hogy önök, akik merényletet követtek el a magyar egészségüggyel szemben - erre pár példát mindjárt mondok -, kezdenek el itt krokodilkönnyeket hullatni. Az önök idejében úgy, hogy nem volt koronavírus-járvány, jóval hosszabbak voltak a várólistán a várakozási időtartamok, mint most, sőt önök még várólista-nyilvántartást sem vezettek be, direkt azért, hogy ne is derüljön ki, hogy mennyi.
Mit csináltak önök, ami nem rövidítette, hanem tovább növelte a várólistákat? Bezártak kórházakat, nem egyet, nem kettőt, nem hármat. 16 ezer aktív ágyat megszüntettek. Ön arról beszélt, hogy most kevesebb ágy van. Azért, mert koronavírusos betegeket ápolnak bizonyos ágyakon, a többin pedig a normál ellátás zajlik. De azok nem kerültek ki az egészségügyből, hanem egy rendkívüli helyzetben koronavírusos betegeket látnak el rajta, mint a világ minden országában, tisztelt képviselő úr. Tehát ne beszéljen már erről úgy, hogy csökkent a kapacitás! Nem csökkent a kapacitás, csak meg kell osztani a kapacitást a koronavírusos betegek és a többi beteg között. De felháborító arcátlanság ezt úgy bemutatni, hogy a koronavírusos betegeket ellátó ágyak kiestek a magyar egészségügyi rendszerből. Ilyen manipuláció még a baloldaltól is ritka. Hatezer egészségügyi dolgozót bocsátottak el a 16 ezer aktív ágy megszüntetése mellett, aki megőrizhette a munkahelyét, attól pedig - orvostól, ápolótól - elvettek egyhavi bért. A betegekkel vizitdíjat és kórházi napidíjat fizettettek, mondván, hogy azt majd megkapják az orvosok és az ápolók bérként, de a bért meg csökkentették. Ez volt az önök idejében.
Mit mondott az önök egészségügyi minisztere, Molnár Lajos? Azt mondta, miután önök megnyerték a választást és folytatták a kormányzást 2006-ban, hogy a második Gyurcsány-kormány megalakulása után rögtön nyilvánvalóvá vált, hogy nincs pénz, ezért megszorításokról kell dönteni. A legnagyobb elvonás pedig az egészségügyet érintette. Amikor önök kormányoztak, az országot csődközeli helyzetbe vitték, és amikor vissza kellett fogni a pénzeket, leginkább az egészségügyhöz nyúltak. S nem tennének most sem mást, hiszen László Imre elmondta, hogy Magyarországon a kórházak 45 százalékára nincs szükség.
Mit tettünk mi a várólisták csökkentése érdekében, miután az önök idejében körülbelül 70 ezren voltak várólistán? Először is bevezettük az országos nyilvántartást, amit önök direkt nem vezettek be, hogy ne legyen látható ez a probléma. 2019-ig 41 milliárd forintot fordítottunk a várólista-csökkentésre - azért a 2019-es évet mondom, mert az volt a járvány kitörése előtti év -, és ebből a 41 milliárd forintból 70 ezer emberről körülbelül 23-24 ezer emberre tudtuk lejjebb szorítani a várólistán szereplők számát. S valóban, a koronavírus-járvány alatt Magyarországon is, mint a világ szinte minden országában sajnos valóban nőttek a várólisták, hiszen aki egészségügyi dolgozó volt, az a koronavírusos betegek ápolására, az ő életük megmentésére lett átcsoportosítva, ezért a halasztható műtétek halasztásra kerültek. A nem halasztható műtétek elvégzésre kerültek, a tartós egészségkárosodással járó helyzetekben a műtéteket és beavatkozásokat szintén elvégezték, de amelyek nem ilyenek voltak, ott valóban voltak halasztások, de ezt nyilván a józan ész diktálta így, hiszen a kapacitásokat a koronavírus-járványban az ebben szenvedők gyógyítására kellett fordítani.
Miután véget ért a harmadik hullám, a kormány további 12 milliárd forint biztosításáról döntött a várólisták csökkentése érdekében. Ennek a többletfinanszírozásnak a 80 százalékát az orvosok és szakdolgozók többletmunkájának az elismerésére kell fordítani. Így sikerül majd ledolgozni a várólisták java részét. A szakmai kollégium tájékoztatása szerint a csípőprotézis-várólistáknál háromnegyed évre van szükség a többletek ledolgozására, a szemműtéteknél körülbelül fél év kell a várólisták ledolgozásához. De ez Magyarországon így is jóval alacsonyabb, mint sok közép-európai országban. Ha megnézi, a szürkehályogműtéteknél Észtországban 200 nap, nálunk 49 nap, a csípőprotézisnél Litvániában 165 nap, nálunk 88 nap, a térdprotézisnél Portugáliában 230 nap, nálunk 146 nap az átlagos várakozási idő, tisztelt képviselő úr. Tehát valóban történtek érdemi lépések. A járványhelyzet sajnos itt is nagy nehézségeket jelentett, de a kormány ennek a ledolgozásához a többletforrásokat biztosította. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
