BANAI PÉTER BENŐ
BANAI PÉTER BENŐ
BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő, zárószavazásra váró indítvány főbb tartalmi kérdéseiről Vécsey László képviselő úr pontosan beszámolt, ezért engedjék meg, hogy most ne az indítvány egyes részeit ismertessem, hanem csak tényleg röviden reagáljak azokra a fölvetésekre, amelyeket Varga-Damm Andrea képviselő asszony tett.
A képviselő asszony által szóba hozott rendelkezés azzal van összhangban, hogy - amint elhangzott - 2022 januárjától egy egységes új, XXI. századi informatikai rendszer kezeli a központi költségvetési szervek kiadásait és követeléseit. Ez az egységes kezelés a költségvetési fogalmi rendszer módosítását is maga után vonja. Valóban, ahogy a képviselő asszony mondta, a társadalombiztosítási alapoknál megszűnik az úgynevezett maradvány fogalma. Mi is a maradvány? A maradvány egy adott évben betervezett, de fel nem használt összeg, amelyet néhány esetben át lehet vinni a következő évre. Mikor van ennek jelentősége? Akkor van jelentősége, ha valamely adott célra csak egy adott évben áll rendelkezésre forrás, az adott évben az a cél nem valósult meg, nem lett minden forrás fölhasználva, viszont szükség van még a ki nem fizetett pénzre, ezért lehetővé válik a forrás átvitele.
A társadalombiztosítási alapoknál nem erről van szó. Azt, hogy a nyugdíjat ki lehet-e fizetni, vagy az egészségbiztosításból táppénzt vagy más ellátásokat ki lehet-e fizetni, nem az határozza meg, hogy egy adott évben pontosan mennyi bevétel érkezett be. A nyugdíjak kifizetését az határozza meg, hogy a vonatkozó törvények szerint milyen összeget kell fizetni a nyugdíjasoknak. A hatályos törvények alapján a nyugdíjak reálértékét meg kell őrizni, ezért 2022 januárjától 5 százalékos nyugdíjemelés valósul meg. Ez a döntő rész, és nem az, hogy az adott alapnak van-e maradványa vagy sem.
Ha megengedik, annyit még megemlítenék, hogy a társadalombiztosítási alapok kiadásainál az, hogy az úgynevezett központosított előirányzatok módján kell elszámolni, azt jelenti, hogy például a lakástámogatásokhoz, az európai uniós támogatásokhoz vagy az állami vagyonügyletekhez hasonló módon kerül sor az elszámolásra. Adott évben azt a kiadást kell teljesíteni, amit az adott jogszabályok rendszerszerűen meghatároznak, és ezek a jogszabályok a rendszerszerű kifizetést határozzák meg. Ez azt jelenti, hogy minden évben jelentkezik egy bizonyos kiadás. Mindenkit megnyugtatok, a fogalmi változás, az új informatikai rendszer bevezetése semmilyen hatással nem fog bírni a társadalombiztosítási alapok kiadásaira.
Ami képviselő asszonynak azt a fölvetését illeti, hogy kiderül-e pontosan, hogy egy adott évben a társadalombiztosítási alapok mennyi bevétellel gazdálkodtak és mennyi kiadás teljesült, arra az a válaszom, hogy igen, a zárszámadás keretében az Országgyűlés pontos képet ad arról, hogy a megelőző évben hogyan teljesültek a központi államháztartás és ezen belül a társadalombiztosítási alapok kiadásai, bevételei. Ezen a rendszeren nem kívánunk semmit változtatni. Én abban bízom, hogy az az új informatikai rendszer, amelynek a bevezetését az önök előtt lévő törvényjavaslat támogatja, a társadalombiztosítási alapoknál is talán egy pontosabb kimutatást, pontosabb tervezhetőséget tesz lehetővé.
Ezek tükrében javaslom a tisztelt Országgyűlésnek, hogy a későbbiekben az indítványt támogatni szíveskedjen. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
