B. NAGY LÁSZLÓ,
B. NAGY LÁSZLÓ,
B. NAGY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2021. december 13-án tartott ülésén megtárgyalta az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény és a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény módosításáról szóló T/17882. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság kivételes eljárás alapján 19 igen szavazattal, 2 nem szavazat ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.
Tisztelt Országgyűlés! Az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia legfőbb elve, hogy az élelmiszer-láncolatok termékei mindig egészségesek, kiváló minőségűek és biztonságosak legyenek, továbbá az előállításuk és forgalmazásuk során is felelősséget kell tanúsítani minden szereplőnek.
Az élelmiszer-pazarlás csökkentése korunk egyik legnagyobb kihívása. A „termelőtől a fogyasztóig” stratégia a legfőbb célkitűzés. Az élelmiszermentés rendszerét is ezen célok keretei között kell alkalmaznunk.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének becslése szerint a világszinten előállított élelmiszereknek majdnem egyharmada, mintegy 1,3 milliárd tonna megy vesztendőbe. Mindez évente értendő. Hazánkban az élelmiszer-felesleg mennyisége becslések szerint eléri évente az 50 ezer tonnát. Ez hatalmas probléma, ugyanis az élelmiszer-termelés nagy mennyiségű, ivóvíz minőségű víz felhasználását jelenti, továbbá a termelésből származó üvegházhatású gázok kibocsátásáért is felel.
A megelőzésnek elsősorban a probléma gyökerére kell fókuszálnia. Ebből következően az élelmiszer-felesleg keletkezését meg kell akadályozni az ellátási lánc minden egyes pontján. Amennyiben mégis keletkezik - és ez sajnos még kikerülhetetlen - élelmiszer-felesleg, úgy a legjobb célállomás számunkra és a leginkább értékes hasznosítása a fogyasztható élelmiszerekre vonatkozóan az újraelosztás.
A törvényjavaslat célja az élelmiszer-pazarlás megelőzése, ennek eredményeként az élelmiszer-hulladék csökkentése azáltal, hogy az élelmiszer-kereskedők felajánlják a közeli lejárati idejű, minőségmegőrzési időben ellátott élelmiszereket a rászorulók részére.
Mindez kettős célt szolgál: ugyanis a szegénység elleni küzdelem mellett a megsemmisítésre fordított energiát és költséget is - ami nem jelentéktelen - mérsékli. A törvényjavaslat keretei között létrehozásra kerül egy élelmiszermentő szervezet, ahogy államtitkár és miniszterhelyettes úr is mondta, Élelmiszermentő Központ, rövidítve ÉMK. Az Élelmiszermentő Központ nonprofit korlátolt felelősségű társaság formájában jön létre, az állam tulajdonában áll, felette a tulajdonosi jogokat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal - rövidítve Nébih - gyakorolja.
Az Élelmiszermentő Központ fő feladata az élelmiszer-felajánlások országos koordinációja, információgyűjtés és -megosztás, az élelmiszer-feleslegek mérése, valamint az élelmiszer-pazarlás csökkentése.
Az ÉMK szerződik az általa előzőleg regisztrált szervezetekkel, amelyek lehetnek a Kreatív Tanács tagszervezetei, illetve a Kreatív Tanács tagszervezetein kívüli egyéb, például egyházi vagy magánszervezetek is. Ezek a partnerek juttatják el majd a későbbiekben az élelmiszert a rászorulók részére, persze mindezt megfelelő nyomon követés mellett.
Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat támogatandó, hiszen egy jó célt kíván elérni, ugyanis a környezetvédelem mellett segít a rászorulóknak élelmiszerhez jutni, ezzel is csökkentve a megmaradó élelmiszer-hulladékot. Ezért kérem támogatásukat. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
