VARGA ZOLTÁN,
VARGA ZOLTÁN,
VARGA ZOLTÁN, a DK képviselőcsoportja részéről: Az, hogy a fiatal vidékről beköltözik a városba, merthogy dolgozni akar, a városi családok pedig bármilyen oknál fogva kiköltöznek vidékre, így önmagában egy nagyon jó dolog lenne, viszont ezzel a föld szeretete és a mezőgazdasági tudás fog eltűnni a vidéki települések nagy részéről. Tudjuk nagyon jól, hogy a jelenlegi helyzetet nem lehet már igazán orvosolni se a falurehabilitációs programmal, se a falusi CSOK-kal.
Az pedig egyenesen dráma, és cáfoljanak meg, ha nem így van, hogy a hazai fiatal gazdálkodó nem jut rendszeresen földhöz a települése környékén, mert ott a Fideszhez kötődő helyi földesúr vagy földesurak már mindent felvásároltak. (Font Sándor: Az egész országot!) Ez egyszerűen élhetetlenné teszi a vidéket a fiatal gazdák számára.
De térjünk vissza a generációs megújuláshoz, hiszen erről van szó, és látom, hogy ennek örül miniszter úr is. Nagyon sok számot említett előttem Bangóné Borbély Ildikó, és valóban az agrárcenzus előzetes eredményeit ismerve elég lesújtó képet kaphatunk a mai magyar agrárkorfáról. Engedjék meg, hogy ne ismételjem meg előttem szóló képviselőtársnőm számait, talán csak annyit tegyek hozzá, hogy a jelenlegi NER-rendszer mezőgazdaságot támogató politikáját leginkább az a számadat mutatja jól, miszerint a legfőbb tevékenységük alapján a gazdaságok kétharmada elsősorban most már növénytermesztéssel foglalkozik, ami bizony szörnyű és jelentős változás a 2010-es évekhez képest, ugyanis akkor az állattartás és a növénytermesztés aránya 46 százalék és 41 százalék volt. Tehát rájöttek a fideszes nagyurak arra, hogy elég megszerezni a határban lévő összes földet, és ott kézen-közön valamifajta növénytermesztéssel foglalkozni, a támogatást úgyis megkapják, és nem kell hogy az állattenyésztéssel járó nehézségeket magukra vállalják. Ezzel a termelési felállással viszont lehetetlen lesz a generációs megújulás.
Úgy gondolom, a generációs megújulásnak nem csak abból kell állnia, hogy az idős gazda átadja a fiának a stafétabotot, mint ezt hallottuk különben sok kormánypárti hozzászólótól, ezzel biztosítva a családi név fennmaradását. Úgy gondolom, elő kell ezt segíteni azzal, hogy minél több új, fiatal, 40 év alatti gazdálkodó találja majd meg a számítását vidéken.
És most néhány konkrét észrevételt engedjenek meg a törvényjavaslattal kapcsolatban! A javaslat 2. §-ában a gazdaság átvevőjének a fogalma és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony meghatározása nem elfogadható szerintem. Ugye, a gazdaság átvevője olyan, 60. életévét el nem érő személy lehet, aki a gazdaságátadónál legalább 10 évvel fiatalabb. Kérjük, hogy a maximális életkort itt 50 évben határozzák meg, vagy legalábbis ez lenne a szerencsés. Ez azért is lenne fontos, mert ha a 60 évet jelöljük meg, akkor nem tesz a törvény mást, mint konzerválja a jelenlegi állapotot, figyelembe véve a 10. §-ban meghatározott maximális 50 éves együttműködési időszakot is.
Ezenfelül pontosítani szükséges lehet, hogy mit is jelent a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, milyen arányt kell képviselnie a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak a vállalkozás életében. Elég, ha valakinek van egy 100 ezer forintos szerződése egy több száz milliós vállalkozásban, akkor is átveheti a gazdaságot?
A 4. §-ban rögzítve van, hogy a gazdaságátadó vállalja, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben nyilvántartott, a gazdaságátadási szerződésben meghatározott gazdaságban végzett tevékenységéhez képest új tevékenységet nem folytat, a gazdaság tulajdonjogának átruházása után a gazdasághoz kapcsolódó tevékenységeit megszünteti. Ez azért került talán bele a javaslatba, mert a gazdaságátadás célja az, hogy a gazdaságátadó befejezze a tevékenységét, és ne kezdjen új mező- és erdőgazdasági tevékenységbe. Azonban itt is szükséges tenni egy fontos pontosítást, miszerint a gazdaságátadó semmilyen mezőgazdasági jellegű tevékenységet ne végezhessen, ezt pedig TEÁOR-besorolással lenne szükséges rendezni vagy megadni.
A 10. §-ra valószínűleg azért van szükség, legalábbis az indokolás szerint, mert egy gazdaság értékét nemcsak az egyes vagyonelemek adják, hanem a gazdálkodó tudása, kapcsolatrendszere is.
Annak érdekében tehát, hogy a generációváltás sikeresen valósuljon meg, a törvény megteremti a gazdaságátadó és a gazdaságátvevő közötti hosszabb, a gazdaságátadó ismereteinek átadását lehetővé tévő együttműködés feltételeit, azonban ha a gazdaságátadási együttműködés időtartama alatt a gazdaságátvevő a gazdaság működtetésében személyesen is részt vesz, akkor bizony nem történik meg a valós gazdaságátadás. Itt az a kérdés, hogy ha személyesen is részt vesz a gazdaság működtetésében a gazdaságátadó, akkor aláírási joga is lesz neki? Mert ha a kérdésemre a válasz most az, hogy igen, akkor bizony valóban nem történik meg a gazdaság átadása semmilyen módon.
A 12. §-ban rögzítve van, hogy a gazdaságátadásról szóló szerződést mezőgazdasági igazgatási szerv hagyja jóvá. A kérdésem ezzel kapcsolatosan az, hogy ez az Agrárkamara lesz-e, és ott mely szerv fogja ezt ellátni. Szintén a 12. § esetében az általános indokolást és a jogszabályt összhangba illene hozni, mert míg a jogszabály 60 napban határozta meg a döntést, addig az indokolás már csak 30 napban.
A 16. § alapján a kormány felhatalmazást kap, hogy rendeletben szabályozza a mezőgazdasági igazgatási szerv eljárásával kapcsolatos szabályokat. A paragrafusban megemlített részletszabályokat mikor tervezik meghozni? Mert ez a tervezet csak arra jó szemmel látható módon, hogy lekommunikálják, foglalkoztak a gazdaságátadással és a generációs megújulással. Tudom, továbbá, de az ördög a részletekben rejlik.
A 17. § alapján a törvény 2023. január 1-jével lép hatályba. Már csak azért is fontos lenne a jelenlegi ellenzék javaslatait - ugye, a Jobbik részéről is elhangzott jó pár - beépíteni a jövőbeli törvényjavaslatba, mert 2022-ben, a választások után bizony kormányváltás lesz, erre készüljenek önök is. Örülnénk, ha ez a törvényjavaslat konszenzusos megállapodás alapján kerülhetne kihirdetésre, mi erre partnerek vagyunk. És nyilvánvaló módon ígérjük, hogy a generációs megújulás eredményeiről a kormányzásunk alatt a regnáló agrárminiszter viszont rendszeresen be is fog számolni.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. Várom miniszter úr válaszát. Köszönöm.
(17.10)
