KUNHALMI ÁGNES,
KUNHALMI ÁGNES,
KUNHALMI ÁGNES, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ovádi Úr! Tisztelt Civilek, akik itt vannak velünk most a Házban! És mindenkit, civil szervezeteket és az ezzel a területtel foglalkozó szakembereket, állatszerető és állatvédő embereket, akik most elég nagy számban követik ezt a közvetítést, üdvözlök én is.
(11.10)
Az első szó a köszöneté, Ovádi úr, mert azért egy kormánypárton belül is - láttam közelről kormányzást - bizony, kellenek olyanok, akik hajtják ezt az ügyet, akik fontosnak tartják, összefogják, ráveszik a saját kormányzati képviselőjüket, adott esetben a kormány tagjait, hogy foglalkozzanak ezzel az üggyel, és egyáltalán kormányon is lobbiznak azért, hogy ez működjön.
Egy olyan törvénycsomaggal és javaslatcsomaggal állunk szemben, amit állatszerető emberek, állatvédők, civil szervezetek nagyon régóta kértek, nagyon régóta szorgalmaztak, de nyilvánvalóan ez csak egy részterület.
Sajnos nem múlik el olyan hét Magyarországon, amikor ne kerülne a szemünk elé egy olyan eset, amely joggal botránkoztatja meg a magyar társadalom túlnyomó többségét. A teljesség igénye nélkül: az elmúlt hetekben, napokban is olvashattunk olyan eseteket, amikor akár a Népszavában jelent meg, legalábbis én ott olvastam, hogy élve felkötöttek egy kutyát és baltával addig verték, amíg ki nem lehelte szegény pára a lelkét. De nagyon híres eset volt az elmúlt években, amikor egy asszony autó után kötött egy kutyát, és élve húzta végig a főutcán. Sajnos a napokban jött elő még egy hír, hogy fiatalok többedmagukkal állatokat nyúztak meg élve, kimondottan egyfajta aberráció kielégítése végett. De sok-sok eset van, amikor ott hagyják magukra az állatokat, kikötözik, és tulajdonképpen esélyt sem hagynak arra, hogy valamilyen módon új esélyt kapjanak.
De idesorolhatók azok a szaporítók, akik a halálba elletik például a kutya- meg cicamamákat, és természetesen meg kell említenünk azt is, amikor haszonállattartás végett kereskedelmi célú tartás van, hogy minél többet adjanak el minél olcsóbb fenntartás mellett, minél drágábban. Micsoda kínokat élnek át azok a haszonállatok, akiket kereskedelmi céllal tartunk! Tehát nem csoda, ha egy embernek összeszorul a gyomra ilyen hírek olvasása kapcsán, és kinyílik a bicska a zsebünkben, és megbotránkozást vált ki.
Éppen ezért egyébként, és erről szólt az összellenzéki hatpárti sajtótájékoztatónk is, természetesen elfogadjuk ezt a törvényt, pontosabban: ezt a csomagot támogatni fogjuk; azzal kiegészítve, hogy 2010 után, amikor önök először hatalomra kerültek nagyon nagy aránnyal, kétharmaddal, akkor kellett volna ezeket az intézkedéseket meghozni. Eltelt tíz-tizenegy év, és egész egyszerűen nem történt előrelépés, ezért mondtuk azt, hogy megkésettnek tartjuk ezt az intézkedéscsomagot. Minden eszköz és lehetőség meglett volna a kormány kezében, és a civilek, akikre önök is nagy szeretettel hivatkoznak, kongatják a vészharangot már elég régen, tehát megkésettnek tartjuk. Jönnek a választások, nem egészen öt hónap múlva parlamenti választásokat tartanak Magyarországon, az ilyen nagy társadalmi érdeklődésre számot tartó ügyeket, mint az állatvédelem, nyilvánvalóan a választások előtt, nem véletlenül most hozták be.
Azt már elmondtam, hogy régóta kért javaslatokról van szó, de az állatvédelem területén még rengeteg a teendő. Szeretném azt is elmondani, hogy az egyik legfontosabb előrelépés lenne - mielőtt rátérnék arra, hogy a hat párt milyen korszerű javaslatokat tesz önök elé és az ország elé -, elmondom, hogy a jogszabályi környezet kialakítása során az állatok jogalannyá minősítése lenne az egyik legnagyobb előrelépés, amelytől talán még egy kicsit messze vagyunk, ha jogtörténetileg nézzük a fejlődését a magyar állatvédelemnek, de azt mondhatom, hogy enélkül is egyébként nagyon sok problémáját az állatvédelemnek meg lehet akadályozni.
Fontos megjegyezni, annak ellenére, hogy az állatok jogalanyisága vitatott ma még Magyarországon, az állatok igenis érző lények. A fájdalom, illetve a létszükségleteik kielégítésének hiánya nagy szenvedést okoz számukra. Védelmük érdekében nekünk, embereknek kell fellépni, mert csakúgy, mint a gyermekek, az állatok sem képesek a saját érdekeik érvényesítésére és védelmére.
Egyébként szeretném elmondani, hogy az állatkínzás tilalmát az előző baloldali kormány vitte be a Btk.-ba először, 2004-ben. Akkor egy 2003-as eset egy hatalmas társadalmi felháborodást okozott. Három biztonsági őr fölkoncolt egy kutyát, aki ezt természetesen nem élte túl, erre válaszul pedig egy népi kezdeményezés indult 2003-ban és 2004-ben Magyarországon. Négyszázezer választópolgár írta alá, kikényszerítve ezzel az akkori Országgyűléstől, hogy napirendre tűzze a kérdést. Talán érdemes megemlékezni arról most, hogy erre ma a népi kezdeményezés intézményének 2014-es eltörlése miatt például nem lenne lehetőségük a civil szervezeteknek, illetve a magyar állatszerető polgároknak. Én ezt a népi kezdeményezést a ’14-es eltörlése után visszaállítanám, már csak a magyar állatvédelem érdekében is.
Továbbá fontosnak tartom azt is hangsúlyozni, hogy meggyőződésem, és ez talán az első javaslatunk és javaslatom is, hogy a történelmi és a társadalmi fejlődés eljutott arra a fokára Magyarországon is, hogy javasoljuk az állatok és az állatvilág védelmének az alkotmányban való rögzítését. Ez nagyon-nagyon fontos kitétel lenne egyébként a jogszabályi környezet kialakításában, a büntetésben, az eljárásokban, a jogalkotás és a jogalkalmazás során leginkább.
Ezek után elmondom, hogy melyek azok a konkrét, korszerű javaslatok az állatvédelem alkotmányban rögzítése után, amit mi javaslunk. Először is egy országos állatvédelmi alapot létre kellene hozni a magyar nemzeti költségvetésben, külön soron kell szerepeltetni. Az állatvédelem állami ügy. Minden tisztelet a civileknek, közös ügyünk természetesen, de nem hagyatkozhatunk ma már csak arra, hogy a civilek a saját erejüket, pénzüket, idejüket, munkájukat nem kímélve védik Magyarországon az állatokat. Az állami szerepvállalásnak konkrét lábat kell nyitni magyar költségvetésben, az országos állatvédelmi alap olyan elkülönített állami pénzalap lenne, melynek célja az állatvédelmi feladatokat ellátó civil szervezetek és állami fenntartású intézmények, valamint egyéb állatvédelmi célú programok költségvetési támogatása. Az alap feladata lenne az elkobzott állatok befogadását szolgáló, legalább megyei szinten működő - megyei szinten egy működne -, országos telephelyhálózat létrehozása és fenntartása. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy minden megyében megnyíljon arra a lehetőség, hogy akár a haszonállat-elkobzásnál, akár a társállatok tekintetében legyen egy olyan államilag fenntartott, államilag finanszírozott telephely, ahova ezeket az állatokat lehet vinni, és megfelelő védelemben és környezetben részesülnek.
Továbbá az állatvédelmi feladatokat ellátó civil szervezetek működésének, valamint tevékenységük fejlesztésének, bővítésének támogatása pályázati rendszeren keresztül, amire egy viszonylag nagyobb összeget kellene elkülöníteni az országos állatvédelmi alapon belül, és ehhez egy nagyon komoly minőségbiztosítási rendszert is ki kellene dolgozni - ez óriási előrelépés lenne a magyar állatvédelemben.
Természetesen az országos ivartalanítási program elismerésre méltó, amit kiharcolt erre pénzt Ovádi úr, de országos ivartalanítási programok szervezését és finanszírozását minden évben meg kell ismételni és ezt is az országos állatvédelmi alap keretének a terhére. A gazdátlan állatok örökbefogadásának a népszerűsítésére, tájékoztatásra, társadalmi célú tájékoztatásra, oktatásra, nevelésre természetesen ebből az alapból menne pénz. Minimumösszeget tudok önöknek mondani, egy 15-20 milliárdos költségvetési forrás, de inkább 25-30 milliárd. Nyilván lehetne a csillagos eget is mondani, de alapvetően azokat a feladatokat, amelyeket mi első körben meghatároztunk, tisztességgel és becsülettel próbáltam beárazni. Ha nem is teljesek a számok nyilván, de vita alapját szerintem bírja.
Továbbmenve, az állatvédelmi ombudsman felállítását javasolja egy esetleges kormányváltás után a hatpárti ellenzék. Az állatvédelmi ombudsman figyelemmel kíséri az állatvédelmi feladatok ellátását, és rendszeresen tájékoztatja az Országgyűlést, az érintett intézményeket, szervezeteket, valamint a nyilvánosságot az állatvédelem területén szerzett tapasztalatairól. Felhívja az Országgyűlés, az adott kormány és az érintett intézmények és természetes személyek figyelmét az állatokat érintő jogsértések veszélyére.
(11.20)
A hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóságnál büntetőeljárás lefolytatását kezdeményezheti az ombudsman. A jogszabály módosítását kezdeményezheti az ombudsman az arra jogosult szervnél, valamint az állatvédelmi ombudsman felügyeli az alap működését, javaslatot tehet az állatvédelmi alap által támogatandó pályázatokra, programokra.
Az állatvédelmi ombudsmant az Országgyűlés képviselőcsoportjainak vezetői közösen jelölik; az Országgyűlés a képviselők többségének támogatásával öt évre választja meg. Az állatvédelmi ombudsmannak minden olyan, az országgyűlési képviselők választásán választható magyar állampolgár megválasztható, aki az állategészségügy, illetve az állatvédelem területén legalább tíz év szakmai tapasztalattal rendelkezik. Az állatvédelmi ombudsman munkáját hivatali szervezet segíti. Nagyon fontosnak tartanánk, a már létrehozott fővárosi állatvédelmi ombudsman mintájára országosan is meg kellene ezt csinálni.
Kálló Gergely képviselőtársam beszélt arról, hogy hogyan lehetne letiltani a netről azokat a szaporítási reklámokat és kereskedelmi célú hirdetéseket, amik az állatkínzásnak minősülő ebszaporítás tilalmába tartoznak és ennek eszközei lehetnek. Tehát tilos az e törvény szerint állatkínzást megvalósító ebszaporítás folytatása. Állatkínzást megvalósító ebszaporításnak kell tekinteni különösen a haszonszerzés céljából folytatott olyan szaporítást, mely a tenyészeb egészségének leépüléséhez, krónikus betegségének kialakulásához, az utódoknak genetikai betegségek átadásához, az állat elhullásához vezet, vagy arra alkalmas.
Továbbmenve: a fentebb elmondott bekezdés szerinti tevékenység reklámozása, hirdetése tilos. Amennyiben az e tevékenységet folytató személy internetes honlapon reklámot hirdet és helyez el, a médiatartalom-szolgáltató köteles a reklámhirdetés megjelenését megakadályozni, az elhelyezett tartalom elérését megszüntetni. Amennyiben a médiaszolgáltató ezen bekezdés szerinti kötelezettségét elmulasztja, az e törvény szerinti állatvédelmi bírsággal sújtható, és ezek újra meg újra kiszabhatóak.
Továbbmenve, Kálló Gergely képviselőtársam már beszélt erről: az állatviadaloknál én differenciálnám - még inkább szigorításpárti vagyok, és még egy szigorítást tennék - a szervezőt és a nézőt. A néző 0-2 évig terjedőt kap, és ez nagyon jó, hogy bekerült; 1-5 évig terjedőt kapnak a szervezők, de én 3-5 évig terjedő büntetést szabnék ki, és természetesen, aki visszaeső szervező, azt megjeleníteném ebben a csomagban, és az meg 5-8 évig terjedő büntetést kapjon. Tehát itt beemelnék egy új elemet is, és szigorítanék is.
Amit Kálló képviselőtársam már szintén megemlített, és azt hiszem, ő reagált is rá, hogy a mérgezési esetekhez, tehát a mérgező csalétkekhez oda volt írva, hogy ez több állatot érintene. Egy állat esetében is fontos, tehát nem csak több esetében, de azt hiszem, hogy ezt már módosították, és ez dicséretes. Ezt kiegészíteném azzal, amit Kálló képviselőtársam már elmondott, hogy a maradandó sérülést és halált okozó élvefogó csapdák tiltását is bevenném ebbe a körbe, a mérgező csalétkek és az egyéb sérülést okozó csalétkek körébe, természetesen megkülönböztetve mindazon befogóeszközöket, amelyek az állatok védelmére hivatottak.
Nagyon fontosnak tartom továbbá a javaslataim között - ez a saját törvénymódosítási javaslatom, amelyet sajnos a Mezőgazdasági bizottság leszavazott, de hála istennek, a hatpárti frakciók ezt támogatják, és arra kérem önt is, hogy ne leszavazza, hanem segítsen ezt megvalósítani - az országos állatorvosi ügyeleti rendszer kiépítését ünnepnapokra és hétvégékre. Ez önkéntes alapon menne, egy 2,5 milliárdos összegből meg lehet tenni. Az állatorvosi kamara ezt támogatja; nagyon fontosnak tartanám.
Az állatvédelmi rendőrség megvizsgálása szintén célunk. Természetesen, amit én személyesen javaslok, hogy a rendőrségen belül legyen egy ilyen dolog. Szerintem reálisan ma ott megvalósítható.
Végezetül az oktatás: a Nemzeti alaptantervben kötelező jelleggel kellene az állatok szeretetére, védelmére oktatni a gyermekeket. Emlékeznek biztos - és lejárt az időm, elnök úr, még 3 másodpercet kérek - a szurikáta esetére, amikor is egy gyermek benyúlt a ketrecen belülre, és a vemhes szurikáta odakapott. Nem direkt csinálták, biztos szóltak a gyerekeknek, de a közoktatásban jelenjen meg kötelező jelleggel az oktatás. Elnök úr, tisztelettel köszönöm a 18 másodperces időtúllépést. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
