DR. NAGY ISTVÁN
DR. NAGY ISTVÁN
DR. NAGY ISTVÁN agrárminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Az önök előtt lévő törvényjavaslat 17 törvény módosítására tesz javaslatot. Szeretném röviden összefoglalni az egyes módosítások leglényegesebb tartalmát.
Az őstermelői tevékenység tavaly elfogadott új szabályaival egyidejűleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítása kedvező szabályokat vezetett be az őstermelők adókötelezettségére vonatkozóan, ezért egyre több mezőgazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozó tért át az őstermelői formára. Az egyéni vállalkozói jogállás megszüntetésének esetére a törvény a megszűnés szabályait rendeli alkalmazni, amely sajnálatosan olyan esetekben is adókötelezettség keletkezéséhez vezetne, ahol a mezőgazdasági termelő a tevékenységét nem fejezi be, csak a tevékenység végzésének formáit változtatja meg. A mezőgazdasági tevékenység további folytatására figyelemmel indokolt tehát, hogy speciális adózási szabályok segítsék azokat, akik a tevékenységüket nem megszüntetni szeretnék, hanem őstermelői keretek között folytatni. A javaslatban szereplő szabályok lehetővé teszik a korábban igénybe vett kedvezmények korábbi érvényesítését, az értékcsökkenés folytatását és az elhatárolt veszteség további figyelembevételét.
A vadászati törvény módosításának célja a vadgazdálkodási ágazat szabályainak a megváltozott közigazgatási környezethez való igazítása, egyes rendelkezéseknek az egységes jogalkalmazás elősegítése érdekében történő egyértelműsítése, pontosítása, továbbá az ágazati szereplők és a hatóságok adminisztrációs terheinek csökkentése.
A vadászkamarai törvény módosítása pedig lehetőséget ad az elektronikus ügyintézés bevezetésére a vadászkamara feladatellátásában. Ezzel egyidejűleg lehetőség nyílik a vadászkamara egységes tagnyilvántartó rendszerének megújítására, hogy a mintegy 67 ezer magyar hivatásos és sportvadász ügyféli adatigényeit ki tudja elégíteni. Az új tagnyilvántartó rendszer első lépcsője egy online elérhető rendszer kialakítása volt, melyet a vadászkamara a 2021. évre a pandémiás helyzetre tekintettel soron kívül végrehajtott. Ehhez szorosan kapcsolódik a jelenlegi papíralapú vadászjegyek új típusú műanyag vadászjegyre történő cseréje. A vadászjegy érvényesítésének és a vadászjegy formájának megváltoztatására szolgáló törekvések már több évre visszavezethető, jogos ágazati igények, melyek kialakításához a módosítás a jogszabályi alapokat adja meg.
Az erdőtörvény módosítása rövid terjedelmű, azonban fontos problémára kíván megoldást adni. Az úgynevezett megbízási szerződés útján történő erdőgazdálkodás 2021. december 31-ével megszüntetésre kerül. Egyes esetekben azonban az ilyen területeken többéves uniós támogatási programok futnak, ahol a támogatási jogviszonyok megszűnése adott esetben szerződésszegéshez és a támogatás visszafizetési kötelezettségéhez vezethet. Habár az érintetteknek több év állt rendelkezésére, hogy új szerződés megkötésével biztosítsák a gazdálkodás folytonosságát, azonban nem cél, hogy a támogatottak kedvezményezett erdőgazdálkodói jogosultságai megszűnése miatt a támogatások visszafizetésének elrendelésére kerüljön sor. Ilyen védendő eredmények a már elvégzett vagy folyamatban lévő erdőtelepítések, erdőszerkezet-átalakítások, erdő-környezetvédelmi gazdálkodási vállalások, illetve erdőérték-növelő beavatkozások. A módosítás lehetőséget biztosít a jogviszony további fenntartására a támogatási időszak végéig.
A Nemzeti Földalapról szóló törvény módosításával pontosításra kerülnek a mintagazdasági cím megszerzésének feltételei földművesek, illetve elismert vállalatcsoportok esetében, valamint a „Tokaji életpálya” program megvalósításához szükséges földjuttatás szabályai kerülnek meghatározásra.
A „Tokaji életpálya” program célja megállítani a tokaji borvidékről a fiatal, képzett, diplomás munkaerő elvándorlását, valamint kedvező feltételek megteremtésével elősegíteni az ország más területéről a szőlőtermesztésre és borászatra fogékony fiatal szakemberek tokaji borvidéken történő letelepedését. E cél elérése érdekében azok a tokaji borvidéken szőlőültetvényt birtokló magánszemélyek, akik a továbbiakban nem kívánják a jó termőhelyeken található, de jellemzően rossz állapotban lévő ültetvényeiket hasznosítani, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának felhívására lehetőséget kapnak, hogy felajánlják egyes területeiket megvételre az állam számára. Ezt követően a Nemzeti Földügyi Központ az érintett területek vagyonkezelési jogát a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának tulajdonában álló Tokaji Szőlő- és Bortermelési Közösségi Infrastruktúra Központ Nonprofit Kft. részére adja át. A nonprofit kft. pedig gondoskodik arról, hogy az ültetvényeket négy-hat év alatt egységes szakmai szempontok szerint az ültetvények kezelési igényeinek megfelelő állapotba hozza annak érdekében, hogy azokat a művelési szándékkal rendelkező képzett fiatal gazdák használatába vagy tulajdonába adja. Ezzel olyan új perspektívát nyújt a valódi termelőknek, amely jelenleg nem létezik, valamint a minőségi területeken korszerű ültetvények által biztosítja a minőségi előrelépést anélkül, hogy nehezen értékesíthető feleslegeket generálna.
A népegészségügyi termékadóról szóló törvény módosítása mindössze egy technikai pontosítást tartalmaz az Apis mellifera, azaz a házi méh tudományos megnevezése vonatkozásában.
Az agrárkamarai törvény módosítása pontosító rendelkezéseket tartalmaz a kamarai tagnyilvántartás, a területalapú támogatási kérelmek beadásával kapcsolatos meghatalmazás, továbbá az agrárkamara megyei küldöttjeinek megválasztásával összefüggő szabályok tekintetében. Ez utóbbi azért lényeges, mert a legutolsó kamarai választások eredményével kapcsolatban a szabályozás pontatlansága miatt végül a bíróságnak kellett állást foglalnia. A módosítás követi a bíróság által kialakított jogértelmezést, hogy a jövőre esedékes kamarai választásokat ne terhelje jogalkalmazási bizonytalanság.
A halgazdálkodásról szóló törvény rövid módosítása azt kívánja szolgálni, hogy a halgazdálkodási jog átadása során olyan jogosult legyen választható, amely esetében a jó és jogszerű halgazdálkodási gyakorlat alkalmazása reálisan elvárható.
A földforgalmi törvény módosítása egyrészről az idén elfogadott új ingatlan-nyilvántartási törvényre történő áttéréshez szükséges rendelkezéseket tartalmazza, másrészről az adásvételi szerződések, illetve a haszonbérleti szerződések hirdetményi úton történő közlésének és a hatósági jóváhagyási eljárásnak a kapcsolata kerül újraszabályozásra, harmadrészt az Európai Bíróság által a haszonélvezetek megszüntetése miatt hozott ítélet végrehajtására vonatkozóan állapít meg rendelkezéseket.
Azon hatósági jóváhagyáshoz kötött szerződések esetében, amelyeknél helye van az elővásárlási, illetve az előhaszonbérleti jog gyakorlásának, a jelenleg hatályos eljárásrend alapján a hatósági eljárás megindítására csak a közzétételi procedúra lefolytatását követően kerül sor. Emiatt sajnos a kifüggesztett szerződés azon alapvető hibáira, amelyek a jóváhagyás azonnali megtagadását vonják maguk után, csak a kifüggesztési időszak lejártát követően derül fény. Ebben az esetben a probléma kizárólag új szerződés megkötésével orvosolható, melyet értelemszerűen újabb kifüggesztési eljárás követ. Ez időben elhúzódó folyamat, valamint felesleges terhet ró a közzétételben operatív módon részt vevő jegyzőkre, és hátrányos az elővásárlási, előhaszonbérleti jogosultságukkal élni kívánó személyek számára is. Szükséges ezért az eljárás olyan irányú módosítása, mely lehetővé teszi az azonnali megtagadásra okot adó hibában szenvedő szerződések előzetes kiszűrését még a kifüggesztést megelőzően.
Az új szabályozás értelmében azon hatósági jóváhagyáshoz kötött szerződések esetében, amelyeknél helye van az elővásárlási, illetve előhaszonbérleti jog gyakorlásának, a feleknek nem a jegyző, hanem a földhivatal felé kell benyújtaniuk a megkötött szerződést. A hatóság az előzetes vizsgálata során kiszűri az alapvető hibában szenvedő szerződéseket, és megtagadja a jóváhagyásukat.
(18.00)
Amennyiben megtagadásra nem kerül sor, úgy a hatóság hivatalból intézkedik a jegyző felé a szerződések közzététele érdekében. A jogalkalmazói visszajelzések, valamint az irányadó kúriai joggyakorlat áttekintése alapján indokolt a több föld dologösszességként történő átruházása egyes eseteinek pontosítása. Több föld egybefoglalt vételáron történő eladásának továbbra is az egyik alapesete, ha azok egymással szomszédosak. A használó személyéhez kötődő kritérium azonban módosul: eszerint egybefoglalt vételáron történő eladásra sor kerülhet akkor is, ha a földek azonos vagy szomszédos járás területén fekszenek, de a földek bejegyzett földhasználója csak az eladó vagy legalább három éve a vevő lehet.
A visszaélések megakadályozása érdekében több föld egybefoglalt vételáron történő eladása esetén a földműves tulajdonostársat megillető elővásárlási jog csak akkor gyakorolható, ha ezen elővásárlási jogosultság valamennyi érintett ingatlan vonatkozásában fennáll.
A haszonbér aránytalansága a szerződés jóváhagyása megtagadásának oka. Akkor kell a haszonbér értékét aránytalannak tekinteni, ha az érintett föld nem rendelkezik olyan objektív előnyös tulajdonságokkal, amelyek a helyben szokásos haszonbér mértékétől való eltérést indokolják. A törvény meghatározza a figyelembe vehető előnyös tulajdonságokat: a föld fekvése, a föld minősége, aranykorona-értéke, öntözhetősége, művelhetősége, közútról való megközelíthetősége. Nem lehet azonban figyelembe venni bizonytalan, jövőbeni eseményeket és szubjektív, azaz a haszonbérlő elhatározásától, kockázatvállalásától függő körülményeket. Az átlagos haszonbértől való eltérés esetén a bizonyítási teher a haszonbérbe adóra esik arra vonatkozóan, hogy a haszonbér értéke arányos. Az agrárkamara jelzéssel élhet a földhivatal felé a haszonbér aránytalansága tekintetében. Ebben az esetben a kamarát az eljárásában az ügyfél jogállása, a mezőgazdasági igazgatási szerv haszonbérleti szerződést jóváhagyó vagy megtagadó határozata elleni közigazgatási per vonatkozásában pedig keresetindítási jog illeti meg.
Változnak a haszonbér fizetésének szabályai is. A transzparencia érdekében a haszonbér fizetése átutalással vagy postai utalvánnyal történhet, amely alól kivételnek az egy hektár területnagyságot el nem érő földekre vonatkozó haszonbérleti szerződés, a hozzátartozók közötti ügyletek, valamint a tanya haszonbérletére irányuló ügylet minősül.
A haszonélvezetek ügyében született európai bírósági ítéleteknek való megfelelés érdekében a kormány több mint két éven keresztül egyeztetett az Európai Bizottsággal. Ennek nyomán az érintettek lehetőséget kapnak a törölt jogosultságuk visszajegyeztetésére vagy pénzbeli kompenzációra. A visszajegyzésre azonban számos objektív oknál fogva nincs mód, például, ha az ingatlan időközben tulajdonost váltott vagy megosztásra került. A visszajegyzést meghatározott határidőn belül lehet kérelmezni, amely határidő jogvesztő. A feltételek fennállását a földhivatalnak vizsgálnia kell. A pénzbeli kompenzáció összege függ a volt haszonélvező életkorától, alapja az ingatlan értékének 5 százaléka.
A jövedéki adóról szóló törvény módosítását az új bortörvény hatálybalépése indokolja, így a hivatkozásokat az új törvényre vonatkozóan kell cserélni.
A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény módosítása szintén az őstermelői szabályokhoz kapcsolódik, lehetővé téve, hogy az év közben történt váltás esetén is a kedvezőbb adózási szabályokat lehessen alkalmazni.
Az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény 2020. január 1. napján hatályba lépett. A hatálybalépés óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai szükségessé tették ennek felülvizsgálatát. Az öntözési közösségekben a jövőben a mezőgazdasági vízszolgáltatók is tagok lehetnek, továbbá az öntözési körzet területén található földrészletek használati jogával már nemcsak a tagok, hanem az öntözési közösségi elismerést kérvényező gazdasági társaság vagy szövetkezet is rendelkezhet meghatározott százalék erejéig.
A klimatikus viszonyok egyre erősödő változása miatt egyre több növény esetében jelentkezik az öntözési igény, így nemcsak a kertészeti zöldség-gyümölcs termesztés, hanem minden kertészeti növénykultúra esetében lehetséges lesz az öntözési közösség alapítása. A módosítás következtében a környezeti körzeti tervek elkészítésére és a vízjogi engedélyezési eljárás során öntözési igazgatási szerv általi képviselet igénybevételére egyedi elbírálás alapján is sor kerülhet, továbbá a nem önkormányzati tulajdonú harmadlagos művek üzemeltetésének és fenntartásának a kérdése is rendezésre kerül.
A részaránykiadási eljárásokat lezáró törvény módosítása lehetőséget ad arra, hogy az állam tulajdonába került, korábban téeszföldhasználati joggal érintett földrészletekre vonatkozó vételi jog kapcsán a miniszternek döntési joga legyen, hogy védett terület ne kerüljön ki automatikusan az állami tulajdoni körből.
A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról szóló szabályok módosítását az elmúlt időszak jogalkalmazói visszajelzései indokolják. Számos technikai pontosítás mellett részletesen meghatározásra kerülnek a bírósági letét útján történő fizetés szabályai, valamint az erdőkre vonatkozó területi minimum szabályok egyszerűsödése.
Végezetül pedig a családi gazdaságokról szóló törvény módosításával fogalmi, nyilvántartási és eljárási kérdések kerülnek pontosításra.
Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottak alapján láthatják, hogy a tárgyalt módosítások apróbb és javarészt technika jellegűek. Ugyanakkor ezek a kisebb korrekciók az érintett gazdák vagy vállalkozások számára mégis értelmezhető segítséget nyújtanak. Kérem tehát a tisztelt képviselőtársaimat, hogy az elmondott indokok alapján a törvényjavaslat elfogadását támogassák. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Köszönöm szépen, elnök úr.
(Az elnöki széket Lezsák Sándor,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
