DR. GYÜRE CSABA,
DR. GYÜRE CSABA,
DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ismét egy olyan törvény fekszik előttünk, amely jó néhány jogszabályt tartalmaz és változtat. Gyakran szoktuk ezt bírálni, hogy nincs összefüggés azok között, amiket a minisztérium elénk terjeszt, és nyilván nem szeretjük azokat a salátatörvényeket.
Nyilván, amikor a múltkor meghallgattuk az Igazságügyi bizottságban igazságügyi miniszter asszonyt, ő elmondta, hogy igyekszik azért olyan javaslatokkal idejönni az igazságügyi tárca, ahol szoros összefüggés van ezek között a törvények között. Ez most zömében egy olyan javaslat, amely valóban nem egymással teljesen ellentétes és egymással semmilyen formában össze nem függő módosításokat tartalmaz, hanem ebben valóban van összefüggés. Illetve nagyon fontos dolog azt kiemelni, hogy a legfontosabb az lenne az új jogszabályok megalkotásánál, amire az általános indokolás itt is hivatkozik, hogy az élet tapasztalataiból, a már fennálló törvényeknek az érvényesüléséből, az ott felmerülő problémákból, a végrehajtó szervek által leírt javaslatokból próbálnak szintetizálni egy olyan megfelelő javaslatot, ami jobbá teszi az adott törvényeket. Az általános indokolás ezt gyakorlatilag tartalmazza, hogy itt erről lenne szó, egyrészről.
Másrészről az uniós és a nemzetközi kötelezettségeknek való elégtétel, illetve az Alkotmánybíróság határozatainak való megfelelés, az alapvető jogok biztosának ajánlásai, illetve ahogy mondtam, a jogalkalmazó szervek, a végrehajtó szervek visszajelzései tették szükségessé ezt a törvényjavaslatot, amely jó néhány jogszabály-módosítást tartalmaz, és a büntetőjoggal, a büntető eljárásjoggal és az ezekhez kapcsolódó nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos.
Ha rátérünk ezekre, akkor látjuk azt, hogy egyesével jó néhány jogszabályt módosít, illetve az Alkotmánybíróság és az alapvető jogok biztosának ajánlásait tartalmazza, ilyen például a vagyonelkobzásra vonatkozó szabályok összhangja, a párhuzamosan folytatott eljárások figyelembevétele, hogy a másik eljárásban is legyen figyelembe véve a vagyonelvonás. Idetartozik többek között a ne bis in idem elvének a kérdése, amely ebben a javaslatban többször is megjelenik. Ez egy római jogi eredetű irányelv, ami eredetileg a nemo debet bis vexari pro una et eadem causa elvből fakad, hogy senkinek sem kell elszenvednie ugyanazon cselekmény miatt kétszer is eljárást ellene. Tehát római jogi eredetű jogintézményről van szó, mint olyannyiszor, a magyar és az európai jogrendben, tehát egy több ezer éves kialakult jogrend alapján nyugszik. Nyilván már az új Alaptörvény is tartalmazza ennek az elvnek a megfogalmazását. Persze, ez nem újítás a magyar jogban, hiszen a magyar jogrend is tartalmazta, csak korábban ez alaptörvényi, illetve alkotmányi szinten nem jelent meg. Most próbálnak összhangot találni ebben is a szabálysértési eljárások tekintetében, hogy tartozzon ide az is, amikor valaki ellen nem folytatják le a szabálysértési eljárást, hanem mondjuk, helyszíni bírság alapján kap valamilyen bírságot.
Az illetékfizetési kötelezettséggel kapcsolatban is módosít a jogszabály. Itt az egyértelműsítésre való törekvés, az egyszerűsítés, az ellentmondások feloldása, az adminisztratív terhek csökkentése és egyes esetekben az illetékfizetési kötelezettség megszüntetése a célja a jogszabály-módosító javaslatnak.
Aztán a kiutasítással is foglalkozik. Mi, a Jobbik Magyarországért Mozgalom akár a kiutasítással, akár a migrációval kapcsolatban sok dologgal egyetértettünk, ami történt az elmúlt időszakban, de nem teljesen mindennel, hiszen a Jobbik a migrációval kapcsolatosan következetesen a zéró toleranciát fogalmazta meg. Mi ezzel kapcsolatban nem voltunk egy véleményen a kormány azon álláspontjával, hogy a pénzes migránsokat beengedjük az országba, míg a nem pénzeseket pedig ne engedjük meg, tehát mi következetesen a nulla megoldás hívei vagyunk, illetve ezt is hangsúlyoztuk eddig is. Mindenesetre, ami további szigorítással jár, azokat a Jobbik általában minden esetben megszavazza, így az ezzel kapcsolatosakat, így akár a kiutasítással kapcsolatos szigorításokat is.
Aztán egy fontos probléma a büntetőeljárás és a felszámolás vagyoni érdekeinek a rendezése. A jogszabálytervezet indokolása tartalmazza, hogy a kormány büntetőpolitikája fontos prioritásként kezeli a bűnözés vagyoni hasznának hatékonyabb elvonását és a bűnüldözést is egyben. Ezzel kapcsolatban nyilván valóban voltak az elmúlt időszakban olyan jogszabályok, amelyek ez irányba irányultak. A Jobbik Magyarországért Mozgalom következetesen rendpárti, mióta bent van a parlamentben, és a Jobbik büntetőjogi politikáját is ez a rendpártiság, a megfelelő szigor alkalmazása, a gyorsaság és a következetesség jellemzi.
Ezzel kapcsolatban a kormány nyilván megfogalmazza a saját álláspontját, azonban azt is figyelembe kell venni, hogy valóban vannak eredmények a büntetőjog területén, illetve bizonyos esetekben valóban csökkent az esetszám bizonyos bűncselekményeknél, azonban itt a mérleg serpenyőjébe mindenképpen bele kell tenni azt is, hogy viszont komoly rosszabbodás van, hiszen az elmúlt 11 év alatt Magyarország a korrupciós világranglistán eléggé, jelentősen hátrányba került, illetve háttérbe szorult. Vagy, ha úgy nézzük, hogy hol áll elöl, akkor az Európai Unió legeslegélmezőnyébe került, hiszen most már Bulgáriával holtversenyben az élen áll ebben. Tehát a legkorruptabb ország ahhoz képest, hogy amikor az Orbán-kormány 11 és fél évvel ezelőtt hatalomra került, akkor Magyarország az Európai Unió középmezőnyében volt ezen a ranglistán, mára pedig a legrosszabb helyre került, tehát vannak olyan területek, ezt egyértelműen a kormány figyelmébe ajánlanám, amin lehetne változtatni, és előrébb lehetne haladni ezen a téren. Természetesen akkor, ha erre vonatkozóan, a korrupció felszámolására semmilyen kormányzati akarat nincsen, akkor ellenzékből nyilván elég nehéz, de nyilván kormányra kerüléssel ezen lehet változtatni, és kell is változtatni.
A következő témakör a kulturális örökséggel kapcsolatos bűncselekményekről szóló egyezmény. Azért furcsállom ezt, mert most fogadtuk el az ezzel kapcsolatos jogszabályt, amely kapcsán látszik is, az indokolás is tartalmazza, hogy kipontozott törvényhely ratifikálja az egyezményt magyar részről, tehát az elég érdekes, ha már módosítjuk, amit most fogadtunk el, és az még hatályba sem lépett.
Aztán egy fontos kérdés a büntetőeljárás és a felszámolási eljárás találkozása. Gyakorlati tapasztalat, hogy sajnos elég gyakran találkozik ez a két terület, hiszen nagyon gyakran egy felszámolási eljárásra azért is kerül sor, mert akár bűncselekmények elkövetése is felmerülhetett ennek során. Nyilván itt elsősorban vagyoni jellegű bűncselekményekről beszélünk.
(9.40)
Itt a jogszabály-módosítás célja az, hogy ha konfliktus keletkezik a büntetőeljárás, felszámolási eljárás során, akkor a jogszerű hitelezői igények és a büntetőjogi vagyoni igények között kell megfelelően, következetesen eljárni. Itt különösen a vagyonelkobzás, a pénzbírság végrehajtása az, ami lényeges, a bűnügyi vagyoni igények bevonása a felszámolásba, ez eddig is megtörtént, az állami vagyonszerzés viszont más jóhiszemű személyek kárára nem történhet. Tehát ebből a szempontból üdvözlendő, ha megfelelő besorolás fog történni a felszámolási eljárás során, és az állam e tekintetben nem fog előnyt élvezni abban az esetben, ha jóhiszemű harmadik fél a szereplője a felszámolási eljárásnak hitelezői oldalról. Ezzel talán igazságosabb lesz ebben maga a rendszer is. Kivételt képez természetesen az, ha a vagyonelkobzás egy bizonyos vagyontárgyra vonatkozik, amely a bűncselekménynek volt, mondjuk, adott esetben a tárgya vagy az eszköze. Ebben az esetben a büntetőjogi igény a vagyonelkobzás tárgyára fog vonatkozni, amire továbbra is a régi szabályok érvényesek.
A felszámolási eljárás kötelező felfüggesztésének megszüntetése is egy lényeges lépés, korábban ezt meg kellett lépnie a bíróságnak, tehát felfüggesztette büntetőeljárás esetén a felszámolási eljárást. Ez a kötelezettség ebben az esetben majd e törvényjavaslat hatálybalépésével megszűnik. Nyilván itt a bíró mérlegelésébe fog tartozni az, hogy valóban szükséges-e ez, de nem lesz kötelező a megszüntetése.
Ugyanezen a területen van a vagyoni értékesítést akadályozó túlbiztosításnak a felszámolása. Egyértelmű, hogy itt az értékesítésnek a valós gazdasági értéken kell megtörténnie.
A csalárd fedezetelvonás megakadályozása egy következő lépés, csak zár alá vétellel terhelt tulajdonjogot lehet majd szerezni a zár alá vétellel biztosított dolgon. Ez mindaddig fennáll, amíg maga az eljárás be nem fejeződik, és ezért meglesz a megfelelő biztosíték a zár alá vétellel biztosított vagyontárgy el nem tűnésére.
A bűnszövetség, bűnszervezet esetén lesz egy kis módosítás. Itt a jogalkotói szándék az, hogy korlátlan enyhítésre a bűnszövetséghez képest súlyosabb társas bűnözési forma, a bűnszervezetben elkövetés esetén ne legyen lehetőség. Ezzel, mint már mondtam korábban, a Jobbik Magyarországért Mozgalom mint rendpárti párt egyetért azzal, hogy bizonyos esetekben a törvény megfelelő szigorral csapjon le, így amennyiben valóban bűnszervezetben való elkövetési mód van, ez esetben se legyen meg ez a lehetőség a korlátlan enyhítésre.
Fontos lépés a gyermekek védelme a büntetőeljárás során. Itt egyértelmű, hogy amennyiben az áldozat gyermek, de ha nem gyermek, akkor is nagyon fontos az áldozatvédelem, a személyiségi jogok biztosítása, illetve a gyermekek lelki épségének, pszichés épségének a biztosítása. Nyilván, amikor egy gyermeket többször hallgatnak ki egy büntetőeljárás során, az sokszor viseli meg a gyermeket, ahányszor meghallgatják, mindig. Tehát itt arra való törekvés van, hogy az ő meghallgatásuk minél kevesebbszer történjen meg. Ez is egy fontos jogalkotói szándék, azt gondolom, ez is mindenképpen támogatandó.
A letartóztatás felső határa egy következő pont az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmények esetében. Ezt megint a gyakorlat mutatta, hogy a négy év maximális felső határ az előzetes letartóztatás esetén nem volt mindig betartható, bár azt gondoljuk, hogy fontos lenne, hogy azért négy év alatt a jogalkalmazó szervek jussanak el odáig, hogy ítéletet tudjanak hozni. Sajnos, a tapasztalat azt mutatja, hogy ez nem mindig betartható, és nyilván, ha négy év után szabadlábra kerül egy súlyos, nagyon súlyos, életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény elkövetése esetén az a vádlott, akkor bizony nehogy szabadlábra kerüljön négy év előzetes után, hanem az meghosszabbítható legyen akár öt évig, akár hat évig is. Tehát ez is egy olyan dolog, ami támogatható, támogatandó.
A tagállamok bűnügyi nyilvántartási rendszerének módosítása is egy fontos lépés. Itt az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer, az ECRIS két új jogi aktussal bővülne ki, mégpedig a harmadik országbeli állampolgárokra való információcserére vonatkozik ez a módosítás, illetve a harmadik országbeli államokkal és hontalan személyekkel szemben hozott ítéletekre vonatkozó információval rendelkező tagállamok azonosítására szolgáló központosított rendszer, az ECRIS-TCN létrehozására. Ez egy uniós szinten központosított, személyes adatokat tartalmazó rendszer, amelynek segítségével a tagállamok központi hatóságai kideríthetik, hogy mely más tagállamok rendelkeznek bűnügyi nyilvántartási információkkal egy harmadik országbeli állampolgárra vonatkozóan. Nyilván ez megint egy olyan rendszer, amely a bűnüldözést fogja segíteni, és nyilván cél az EU-n belüli információs rendszerek közötti átjárhatóság bővítése, lehetővé tétele.
Az utolsó dolog, amit még szeretnék megemlíteni, a bűnügyi elkülönített számlával kapcsolatos problémák feloldása. Államtitkár úr is jelezte, hogy bizonyos esetekben korlátlanul enyhíthető a költségvetési csalás, ha az okozott vagyoni hátrányt a vádemelés előtt megtérítik. Ez egy olyan számlára folyt be a NAV-nál, amivel most nem tudnak mit kezdeni, nyilván ennek a 13 milliárd forintnyi befizetésnek a sorsát tisztázni kell. Tehát ez is támogatandó.
Mi úgy látjuk, hogy ez a törvényjavaslat alapvetően egy irányba mutat és akár támogatható is. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki sorokból.)
