HADHÁZY SÁNDOR,
HADHÁZY SÁNDOR,
HADHÁZY SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjenek meg egy kis visszatekintést az elmúlt néhány évtizedre vonatkozóan. 1990-ben volt egy rendszerváltás és egy demokratikus átalakulás, amelynek következtében először egy gazdasági összeomlás szemtanúi és részesei lehettünk, és ennek következtében, főleg ennek következtében elindult egy határon belüli népességátrendeződés, egy vándorlás, egy belső vándorlás. Ennek az egyik fő oka az volt, hogy a munkahelyek tömegével szűntek meg, szolgáltatások szűntek meg, gazdasági egységek szűntek meg, és a vidéken élőket ez sokkal jobban érintette, sújtotta, mint a nagyobb városokban vagy akár a fővárosban élőket. Ez a folyamat ráadásul egy gyorsuló folyamat volt, elkezdődött valamikor 90-es évek legelején, és tartott, én úgy gondolom, hogy talán a 2000-es évek első éveiig, tehát mondjuk, 2005-ig, 2010-ig, amikor már más típusú folyamatok is láthatóvá váltak, mégpedig az a folyamat, hogy a nagyobb városokból a kertes övezetekbe kezdtek el kiköltözni az emberek.
Ez a két folyamat részben kioltotta egymást, de nagyon sok helyen inkább erősítette egymást, ennek következtében nagyon sok helyen a kisebb települések egyszerűen elnéptelenedtek. Az iskolai létszám, az óvodai létszám olyan mértékű csökkenést mutatott, amely az oktatás és az ellátás színvonalát is befolyásolta értelemszerűen, hiszen a működtető, általában a helyi önkormányzat a fejkvóta alapján kapta a normatív támogatásokat, és nyilvánvaló, hogy minél kevesebb gyerek járt egy intézménybe, annál kevesebb támogatást kapott az önkormányzat, és ez tovább fokozta ezt a folyamatot, és ez nagyon sok szakember szerint mindenképpen egy egészségtelen folyamattá fajult és vált.
A mindenkori kormányzatok különféle módon próbálták ezeket a kérdéseket kezelni. Voltak olyan időszakok, amikor inkább fokozták ezt a tempót, növelték a feszültséget, például a társadalmi mobilitás címszó alatt munkahelyeket, főleg lakásokat és egyéb szolgáltatóhelyeket, létesítményeket építettek tenger sok forrás felhasználásával, zömmel hazai forrásból, de aztán az európai uniós források megindulásával ezek még nagyobb iramban folytatódtak.
(12.30)
Olyan helyzet alakult ki az elmúlt években, mondjuk, 2010-re datálhatóan, amely mindenképpen kormányzati újragondolást igényelt. Ennek az újragondolásnak a terméke lényegében ez a „Magyar falu” program, amelynek az a legfontosabb célja, hogy ezt a folyamatot megállítsa, sőt, amennyire lehet, visszafordítsa, hiszen ez a folyamat nem fenntartható.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az asztalunkon lévő T/17437. számú, az egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes tulajdonba adásáról, valamint az egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásával összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat célja, hogy ingyenes ingatlanjuttatással mint új eszközzel segítse a „Magyar falu” program által támogatott 5 ezer fős vagy az alatti lakosságszámú települések népességszámának megőrzését és lehetőség szerint annak növelését.
Fontos célja továbbá, hogy hozzájáruljon a kistelepülések hosszú távú fejlesztési programjainak megvalósításához és segítse a felzárkózó települések hosszú távú programjában részt vevőket az érintett településeken lévő, az állami vagyonba tartozó, de állami vagyongazdálkodás céljára az állami feladatok ellátásához közvetlenül nem hasznosítható vagyontárgyak ingyenes tulajdonba adásával, amelyek helyi viszonylatban életminőség-javító, érzékelhető használati értékkel bíró vagy épp tőkeinjekciót jelentő potenciállal rendelkeznek. A törvényjavaslat célja ezeken felül az egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásával összefüggő törvények módosítása.
Tisztelt Országgyűlés! A „Magyar falu” program 2018-as meghirdetését követően a program végrehajtása 2019-ben kezdődött meg. A „Magyar falu” program támogatási rendszere újabb elemmel való kibővítésének lehetőségét jelenti az a kormányzati elképzelés, amelynek révén az állami közfeladatokhoz, központi költségvetési szervek elhelyezéséhez, feladatellátáshoz nem szükséges, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság közvetlen kezelésében lévő ingatlanok az 5 ezer fős és az alatti lélekszámú települések térítésmentes tulajdonba kerülését eredményezné, hozzájárulva ezzel a települések fejlődéséhez.
A „Magyar falu” programmal kapcsolatban el kell mondanom, hogy nagy örömünkre szolgál, hogy a „Magyar falu” programra fordított költségvetési támogatások összege lassan eléri majd az ezermilliárd forintot, és a programnak köszönhetően újra élettel telnek meg a falvak. A program indulása óta már 1100 településen nőtt a népességszám, ez rendkívül pozitív dolog, köztük 858 olyan településen, ahol korábban évtizedeken keresztül csökkent. Határozott szándék van arra, hogy a programot addig folytassák, amíg ez mind a 2372 magyarországi érintett településről elmondható lesz.
A program forráskerete is évről évre bővül. Az eddigi 600 milliárd forint feletti összeg jövőre több mint 291 milliárd forinttal fog bővülni. A 2010 előtti időszak tudatos falurombolás volt, amikor megszűntek a területfejlesztési alapok, bezártak 38 vasúti mellékvonalat, megszűnt 381 oktatási intézmény, a falvakat adósságcsapdába kergették. A 2010-es kormányváltás után elkezdődött az újjáépítés korszaka, első lépésként a kormány átvállalta a kistelepülési önkormányzatok adósságát, ez 1300 milliárd forint körüli összeg volt, ami lekerült az önkormányzatok válláról.
Elindult a „Modern városok” program. Az ebben megvalósult fejlesztéseknek haszonélvezői a falvak is. A „Magyar falu” program 2019-ben indult, ezt a programot a falvak írják, eddig mintegy háromszáz helyszínen 10 ezer szereplővel konzultáltunk. A programon belül a falusi útalapból 3 ezer kilométernyi úthálózatot újítottak meg 2019 és 2021 között, 2022-ben további 1500 kilométernyi mellékút újulhat meg. A „Magyar falu” program indulása óta több mint 20 ezer nyertes pályázat révén több mint 220 milliárd forint támogatást kaptak a hazai kistelepülési önkormányzatok, a falvakban működő egyházközségek, a tankerületi központok és a civil szervezetek. Egy pályázatra átlagosan nagyjából 10-11 millió forint jutott.
Tisztelt Képviselőtársaim! A 2021 nyarán kihirdetett, az egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásáról szóló 2021. évi LXXXVI. törvény a lezárult otthonteremtési akcióprogram eredményei, tapasztalatai összegzéseként született meg, és a célja, hogy további segítséget nyújtson azon személyek és családok számára, akik saját döntésük alapján bérlők maradtak a Nemzeti Eszközkezelő programban.
Az MR Közösségi Lakásalap Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság tevékenysége garanciát jelent arra, hogy a NET-programban részt vevő ingatlanokban maradó családok számára továbbra is biztosítottak legyenek a fenntartható és kiszámítható lakhatási feltételek.
A két nagy karitatív szervezet, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Magyar Református Szeretetszolgálat több mint tíz éve nyújt személyre szóló segítséget az eladósodással küzdő családoknak. Ők már tíz éve részt vesznek ebben a programban. A szervezetek által létrehozott gazdasági társaság nem profitorientált, arra törekszik, hogy a bérlők lakhatása a jövőben se kerüljön veszélybe.
A Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság vagyonkezelésében lévő, a NET-program ingatlanportfóliójából megerősített ingatlanok karitatív szervezetek részére történő átadásával a szervezetek a szociálisan hátrányos helyzetben lévő társadalmi rétegek lakhatásának biztosításában még eredményesebben tudnak közreműködni. Az üres lakásállománnyal való gazdálkodás lehetőséget teremtene a személyre szabott megoldások megtalálására, a családok számára a mobilitás biztosítására, az egyedi ügyfélkezelésre.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzottak ismeretében megállapítható, hogy a törvényjavaslat előremutató, fontos célokat szolgál, ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, támogassák a benyújtott javaslatot. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
