VARGA ZOLTÁN
VARGA ZOLTÁN
VARGA ZOLTÁN (DK): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Valóban, ez egy fontos kérdés, mert azt nagyjából tudjuk, hogy Svédországról kinek mi jut eszébe, általában az IKEA, régebben pedig talán az ABBA. De ami minket foglalkoztat, hogy Debrecenről, az ország második legnagyobb városáról vajon kinek mi jut eszébe. Szerencsére egyre csökkenő mértékben és számban azért mégiscsak a Fidesz országgyűlési képviselője, a pártállam svájci bicskája az, aki sok mindenkinek azonnal beugrik. Nem más ő, mint a politika dzsoli dzsókere, aki bármi diploma nélkül is mindenhez ért, ahogy szokták ezt mondani, mindenhez is. És itt muszáj most egy felsorolást megtenni, de mielőtt ezt megtenném, én kívánok neki nagyon sok egészséget, hiszen tudom, hogy jelenleg is karanténban van, szerencsére már lényegesen jobban, mint a hét elején.
Nos hát, ki is ő? Ő az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke, a Fidesz országos alelnöke, az Országos Szövetkezeti Tanács elnöke, a Megyei Jogú Városok Szövetségének tiszteletbeli elnöke, a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség elnöke - hú, már kezdek izzadni! -, a DVSC egyesület elnöke, a debreceni egyetemet tulajdonló alapítvány elnöke mellett működő stratégiai tanácsadó. Hogy miben és milyen tanácsokat adhat a több tucatnyi professzornak emberünk, nos, az egyelőre számunkra, debreceniek számára nem igazán tisztázott. De többek között ő az is, aki a csengeri milliárdosbotrány egyik kétes főszereplője. Mondjuk, a kusza, mesébe illő ügy tárgyalása jelenleg is zajlik.
Nekem azonban mégsem a képviselő úr az, aki beugrik, ha a szeretett városomra, Debrecenre gondolok, sajnos sokkal inkább az, hogy hiába Debrecen a Fidesz bezzegvárosa - emlékeznek, a kormány propagandájában a nemzet alternatív fővárosaként emlegetik -, településünk mégsem más, mint az elszalasztott lehetőségek városa. Az a város, amit már a külföldi szaklapok is kiemelnek, hogy fajlagosan itt a legmagasabb a dugóban töltött órák száma; és sajnos a mi városunkban lehetséges az, hogy a közlekedési jelzőlámpának allámpája van, és annak is van egy allámpája, de mind a három lámpa zöld jelzése gyakorlatilag ugyanabba az irányba engedi a forgalmat; hogy az amerikai szaklapok mutogatják elrettentő példaként a város tömegközlekedésének a szervezését például; hogy ez a város az, amelyiket az ország legforgalmasabb vasúti fő közlekedési sínpárja gyakorlatilag ötpercenként kettévág, mivel a keleti városrész szinte teljes közlekedését szintbeli vasúti kereszteződésekkel teszik katasztrofálissá.
Persze, azt mondanom sem kell, hogy már lassan meg is szokjuk mi, debreceniek, hogy az elmúlt két évtized minden választási évében előkerülnek az addig saját pecsenyéjüket sütögető kormánypárti, fideszes nagyurak, és leporolva az elmúlt ciklusok ígéreteit, újra megígérik azt, amit eddig minden ciklus elején megígértek, hogy most majd biztosan rendezik a várost élhetetlenné tevő problémákat, a 100-as vasútvonal átjáróinak szintbeli megszüntetését, a városba beérkező utak többsávosítását vagy rendbetételét, a tömegközlekedés racionalizálását. Majd persze - mi, debreceniek tudjuk ezt nagyon jól - minden marad a régiben.
A bejövő utak, az úthálózat felújításának vége pedig újra a ködös jövőbe vész, ahogy a 100-as vasútvonal városi szakaszának rendbetétele is. Pedig jogos lehetne a feltevés, hogy Kósa Lajos, jelenleg még kormánypárti képviselő úr, az előbb felsorolt csillagászati léptékű állás- és befolyáshalmozás mellett biztos kellő energiával, kompetenciával és talán kellő lobbierővel is bír a saját kormányánál, hogy érdemben képviselhesse a 200 ezer debreceni sorsát és érdekét; hogy legalább egyszer, képviselői munkája alatt egyszer, mutatóba ne csak a saját bizniszeit hozza tető alá a tisztelt Ház falai között, hanem városa, városunk fejlődéséért is végre felszólaljon, vagy tegyen valamit érdemben, hogy azt érezhessük, Debrecen nem a fideszes propagandagépezet bezzegvárosa, hanem 200 ezer debreceni polgár nyugalmas, élhető otthona, ahol közlekedni, pihenni, de élni és vállalkozni is lehet.
(16.10)
Mert ez lenne az elvárás egy képviselőtől, tisztelt Ház, az, hogy tegyen meg mindent az általa képviselt közösségért. Ez azonban Kósa Lajosnak eddig nem sikerült, a Fidesz debreceni képviselőinek mindez túl nagy falat volt, mindenkinek. Ebben a feladatban viszont, ha másban nem, ebben már most biztosan megbuktak, és ezért ideje is távozniuk.
A 2022-ben felálló új parlament debreceni képviselői ezt a munkát majd helyettük, érdemben és normálisan el fogják végezni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokból.)
