DÖMÖTÖR CSABA,
DÖMÖTÖR CSABA,
DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. (Németh Szilárd István: Hol van Jakab?) Valóban adódik a kérdés, hogy hol van Jakab Péter, megszoktuk már, hogy ha Jakab Péter kínos helyzetbe kerül, akkor valakit megkér, hogy tegye meg helyette a felszólalását. Most is ez történt, önt is gyakran megkéri, ez nem a mi dolgunk, ez a Jobbik dolga. (Közbeszólások a Jobbik soraiból, köztük dr. Brenner Koloman: Köszönöm a lehetőséget.)
A felszólalásában eljutott a Nagy Imre-temetéstől Terry Blacken át az ENSZ-ig. (Derültség a kormánypártok soraiban.) Tehát kicsit nehéz helyzetben vagyok, amikor ebben rendet kellene vágnom. De ha a címéből indulok ki a felszólalásnak, akkor tisztességes választásokat követelnek. Azon kívül, hogy megszoktuk már, hogy Jakab Péter nem jön be, ha kínos helyzetbe kerül, azt is megszoktuk, hogy ha közeledik a választás, és az ellenzéki pártok úgy érzik, hogy nincsen elég támogatottságuk, akkor az egészet elkezdik a körülményekre fogni meg a választási szabályokra, meg minden egyébre, és ilyenkor indítanak ehhez hasonló álhírkampányokat is.
Ha önök komolyan gondolnák a jogállamiság kérdését, akkor nem fogtak volna össze a posztkommunistákkal, akkor nem fogtak volna össze azokkal, akik a különvéleményt gumilövedékekkel díjazták. Ha önnek valóban fontos lenne a jogállamiság kérdése, akkor legalább egyetlen pici alkalommal felemelné a hangját akkor, amikor arról beszélnek a társai, hogy kétharmados törvényeket feles többséggel módosítanának. Legalább egyetlenegy alkalommal! Egyet sem tudok mondani. Akkor felemelte volna a szavát, amikor betörtek a köztévébe! És tudja, miért nem emelték fel a szavukat? Mert maguk is ott voltak, azért nem emelték fel. Akkor felemelnék a szavukat akkor, amikor baloldali politikusok újságírókat fenyegetnek azzal, hogy eltiltanák őket akár évekre - hol vannak akkor a sirámok? Hol vannak? Vagy hol vannak akkor az aggodalmak az ön részéről, amikor az önök főnöke azzal fenyegetőzik, hogy földönfutóvá tenne művészeket?
A Jobbik összefogott a baloldallal, ezért hallgat ezekben az ügyekben; a DK egyfajta lefokozott tagozata lettek, a pártelnököt a negyedik helyre száműzték. Ha ezek után nem szerepelnek jól a választáson, azért ne minket okoljanak, ne a körülményeket, hanem csakis, csakis saját magukat.
Ami a megélhetési kérdéseket illeti, talán erre is utalt, ha minden igaz: most benne vagyunk egy járványban, és én felfigyeltem arra, hogy az elmúlt percekben egyetlenegy baloldali felszólalásban sem érintették érdemben a magyarok megélhetési kérdéseit. Amikor ön azt mondja, hogy a kormány semmit nem tett ezen a téren, könyörgöm, ha velem nem hajlandó vitatkozni vagy velünk, legalább a tényekkel ne vitatkozzon! Engedje meg, hogy pár intézkedést említsek: családi adó-visszatérítés; hitelmoratórium; minimálbér 200 ezerre emelése, ami közel háromszorosa lesz, mint a baloldali kormányzás idején; 25 év alatti fiatalok adómentessége, ilyen még nem volt; az otthonteremtési programnak most már zöldeleme is van. A rendvédelmi dolgozók hathavi fegyverpénzt kapnak; folyamatban van az orvosok és az ápolók béremelési programja is, és a béremelések fedezetét további adócsökkentésekkel segítjük. Erre mondja ön, hogy semmi.
Miközben önök hétről hétre előadják azt, hogy tennének valamit az ország érdekében, megválasztottak maguknak egy olyan miniszterelnök-jelöltet, aki az együttérzésnek a nyomát nem mutatja, kicsike jelét sem. Azzal kapcsolatban, hogy mennyire érzékenyek szociálisan, a miniszterelnök-jelöltjük mondatai az irányadóak. Miközben benne vagyunk az elmúlt évek legnagyobb energiaár-emelkedési időszakában, mindenki arra keresi a választ, hogy hogyan lehetne csökkenteni az energiaárakat, Márki-Zay Péter köszöni szépen, de ő ebben nem szeretne részt venni, mert azt mondja, nem is egyszer, hanem négyszer, hogy a világpiaci árakat nem kellene megállítani az országhatárnál.
(14.00)
Az árszabályozás szerinte egy kommunista ötlet, és ha valaki rezsit szeretne csökkenteni, akkor fogyasszon kevesebb gázt vagy áramot. Ha pedig valaki sokallaná a benzinárat, akkor kegyesen, nagy kegyesen figyelmükbe ajánlja a kanadai példát, ahol a magas árak után elkezdték megosztani az autóhasználatot. Ezt mondja az önök miniszterelnök-jelöltje. Jó, hogy azt nem mondták, hogy menjenek inkább gyalog, bár, mondjuk, kicsit jobban belegondolva, ezt is mondták.
És amit Márki-Zay Péter bemutatott, az a legnagyobb érzéketlenségi futam, amit a baloldalról bárki bemutatott az elmúlt években. Mintha kopírozná a 2010 előtti életmódvezetési tanácsokat, miszerint ha valaki drágállja a rezsiköltségeket vagy éppen az adókat, akkor lehet kisebb lakásba költözni; hogyha meg valami nem tetszik, akkor el lehet innen menni. Kísérteties a hasonlóság, és a következménye is ugyanez lenne.
És hogyha esetleg azt kérdezné, hogy miért önnek mondom ezeket, akkor azért mondom, mert önök ezt az embert választották meg miniszterelnök-jelöltjükként. A Jobbik és ön is betagozódott a baloldalba, és támogatják ezt a jelöltet. Hát, viseljék minden következményét! Köszönöm, hogy meghallgatott. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
