VARGA ZOLTÁN
VARGA ZOLTÁN
VARGA ZOLTÁN (DK): Köszönöm szépen. Talán Kálló Gergely képviselőtársam kezdte úgy a hozzászólását, felszólalását, hogy hozott egy történetet. Én is hoztam egy történetet, de hozzá kell hogy tegyem, hogy sajnos.
De mielőtt ebbe belevágnék, azért abban megállapodhatunk, hogy a magyar lélek különleges. Különleges már csak azért is, mert a lélekre, a magyar lélekre nagyon jellemző a humor, az, hogy még a legnehezebb helyzetekben is tudunk egy jót vigyorogni, és olyan vicceket gyártunk akár sírnivaló történésekből is, ami talán át is segít mindezeken. Eddig ezzel szerintem nincsen baj, már csak azért sem, mert e nélkül a közismert magyar humor nélkül szerintem a jelenlegi rendszert talán még túlélni sem lehetne.
A kérdés inkább az, hogy mi is van mindezek mögött, hogy valóban humorról beszélünk-e, mert nagyon nem mindegy, hogy egy okos ember hülyéskedik vagy egy ostoba ember okoskodik. Különösen akkor nem mindegy, ha egy ország vezetéséről, vezető politikusairól beszélünk. Márpedig most ez a probléma, hogy már ott tartunk, hogy vezető kormánypárti politikusokról nehéz eldönteni, hogy rosszul kivitelezett, általuk talán humorosnak gondolt performanszaikat kell hogy elszenvedje az elképedt magyar közönség, vagy mindaz, amit látunk, már rég nem humor, hanem véresen komoly, hogy árnyaltan fogalmazzak, ezeknek a politikusoknak már ez a rendes üzemi állapota.
Valljuk be, már az sem normális dolog, ha egy politikus több milliárdos sajátságos ajándékozási botrányba keveredik egy olyan ügyben, ahol az alapállás az, hogy egy, amúgy uborkatermeléssel foglalkozó háztartásbeli csengeri nőtől, egy háziasszonytól Európa egyik vezető bankjának jelentős hányadát kapja ajándékba ez a politikus, és a politikus édesanyja is kap gyorsan egy 800 milliós ajándékot. De az végképp őrült dolog, hogy minderre a kormánypárt kommunikációja és válasza az, hogy emberünk, az eset főszereplője valószínűleg nincs is tudatában annak, amit tesz. Ezt persze az igen gazdag magyar nyelv sokkal erőteljesebb jelzőkkel szokta kifejezni - engedjék meg, hogy én ezt most ne tegyem meg!
Sajnos a csengeri eset nem különösebben kirívó, még csak nem is meglepő, hiszen ehhez hasonló ügyek garmadája kötődik a Honvédelmi bizottság elnökének a nevéhez. Nemcsak a 2014-es elhíresült kupakos akciójára gondolunk, bár ezt mindenki ismeri, vagy arra, hogy saját bevallása szerint is retteg a tusziktól, a hutuktól, vagy ő maga se tudja már, hogy kitől, és nem is a mamája 82 évesen gründolt BMW sportmotorjára vagy a sertéstelepére, vagy arra a megdöbbentő okfejtésére a Debrecen Televízióban, hogy szerinte amúgy a hollandok tehetnek Trianonról.
De még csak nem is arra, hogy számtalan vezető pozíciója mellett milliárdos állami beruházások és források felett opponál mégis, gondoljunk csak a hajdúnánási MotoGP-pálya beruházására és az azt övező különleges és különös eseményekre. Mert sajnos a legújabb mentális mélyrepülés mindezt csak megerősíti, az, hogy a Honvédelmi bizottság felelős elnökeként véletlenül elsül a szája, elszólja magát egy zárt ülésen történttel kapcsolatosan, és különösebb gátlás nélkül mondja bele a kamerába, hogy az Orbán-kurzus egyik legnagyobb botránya, a Pegasus-ügy szerinte mégiscsak a kormányhoz köthető, mivel szerinte azt a Belügyminisztérium vásárolta meg, és figyelt meg vele ellenzéki közszereplőket, újságírókat vagy gazdasági szereplőket.
Persze tudjuk nagyon jól, hiszen mindnyájan elképedve láttuk azt a televíziófelvételt, hogy tette mindezt azok után, hogy a kormányzat hosszú hónapokig kínosan hazudozott, és bizonygatta ennek pont az ellenkezőjét, hogy nekik ehhez bizony semmi közük. Majd jött az emberünk, és az ötven évre titkosított bizottsági ülés ajtaján kikandikálva egyetlen mondatával döntötte romba az eddig véres verejtékkel felépített hazug orbáni narratívát. Egyetlen mondatával, egyetlen szavával!
De nem ez a legfurcsább az ügyben, hanem hogy mi az ügyészség véleménye minderről. Hiszen az ügyészség immár írásba is adta, hogy Kósa Lajos - mert igen, róla van szó - hazudott az ügyben, mert nem hangzott el a bizottsági ülésen az, amit Kósa Lajos nyilatkozott, és utána öt perccel később el is mondott a televízió képernyője előtt.
Lefordítom, hogy mi is történt ismét. Immár sokadjára is azzal védekezik a kormánypárt, hogy az egyik vezető politikusának lövése nincs a körülötte történő eseményekről, hazudik, vagy ami még inkább kézenfekvő, egyszerűen nem beszámítható. Nem tudjuk, de azt tudjuk, hogy ez maga az őrület. Kósa Lajosnak és a kormánynak, ha másért nem, hát ezért is biztosan buknia kell. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzék soraiban.)
