DR. GYÜRE CSABA,
DR. GYÜRE CSABA,
DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy olyan megállapodás fekszik előttünk, amely sok szempontból nagyon fontos, és ha azt nézzük, hogy milyen történelmi gyökerei vannak annak, hogy Magyarország és Irán, illetve a jogelőd állam, Perzsia között milyen kapcsolatok vannak, akkor elmondhatjuk, hogy különleges a kapcsolatunk, hiszen már legalább ezeréves kapcsolat van Magyarország és Irán között.
(12.40)
Nem sokkal a honfoglalás után, az államalapítás időszakát néhány évtizeddel követve jelentek meg a jászok itt, Magyarországon. A jászság iráni nyelvű és eredetű népcsoport, akik bizony hozták magukkal azt a kultúrát, amely a keleti részen, Közép-Ázsiában vagy a Közel-Kelet keleti részén kialakult, ezzel megteremtve a lehetőséget a két nép közötti együttműködésre. A jászok megjelenése csak az első lépés volt, hiszen aztán, amikor a törökök feltűntek Európában, ki kell emelnünk a nagy törökverő Hunyadi János nevét, aki ott keresett szövetségeseket az Oszmán Birodalom keleti végén, Perzsiában, és ugyanezt a politikát folytatta majd a fia, Mátyás király az uralkodása alatt. Hunyadi János kísérletet tett annak idején a törökök kiszorítására Európából, és ezt úgy próbálta meg, hogy szövetségre lépjen Iránnal és a keleti népekkel, akiket szintén fenyegetett a török hódítás. Tehát a megállapodások már erre az időszakra vezethetők vissza, és azt láthatjuk, hogy a valóságban több mint 500 éves múltja van annak, hogy megállapodás jöjjön létre Magyarország és Irán között.
Ha azt nézzük, hogy ma, a XXI. században mennyire fontosak a kereskedelmi kapcsolatok, az, hogy hogyan bővül egy ország gazdasága, és mennyire szükségünk van a keleti kapcsolatokra, akkor nyilván Iránról sem szabad megfeledkeznünk. Amikor a Jobbik Magyarországért Mozgalom bekerült az Országgyűlésbe, már előtte meghirdette a keleti nyitás politikáját, amelynek lényege az volt, hogy az ázsiai országokkal, a kistigrisekkel, a közép-ázsiai országokkal, a közel-keleti országokkal minél szorosabb gazdasági együttműködésre kell törekedni. Nagyon örülünk annak, hogy később, 2010 után ezt a kormányzat is hivatalos politikájává tette, és meghirdette a keleti nyitás politikáját. A Jobbik Magyarországért Mozgalom mindig is partner volt e tekintetben.
Ha megnézzük, hogy miért fontos Irán, látni kell, hogy Irán egy nagyon nagy állam, hiszen területe csaknem hússzor akkora, mint Magyarországé, bár a népsűrűsége közel sincs akkora, a népességszáma csak nyolcszorosa a magyarországinak, de azt is látnunk kell, hogy nagyon dinamikus népességfejlődésen esett át Irán az elmúlt időszakban. 1960-ban még csak 22 millió lakosa volt, majd húsz évvel később ez csaknem megduplázódott, 1980-ra már 39 millió lakosú, mára pedig odajutottunk, hogy átlépte a 80 millió főt, tehát gyakorlatilag hatvan év alatt több mint négyszeresére nőtt Irán lakossága. Nyilván ez a gazdasági erejét is jellemzi az országnak, bár egy több népcsoportból összetevődő államról beszélünk, hiszen jóval több mint a fele a lakosságnak perzsa eredetű, de nagyon nagy százalékban, 15-20 százalékban élnek ott azeriak, illetve 10 százalék a kurdok aránya, míg a vallása gyakorlatilag száz százalékban, 99,4 százalékban iszlám, az államformája is teokratikus köztársaság.
Időszámításunk előtti VI. század óta gyakorlatilag egy egységes államról beszélünk, és a Perzsia kifejezést használjuk rá. Még a görögök nevezték el Perzsiának. Azóta, gyakorlatilag Khomeini ajatollah és az iráni iszlám forradalom idejéig így is nevezték őket, azóta gyakorlatilag az Iráni Iszlám Köztársaság kifejezés a hivatalos. Egy agráripari országról beszélünk, azonban ma, a XX. század végén, illetve a XXI. század elején a legfontosabb energiaforrásunk a kőolaj és a földgáz, és tudnunk kell, hogy Irán a második legnagyobb készlettel rendelkezik az egész világon mind kőolaj, mind földgáz tekintetében. Ha ezt nézzük, Magyarországnak egy ilyen állammal mindenféleképpen nagyon jó gazdasági kapcsolatokat kell ápolnia.
Persze látjuk, hogy nem Irán látja el a világot kőolajjal és földgázzal. Ennek az az oka, hogy nagyon elmaradottak a kitermelési technológiái mind a kőolaj-, mind a földgázkitermelésben, illetve problémás a földgáz cseppfolyósított formában történő eljuttatása is a célországokba. Irán számára például a földgázellátásban az elsődleges célország India, amely hatalmas fogyasztó, de mindemellett szinte ugyanilyen szinten megjelenik Európa és Európán belül nyilván Magyarországról is beszélnünk kell. Amikor arról beszélünk, hogy milyen problémás Európa földgázellátása, és ha itt vagy ott elzárják a gázcsapokat, akkor milyen alternatív megoldásokat kell keresnünk, rá kell hogy jöjjünk, hogy a jövőben akár az Iránból ideirányuló cseppfolyós kőolaj is nagyon fontos energiaforrás lehet Magyarország számára, ugyanígy a kőolaj is nagyon fontos.
Éppen ezért fontos az, hogy megfelelően védjük egymás között a gazdasági kapcsolatainkat, még akkor is, ha az iráni atomprogram nem mindenkinek tetszik ma a világon, nem tartják megfelelőnek, így például az iráni kőolaj- és földgázkitermelést nagyrészt sújtotta az is, hogy bojkottálta mind az Amerikai Egyesült Államok, mind számtalan más ország a világban. Ezért a legmodernebb technológiákat nem tudták alkalmazni, többek között ezért is vannak lemaradva. Ma is problémás az atomprogram tekintetében, hogy éppen az Egyesült Államok milyen politikát folytat Iránnal szemben. De bízunk abban, hogy előbb-utóbb ezek a problémák megoldásra kerülnek, és a magyar-iráni gazdasági kapcsolatok is egyre nagyobb fejlődésnek fognak indulni a jövőben.
Még egy dolgot szeretnék kiemelni, ami miatt fontos ez a megállapodás, és amiben nagy potenciál van a jövőben. Már többször említettem itt, hogy a közel-keleti, illetve közép-keleti országok iránt, azt gondolom, nagyon nagy az érdeklődés a magyar állampolgárok szemében. Nemcsak azért, mert a jász-magyar egy évezredes együttélés kíváncsivá teszi a magyarokat a jászok eredeti szülőhelyének felfedezése iránt, hanem egyáltalán a keleti kultúra megjelenése felkeltette az érdeklődést a magyar emberekben, és nagyon sokan szeretnék látni azt a több évezredes kultúrát, amely Iránban is található. Nem véletlen, hogy a világörökség rendkívül sok látnivalója található meg ma az Iráni Iszlám Köztársaság területén. Azt gondolom, hogy egy fejlődő gazdasági kapcsolat előbb-utóbb a turizmust is egyre jobban el fogja indítani a két ország között, hiszen az ilyen látványosságokat, amelyeket Iránban meg lehet tekinteni, azt gondolom, sok embernek látnia kellene, és el kell jutni megnézni azokat az évezredes örökségeket, amelyeket az iráni kultúra hagyott ránk. Ez nagy érdeklődést vált ki a magyar emberekből.
Nagy potenciál van véleményem szerint az iráni-magyar kapcsolatokban, ezért a Jobbik Magyarországért Mozgalom is támogatja a megállapodás kihirdetését. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
