DR. GYÖRGY ISTVÁN,
DR. GYÖRGY ISTVÁN,
DR. GYÖRGY ISTVÁN, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A világ lassan több mint két éve él együtt a koronavírus-világjárvánnyal. A mögöttünk álló időszak megmutatta nekünk azt, hogy bizonyos helyzetek gyors döntéseket és gyors szabályozást kívánnak. A járvány Magyarországon való felbukkanása óta a kormány döntései fókuszába a magyar emberek egészségét és életének védelmét helyezte, emellett kiemelt célként kezelte azt is, hogy Magyarországon az élet és a gazdaság ne álljon le, amely irányvonalak szem előtt tartása az elmúlt hónapok szabályozási környezetének kialakítását is alapjaiban meghatározta.
Az Országgyűlés a koronavírus-járvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény módosításáról szóló 2021. évi CII. törvény elfogadásával az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdése alapján éppen ezért hosszabbította meg a kormány számára adott felhatalmazást a rendkívüli intézkedések fenntartására 2021. december 31-éig, mert így továbbra is biztosíthatóvá vált a kormány akcióképessége és gyors reagálása a járványhelyzet miatti aktuális kihívások tekintetében.
Mi sem bizonyítja jobban a felhatalmazás adta keretek megfelelő alkalmazását, mint hogy ennek köszönhetően Magyarország Európa egyik legsikeresebb oltási programját hajtotta végre. Ez egyrészt azért valósulhatott meg, mert a magyar kormány előrelátó módon további európai uniós országokkal szemben a nyugati oltóanyagok mellé keleti vakcinákat is vásárolt. Másrészt Magyarország a védekezés szinte minden területén azonnali, illetve gyorsabb járványkezelési intézkedéseket hozott, mint az Európai Unió más tagállamai.
Magyarország volt az eddigi első Európában, amely a felnőtt lakosság több mint 50 százalékát kétszer is be tudta oltani. Ugyanígy a kontinens országai közül Magyarországon kezdődött meg először a 12 év feletti gyermekek regisztrációja és oltása még júniusban, de a harmadik oltás lehetőségét szintén Magyarország biztosította elsőként Európában augusztus 1-jétől. Ebben most az Európai Unió átlagátoltottsága 7 százalék, Magyarországé pedig 25-26 százalék, Európában ebben, a harmadik oltások beadásában első helyen vagyunk.
A felhatalmazásból eredő hatékony döntéshozatal által a gazdaság újraindítása terén is komoly eredményeket könyvelhetünk el. Míg a 2008-2009-es recesszió során az akkori kormány a segélyezésre és hitelfelvételekre helyezte a hangsúlyt, addig a mostani vezetés a múlt hibáiból tanulva az egység és az egészség megóvása mellett a munkahelyek megvédésére összpontosított. Magyarországnak a 2008-as gazdasági világválság után öt évre volt szüksége a növekedési pálya ismételt eléréséhez, ezzel szemben most, másfél évvel a koronavírus hazánkban való megjelenését követően sikerült elérni a járvány előtti szintet. A gazdaságvédelmi akcióterv sikeres végrehajtását és a nemzetgazdaság erejét tükrözi, hogy az utóbbi két évben Magyarországon foglalkoztatási, beruházási és negyedéves gazdasági növekedési csúcsok dőltek.
Tisztelt Ház! Ahogy az a korábban elmondottakból is látszik, a veszélyhelyzet során hozott átmeneti és rendkívül szabályok beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, a jogrendszer szükséges és hasznos részei lettek ebben a rendkívüli helyzetben. Sajnálatos módon azonban az új vírusvariánsok újabb és újabb kihívások elé állítják az egész világot. Európában és hazánkban is már a koronavírus delta-variánsa terjed a járvány negyedik hullámában, korábban nem látott gyorsasággal és következményekkel, amelyek kiszámíthatatlansága miatt továbbra is elengedhetetlen a fokozott és hatékony védekezés lehetőségének biztosítása, és itt van a kapuban a dél-afrikai omikron-vírusvariáns is.
A kormány mindezen tényeket mérlegelve tesz javaslatot az önök előtt fekvő törvényjavaslatban a koronavírus-járvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályának 2022. június 1-jéig történő meghosszabbítására, amely által ezúttal is rugalmasan lehetne válaszokat adni a járvány okozta nehézségekre. Ahogyan korábban, úgy ezúttal is a szabályozási rendszer megadja annak a lehetőségét, a járványhelyzet intenzitásától függően, hogy a törvény hatályvesztését megelőzően a kormány kezdeményezhesse a veszélyhelyzet megszüntetését.
A veszélyhelyzet mghosszabbításával kapcsolatban szükséges egyértelműsíteni, hogy mindez az országgyűlési képviselők általános választásának megtartására, annak áprilisi vagy májusi kitűzésére, mint ahogy az az Alaptörvényből is következik, nincs hatással. Az országos népszavazás tekintetében pedig 2022. január 1-jétől az e javaslat alapján eszközölt módosítások biztosították, hogy azok a veszélyhelyzet alatt is lebonyolíthatók legyenek.
Tisztelt Országgyűlés! A veszélyhelyzet megszüntetése esetén az Alaptörvény 53. cikk (4) bekezdése szerint a kormánynak az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdése szerinti rendelete a veszélyhelyzet megszűnésével hatályát veszti. Éppen ezért a veszélyhelyzeti jogalkotással érintett tárgykörökben a jogbiztonság és a szabályozási környezet változatlanságát törvényi szinten, megfelelő átmeneti rendelkezésekkel kell garantálni. Az előttünk fekvő törvényjavaslat ennek megfelelően a veszélyhelyzet megszüntetéséig alkalmazandó átmeneti rendelkezéseket is fenn kívánja tartani és a szabályozási folytonosságot 2021. december 31-ét követően is biztosítani.
Engedjék meg, hogy kiemeljek pár olyan szabályozási területet, amelyek esetében az átmeneti rendelkezések fenntartása, illetve megállapítása a magyar emberek életét hivatott könnyebbé tenni. A törvényjavaslat számos korábbi kedvezményt kíván továbbra is biztosítani, köztük a felsőoktatási oklevél kedvezményes kiadását.
(13.00)
A pandémia miatt a nyelvtanulás lehetőségeinek beszűkülése, másrészről a nyelvvizsgázás, különösen a szaknyelvi nyelvvizsgázás lehetőségeinek korlátozottá válása miatt szükségessé vált, hogy a tavalyi döntéshez hasonlóan ebben az évben is diplomásként kapcsolódhassanak be a munka világába azok, akik önhibájukon kívül nem tudták megszerezni a középfokú nyelvvizsgát. Emellett a koronavírus-járvány megfékezése érdekében - mint az már ismeretes - indokolt a polgárok közötti kontaktusszám jelentős csökkentése.
Ennek egyik eszköze a kormányhivatalok és az idegenrendészeti hatóság ügyfélfogadásának felfüggesztése volt. Ugyanakkor a 2020 tavasza óta tartó koronavírus-járvány miatt elrendelt hivatali nyitvatartási korlátozások következtében számos hivatalos okmány érvényessége is lejárt. A kormány a lejáró okmányok érvényességének meghosszabbítását átmeneti szabályozással már 2020-ban biztosította, és a kormányrendeleti szabály jelenleg is irányadó.
Azonban jelentős számban vannak még használatban olyan lejárt okmányok, amelyek érvényességét az átmeneti szabály meghosszabbította, így azokat a polgárok jogszerűen használják. A törvényjavaslat ezért egységesen 2022. június 30-ai dátummal állapítja meg a lejárt okmányok érvényességét, így fél évre előre ismertté és ütemezhetővé válik az emberek részére az okmánycsere időpontja.
Az elmúlt másfél évben a világjárvány alapjaiban változtatta meg a családok nagy részének napi életvitelét, amelynek egy kardinális pontja a munkavégzés. A veszélyhelyzet ideje alatt az eddiginél szélesebb körben alkalmazott távmunkavégzés nemcsak a munkavállalók, családok egészségének, hanem a gazdaság stabilitásának megőrzését is szolgálta.
A távmunkavégzés veszélyhelyzeti szabályozása jó gyakorlati tapasztalatok alapján megfelelő jogi keretet teremtett, így a javaslat a veszélyhelyzet során a távmunkával kapcsolatos szabályok alkalmazásáról szóló kormányrendelet kivezetéséhez szükséges szabályokat állapítja meg. A módosítással a távmunkavégzés tekintetében a veszélyhelyzet idején kialakult gyakorlat normál jogrendbe történő átemelése történik meg.
Végezetül szükséges kitérni arra, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt az egészségügyi dolgozó és a koronavírus-világjárvány elleni védekezésben közreműködő orvos, egészségtudományi képzésben részt vevő hallgató közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményben részesülne. A veszélyhelyzet megszüntetését követően a hivatkozott utazási kedvezményben részesített személyek számára is szükséges egy átmeneti időszakot biztosítani, amely alatt az érintett személyek, valamint intézmények beszerezhetik a dolgozói bérleteket. A javaslat alapján az ingyenes utazásra jogosító igazolás a veszélyhelyzet megszűnését követő 14. napig érvényes, mely az országos, regionális, elővárosi és helyi személyszállítási közszolgáltatások ingyenes, menet-, hely- és pótjegy megvásárlása nélküli igénybevételére jogosít.
Tisztelt Ház! Ahogyan eddig is, a továbbiakban is azt tudjuk mondani, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezés leghatásosabb eszköze a védőoltás. Magyarország Európa egyik legeredményesebb oltási programjával küzd a koronavírus-járvány ellen. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani azon polgártársainknak, akik közvetve vagy közvetlenül is munkájukkal segítik ezt a védekezést.
Itt, az Országház falain belül úgy tudjuk leghatékonyabban segíteni a védekezést, hogy a szükséges jogi keretet megteremtjük, illetve a már bevált szabályokat fenntartjuk. Az előttünk lévő törvényjavaslattal biztosítani tudjuk az összhangot a korábbi veszélyhelyzeti rendeleti szabályok és a törvényi rendelkezések között. Mindezek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjen. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
