DR. VARGA LÁSZLÓ
DR. VARGA LÁSZLÓ
DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem először tárgyalunk a koronavírus-járvány elleni védekezés kapcsán hasonló jellegű előterjesztést. Sajnos több mint másfél éve velünk van ez a járvány, immár a negyedik hullámot éljük, és nyilván mindannyian azt szeretnénk, hogy minél hamarabb véget érjen ez a járvány.
Tulajdonképpen a kormánynak mindenféle felhatalmazása megvolt arra az elmúlt időszakban, hogy a lehető leghatékonyabban szervezze a védekezést. Többször elmondtuk már, hogy a védekezésben részt vevő egészségügyi, szociális dolgozók, de akik az élet minden területén részt vesznek a védekezésben, nyilván heroikus munkát folytatnak, őket nagy megbecsülés kell hogy övezze és övezi is a részünkről, az ellenzéki pártok részéről is, de a kormány egyes konkrét döntéseit vitatjuk.
(15.20)
Arról beszéltek nagyon sokat ellenzéki képviselőtársaim itt az elmúlt időszakban, nyilván a megsemmisített PCR-tesztektől kezdve egészen részletesen sorolták azokat az intézkedéseket, amelyek vitathatók voltak az önök részéről az elmúlt időszakban. Én magam a legtöbbet talán az önkormányzatok kapcsán meghozott döntéseket említettem. Most röviden újra ezeket részben elmondanám, tulajdonképpen az elmúlt hetek alapján már sajnos nem nagyon reménykedve abban, hogy bármit is korrigálnának ebben a ciklusban.
Ahogy elhangzott itt, az önkormányzatok iparűzésiadó-bevételeinek egy jó részét elvették. Teljesen elvették az önkormányzatoktól ebben az időszakban a gépjárműadót, vidéki önkormányzatok tekintetében megszüntették a tömegközlekedés állami támogatását, és nyilván más egyéb területen is az látszott, hogy nem feltétlen partnernek tekintik az önkormányzatokat a védekezésben, ahogy adott esetben az Európai Unió többi tagállama gyakorlatilag kivétel nélkül, hanem egy olyan területnek tekintik az önkormányzatok világát, ahol megszorítanak, és a koronavírus-járványra hivatkozva bevételektől, szabad mozgástértől, forrásoktól fosztották meg ezeket az önkormányzatokat.
Az önkormányzatiság persze egy elvont fogalom, sokkal jobb azt talán úgy megfogalmazni, hogy mi történt, amikor egyszerű városüzemeltetési kérdésekre mutatunk rá. Tehát a gépjárműadó, mondjuk, az útfelújításokból fog hiányozni, a kieső iparűzésiadó-bevételek adott esetben egyszerű városüzemeltetési feladatokból hiányoznak, amit joggal várnak el az emberek, hogy rendezett közterületek legyenek, le legyen nyírva a fű, működjön egy-egy település, egy-egy város. És a tömegközlekedés állami támogatásának elvétele pont akkor, amikor egyébként éppen hogy nagyobb hangsúlyt kéne nemcsak környezetvédelmi okokból, hanem nyilván a járvány elleni védekezésből kifolyólag is a tömegközlekedésre fordítani, hát, akkor egy ilyen döntés minimum megkérdőjelezhető.
Több indítványom volt az elmúlt másfél évben ezeknek a kérdéseknek a megváltoztatására, tulajdonképpen konszenzusteremtési szándékkal; szemmel látható volt tehát, hogy önök erre nem nyitottak. Egyetlen ellenzéki indítványra sem nyitottak a kérdésben, és ezért most már másfél év után joggal lehet azt az összefoglaló megjegyzést tenni, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezést lepelként használták az önkormányzatokkal szembeni hadjárat lefolytatására. Az a baj, hogy ez a hadjárat tulajdonképpen az emberek ellen való hadjárat is, hiszen az önkormányzatok területén, működési környezetükben emberek, magyar emberek élnek, akik egyszerűen csak boldogulni szeretnének.
Úgyhogy én ezt egy nagyon nagy hibának tartom, és azt látom, hogy ebben már nem fognak változtatni, tulajdonképpen a javaslatuk - nyilván terjedelmi okokból én most nem térek ki minden részére - arra tér ki, hogy 2022. június 1-jéig ez az állapot fenn fog állni. Egyébiránt az látszik, hogy ebből következően az országgyűlési választás idején, magában a kampányban is ez az állapot fennáll. Azt tudom mondani, hogy az önkormányzatok forrásait, mozgásterét az emberek érdekében helyreállítani a következő, reméljük, hogy a mai ellenzéki pártok által támogatott kormány feladata lesz, és ezt vállaljuk is. Nagyon sokrétű a törvény, ahogy szokott lenni, nagyon sok jogszabályhelyet nyit meg.
Én végezetül röviden egy olyan javaslatról beszélnék itt, tulajdonképpen a 19. §-ban fogalmazódik ez meg, aminek végképp semmi köze ehhez a dologhoz, de nem az első ilyen terület, hogy olyan törvényt módosítanának, illetve olyan élethelyzetet szabályoznak, amelynek nincs így köze a koronavírus-járványhoz. Ez a 19. § tulajdonképpen a szakszervezeti reprezentativitás megállapítása kapcsán módosít, méghozzá olyan módon, hogy a 2021. évi teljes eddigi feladatellátásának törlését megteszi úgy, hogy ez a reprezentativitásmegállapítási eljárás 2022 első negyedévében kezdődően megismétlésre kerüljön. Tehát erről tulajdonképpen egy néhány soros módosításban önök így döntenek, kidobva ezzel egy teljes, 2021. évi feladatellátást, ’21 márciusától ’21 novemberéig tulajdonképpen az egyes közszolgáltató intézményekben ez a munka háromoldalú módon zajlott. Nagyon sok intézményvezető, de egyébként szakszervezeti alapszervezeti titkárok munkája ez, és nyilván ez alapján lehet tulajdonképpen megítélni a szakszervezetek befolyását egy-egy területen, és nagyon sok egyéb szakszervezeti jogosultság kötődik ehhez a folyamathoz, amely egy 15 éve meghatározó folyamat. Az elmúlt kilenc hónapban egyébként ezzel önkormányzati jegyzők foglalkoztak, nagyon sok munka zajlott tehát.
Most erre egy egyszerű indokot mondanak önök, hogy miért pont itt meg miért pont így intézik el ezt a kérdést, azt mondják, hogy a jogállásváltozások miatt szükséges ez a módosítás. Nos, az a probléma, hogy a szakszervezeti oldal erre 2020 novemberében felhívta a figyelmet, hogy ezzel gond lesz, folyamatosan javaslatokat tettek az érintett szakszervezetek, már a ’21. évi reprezentativitásmegállapítási folyamat megkezdése előtt tettek ilyen javaslatokat, és azóta is folyamatosan napirenden voltak ezek. Tulajdonképpen ezzel a módosítással a reprezentativitásmegállapítási folyamat csak 2022 decemberében tud lezárulni.
Hangsúlyoznám tehát, hogy arra is jó példa ez a méltatlan eljárás, hogy egy-egy ilyen salátajogszabályban milyen dolgokat akarnak önök megoldani egy tollvonással a maguk szemszögéből úgy, hogy egyébként ezrek munkáját veszik semmibe, teszik tönkre; tulajdonképpen teljesen értelmetlenül vagy mindenképpen úgy, hogy ez megelőzhető lett volna, ha csak azokra odafigyelnek, akik érintettek egy ilyen ügyben, mondjuk, egy évvel ezelőtt. Tehát ezt nem tették, és ezért tulajdonképpen még egy ilyen, egyébként nem támogatható szakasza is van ennek az előterjesztésnek.
Én azt gondolom, hogy ezzel együtt az ellenzék problémáit összefoglalóan képviselőtársaim közül sokan elmondták. Én ezeknek a nagyon nagy részét osztom, és azt végtelenül sajnálom, hogy ebben nem lehetett olyan helyzetet teremteni, amiben a kormány önmérsékletet gyakorol, különleges felhatalmazását tényleg a járványhelyzet kezelésére szorítkozva használja ebben az időszakban. Mert ha ez így lett volna, akkor, én azt hiszem, hogy konszenzus lehetett volna nagyon sok döntésben itt a Ház előtt. Köszönöm, elnök úr.
