VARGA ZOLTÁN,
VARGA ZOLTÁN,
VARGA ZOLTÁN, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Figyelmesen hallgattam a Fidesz vezérszónokát. Kara Ákos hogy is kezdte a felszólalását? Szolidaritás és összefogás.
Igen, ez valóban igaz, erre lenne szükség, szolidaritásra és összefogásra. Ez az, ami hiányzik. És hát, immár sokadik újragombolását élhetjük meg a Fidesz rendeleti kormányzásának, annak, hogy a svéd háziállat-állományt helikopterből élvezettel gyilkolászó Semjén nemzeti fővadász úr által jegyzett - bár nem tudom, hogy mi más egyéb köze van mindehhez -, általában éjféli órákban benyújtott rendeletekkel terelgetik a közpénzt Mészáros és társai zsebébe.
Nincsen mese, ki kell mondani, hogy önök, hölgyeim és uraim, a kormány egyszerűen rákapott az intézményesített korrupció törvényerőre emelésének ízére, arra, hogy a járványra hivatkozva bevezetett veszélyhelyzet alatt teljesen szabad kezet kapnak bármire; még egyszer mondom, bármire, ami egy meghatározott érdekkörnek milliárdokat, sok milliárdot fial. A veszélyhelyzeti törvényt lobogtatva már nem kell parlamenti vita. Akár a felcsúti dácsa ebédlőjében is néhány pálinka mellett lehet dönteni százmilliárdok és emberek sorsáról.
Az előttünk fekvő salátatörvény benyújtásának ténye már önmagában mellőz minden logikát, és még ráadásul keresztbe is ver minden eddigi kormányzati narratívát is, mindamellett, hogy megalázó az Országgyűlés intézményére, és bizony súlyosan aláássa a demokráciát, illetve annak jó, ha nyomokban fellelhető maradványát is az Orbán-kurzusban.
De lássuk, hiszen erről szó volt a bevezetőben már, hogy mit is értek el eddig, ha jól számolom, a harmadik veszélyhelyzeti kormányzás ideje alatt! Önök büszkék Magyarország járványkezelésére. A számok mást mutatnak. A magyar kormány járványkezelése kritikán aluli. Az egészségügy a tönk szélén áll. Hiányzik több ezer egészségügyi szakdolgozó, több száz háziorvos, és ahogy látom a számokat és híreket, ismét horribilisre duzzadt a kórházak adósságállománya. A kórházi várólistákon lévő betegek száma exponenciálisan nő, és itt engedjék meg, hogy egyetlen mondattal hadd reagáljak Kásler miniszter úr Népjóléti bizottság előtt tett kijelentésére, aki azt mondta, hogy pár hét alatt ledolgozhatóak ezek a listák.
Van olyan ismerősöm, aki most három évre kapott időpontot csípőprotézis-műtétre. Műtétek, képalkotó vizsgálatok időpontja most már sajnos lassan a végtelen távolságba vész. Szintén nem akarok saját példát mondani, de tudok olyanról, akinek fontos rákmegelőző vizsgálatot halogatnak már hónapok óta, és egyszerűen lassan már fizetős ellátást sem kap, hogy megbizonyosodjon, hogy mi is a baja. Ez mai napi friss hír: a Covid miatt elhunyt betegek száma a mai nappal bezárólag 34 326 fő. És amire önök annyira büszkék, arra mi kevésbé, tudniillik lakosságarányosan négyszer annyian halnak meg nálunk Covidban, mint amennyi az európai átlag. Nos hát, ez az önök járványkezelése.
És mindezeken túl a kormány eljátszotta a lakosság maradék bizalmát is, amit jól tükröz az elmúlt hét oltási kampánya. Igen, az a kampány valóban nagyon fontos mérőszám. És nagyon örülünk, és személy szerint én is örülök - és szerintem az ellenzék ebben teljesen egyöntetűen mellettünk áll -, hogy ez a kampány sikerült.
De mit is mutat ez? Tisztán látszik belőle, hogy a magyar emberek igenis oltáspártiak. Tisztán látszik, hogy nem a vakcinákban nem bíztak különben, hanem a kormányban nem bíztak, és nem is bíznak; abban, hogy a regisztrációval az adataikat valamiféle Kubatov-lista-szerű adatbázisban fogják tárolni; hogy vissza fognak vele élni, hogy föl fogják használni propagandacélokra, hiszen lehet látni, hogy most, hogy nem kell regisztrálni, hosszú, tömött sorokban állnak az emberek az oltásért.
De hát mindehhez, a kialakult helyzethez hozzájárult a kormányzati következetlenség is, amihez lassan már hozzá is szokunk. Az, hogy nyáron is fenntartották a veszélyhelyzetet, amikor arra akkor végképp semmi szükség nem volt, ekkor és ezért kelt szárnyra a köznyelvben az a mondás, hogy nyáron szabadságon van talán még a vírus is.
De nem számított a negyedik hullám sem az eucharisztikus világkongresszus, sem a vadászati világkiállítás megrendezésekor. Annyira nem, hogy a vadászati világkiállításra többek között Debrecenből is komplett iskolákat rendeltek, kisiskolás gyermekeket hajtottak oda, függetlenül a járványtól, és nem számított akkor az sem, hogy a gyermekek vannak-e oltva vagy nincsenek.
És hát, akkor nevezzük nevén a gyereket! Az eddigi veszélyhelyzetek arra voltak mindösszesen önöknek jók, hogy még inkább legyalulják az önkormányzatokat, és még több közpénzt gyűrjenek a haverok, az oligarchák, a Tiborczok és a Mészárosok feneketlen zsebébe. És hát, valahogy nem áll össze a kép; és ezt is hallottam a Fidesz vezérszónokától, de az a baj, hogy nemcsak hallom, hanem úton-útfélen találkozunk azokkal az óriásplakátokkal, ami az önök százmilliárdos propagandájának köszönhető, és valójában ez nem más, mint melldöngető hazugság, hogy az oltás működik, és Magyarország is működik.
(13.20)
Rendben van. Mondjuk, ez sem igaz, de fogadjuk el, hogy így van. Ha mindez így van, akkor miért is kell újra és újra meghosszabbítani ezt a veszélyhelyzetet? Ha az oltás működik és Magyarország működik, akkor mi nem működik? Elárulom: a kormány nem működik.
Ha működik mindez, akkor miért nem működik a normális jogrend? Hogy miért nem működik? Azért, mert - ahogy ezt már olyan sokan elmondták - semmi logika nincs abban, és hozzá kell tegyem, nem is lehet abban, hogy egyes nagy rendezvényeket korlátozás nélkül lehet tartani, mások esetében viszont elengedhetetlenül fontosnak gondolják és érzik az oltási igazolványt. Az időközi önkormányzati választásokat nem lehet megtartani, s ugyanez érvényes a népszavazásokra és a helyi népszavazásokra, mert azok súlyos veszélyt jelentenek a közegészségügyre. Furcsa, hogy Semjén fővadász úr szerint míg a helyi népszavazásokat nem lehet megtartani, addig az országos népszavazásoknak nyitott ajtót adnak.
De folytassuk tovább a furcsaságok sorát! Benne van ebben a törvényjavaslatban: a közérdekűadat-igénylésre vonatkozó határidők meghosszabbítása; a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi törvény módosítása, mely lehetővé teszi a helyszíni kutatás gyorsított ágazati vizsgálatban való alkalmazását; a bányavállalkozó bányászati jogának törlése, és az, hogy a bányatelken fennálló bányászati jog új jogosultjának a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság általi kijelölését teszik lehetővé; az Eximbank közbeszerzési törvény hatálya alóli mentesítése; a csődtörvény stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetekre vonatkozó eltérő rendelkezéseinek alkalmazásával kapcsolatos rendelkezések; s utoljára, de nem utolsósorban, hiszen számtalan ilyet tudnék még ebből a törvényből idézni: a Nemzeti Kulturális Alap maradványa teljes összegének önkényes szétosztogatása a politikailag elkötelezett művészek megsegítése érdekében. Ez önök szerint mind-mind a járvány elleni hatékony védekezést segíti, hiszen ezek szerepelnek ebben a törvényjavaslatban.
Szó volt arról is, ami igazán izgalmas kérdés lesz, hogy hogyan is gondolják majd a parlamenti választások lebonyolítását. Mi is készül valójában az önök boszorkánykonyhájában? Hiszen ez most mindenkinek megfordul a fejében, mert nyilván nem kell ahhoz jósnak lenni, hogy modellezzük a közeli jövőt; hogy a választások idején különös hangsúlyt kap vagy kaphat a most előttünk fekvő, rendeleti kormányzás meghosszabbítását célzó javaslat. Hogy hirtelen, természetesen megfontolt járványügyi intézkedések mentén - mondom én ezt idézőjelben -, nem lehet majd választási gyűléseket tartani, esetleg fórumokat sem.
Nem tudom, hogy így lesz-e, azt viszont igen, hogy a félelem nagy úr és nagy ötletgazda. Az a helyzet, bár ez önöknek nem fog tetszeni, de mégiscsak azt kell mondjam, hogy önökről most már messziről szaglik az, hogy félnek. Félnek 2022-től, félnek a választásoktól, félnek a jelenlegi ellenzéktől, félnek a számonkéréstől. Félnek attól, hogy előbb-utóbb önöket is utoléri a történelem fogaskereke, és oda fognak kerülni, ahova valók.
De hogy ne mondják azt, hogy csak negatív dolgokat mondok a mai napon, elmondom, hogy mi az, ami tetszik abból, ami ebben benne van. Amit meg lehetne csinálni, vagy rég meg is kellett volna csinálni, vagy megtartani, de ehhez nem kell az, amit most elénk hoztak. Tetszenek a határidő-számítási szabályokra vonatkozó rendelkezések, a hiteltörlesztési moratóriumhoz kapcsolódó módosítások, az egyes adó- és egyéb díjfizetési kötelezettségek alóli mentesítések - kivéve persze az önkormányzatok forrásmegvonása -, a lejáró okmányok meghosszabbítása, a csődközeli vállalkozások reorganizációjával kapcsolatos rendelkezések. S tetszik az a rendelkezés is, amely biztosítja, hogy a tajszámmal nem rendelkező, de oltásra jogosult személyek hogyan tudnak oltást kapni, illetve arra regisztrálni. Tetszenek a távmunkavégzésre vonatkozó különös szabályok, az egészségügyi dolgozók és a koronavírus-világjárvány elleni védekezésben közreműködő, orvos- és egészségtudományi képzésben részt vevő hallgatók ingyenes utazási lehetősége. És tetszik az is, hogy a diplomához jutást valamilyen módon megkönnyítették.
De ez nem feledteti azt, hogy ez a törvény valójában miről is szól, hogy mit dugtak el önök mélyen benne, hogy mi az, amire továbbra is készülnek, hogy legyalulják az önkormányzatokat, legyalulják a demokráciát, és megpróbálják legyalulni a jövőnket is. De ez nem fog sikerülni. Itt vagyunk, figyelünk, és rövidesen el fogjuk számoltatni önöket. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.
