DOMOKOS LÁSZLÓ,
DOMOKOS LÁSZLÓ,
DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Két területhez szeretnék hozzászólni a napirend keretében, egyrészt a köztestületekhez kapcsolódó részhez, másrészt pedig a modellváltó egyetemek számviteli változásait érintően.
Az Országgyűlés ez év április 29-ei plenáris ülésén tájékoztatást adtam önöknek a Számvevőszék köztestületeket érintő ellenőrzési tapasztalatairól. Akkor az alábbiakat mondtam, két mondatot szeretnék idézni: „A köztestületek szerepe kiemelt jelentőségű a működésük szerinti szakmai területeken, közfeladatot látnak el, sok esetben szakmai, etikai felügyeletet gyakorolnak tagjaik felett.” Egy másik mondatrész: „…annyit elmondhatok, hogy egyes köztestületek - annak ellenére, hogy az állam által átengedett és rájuk bízott közfeladatot látnak el, amihez a tagok általi kötelező tagdíjfizetés is kapcsolódik, mely végső soron adók módjára hajtható be - az Országgyűlés ellenőrző funkciójának nem kívánják alávetni magukat.”
Nos, nézzük, mi a helyzet. Mivel a törvényjavaslat egyes köztestületek jogállását is érinti, ezért szükségesnek tartom, hogy értékelésünk eredményeiről beszámoljak az Országgyűlésnek. Azért tudok eredményekről beszámolni az előzetes jelzések esetleges negatívabb megítélése ellenére, mert az érintett köztestületek együttműködők voltak az ellenőrzések során, bár többségük nem ismerte el a Számvevőszéket az őket ellenőrző szervezetnek. A megírt leveleik alapján tudom ezt idézni.
Tisztelt Ház! Magyarországon a köztestületeket az Országgyűlés létesíti törvényi rendelkezésekkel, ugyanakkor az Országgyűlés joga azok megszüntetése is. A köztestületek felügyelete és ellenőrzése vegyes képet mutat hazánkban. Egyes köztestületek törvényességi felügyeletét a miniszterek mint a végrehajtó hatalom kijelöltje, illetve a kijelölt hatóságok látják el.
(16.20)
A törvényességi felügyelet ugyanakkor elsősorban szakmai jellegű, a fő feladatok ellátására és a tevékenység végzésére, a kiadott belső szabályozási eszközök megfelelőségére fókuszál, miközben a köztestületek gazdálkodását, a közfeladat ellátásához biztosított pénzügyi források felhasználásának átláthatóságát és elszámoltathatóságát nem érinti. Ezen okból kifolyólag egyes köztestületek gazdálkodásának ellenőrzése szinte érintetlen terület volt az elmúlt évtizedekben.
Az Országgyűlés ellenőrző funkciójának gyakorlására az Alaptörvény indoklása a következőket rögzíti, idézem: az Országgyűlés ellenőrzési jogkört közvetlenül csak korlátozottan tud gyakorolni, az Alaptörvény ezért önálló intézményként statuálja az e feladat ellátására hivatott Állami Számvevőszéket.
Tehát a Számvevőszék a fenti ellenőrzési rést betöltő, az átláthatóbb és jobb közfeladat-ellátás megteremtését hangsúlyozó tevékenységét az Országgyűlés a 17/2021. évi június 16-ai országgyűlési határozatában is megerősítette. A határozatban az Országgyűlés kinyilvánította, hogy a jól irányított állam működésének elősegítése érdekében támogatja az Állami Számvevőszék - ellenőrzési és elemzési feladatai mellett - tanácsadó szerepének erősítését a közpénzügyi helyzet, a közfeladat-ellátás javulása, valamint a közbizalom erősítése érdekében, amihez az Állami Számvevőszék elsősorban a köztestületek tanácsadó jellegű, monitoringtípusú értékelésével tud és kíván hozzájárulni.
A monitoring-ellenőrzés célja, hogy az ellenőrzött területről jelen idejű helyzetképet adjon, és a hiányosságok feltárásával lehetőséget biztosítson azok kezelésére már az ellenőrzés folyamatában. A monitoring-ellenőrzések az azonos jogszabályi környezetben működő szervezetek teljes körére vagy nagy számosságú csoportjának egy-egy jellegzetes területére irányulnak, ezért a monitoring-ellenőrzésekkel jelentősen növelhető az ellenőrzési lefedettség.
A monitoring-ellenőrzés során az Állami Számvevőszék nem kötelezi intézkedési terv készítésére az ellenőrzötteket, nem tesz megállapításokat, hanem az elköteleződésükre alapozva, tanácsadás keretében, már az ellenőrzés második szakaszában azonnali intézkedéstételre felkérve mozdítja elő a pozitív irányú közpénzügyi változások megvalósítását már az ellenőrzés ezen szakaszában.
Mire jutottunk? A Számvevőszék egyúttal 30, az Országos Bírósági Hivatal nyilvántartásában nem szereplő kamara, a Magyar Ügyvédi Kamara és területi szervezetei, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara és területi szervezetei, továbbá a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara, a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara, valamint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar feladatellátását biztosító források szabályszerű, átlátható és elszámoltatható felhasználásának alapvető feltételeit biztosító működés és gazdálkodás szabályozottságát értékelte. Feladataik ellátásához a forrásokat a tagjaiktól beszedett tagdíjakból vagy hozzájárulási díjakból fedezik, fedezték. A Számvevőszék értékelése - a köztestületek jelen állapotban hatályos lényeges dokumentumaira fókuszálva - a források szabályszerű, átlátható és elszámoltatható felhasználása alapvető feltételeire terjedt ki.
Az értékelést elvégeztük. Az értékelés eredményeképpen megállapításra került, hogy 30 köztestület közül a működés alapvető szabályozási kereteinek kialakításáról 15 köztestület gondoskodott, 15 azonban nem; 21 köztestület alakította ki a gazdálkodás alapvető szabályozási kereteit, 9 azonban nem.
A működés és a gazdálkodás alapvető szabályozási kereteinek kialakítása alapvető feltétele a köztestületek átlátható és elszámoltatható, a tagok felé transzparens működésének, gazdálkodásának, és egyúttal a közbizalom biztosításának. A 30 köztestület közül csupán 21 rendelkezett beszámolóval az értékelt időszakban, biztosítva ezzel a működésének, vagyoni-pénzügyi-jövedelmi helyzetének átláthatóságát és elszámoltathatóságát a tagsága és a közvélemény felé, tehát 9 nem.
A köztestületek feladatellátása javításának és a közbizalom erősítésének folyamatosan fennálló kritériumnak kell lennie, így erősíthető az állampolgárok bizalma az állam működése felé. Ennek érvényesülését szem előtt tartva a Számvevőszék már az értékelés során felhívással élt, megszólította a köztestületek vezetőit, és lehetőséget adott a hiányosságok jövőre vonatkozó megszüntetésére.
A figyelemfelhívást követően, mondhatnánk, jó hír, hogy a 20 köztestület, habár továbbra is jelezte és vitatta a számvevőszéki ellenőrzés jogszerűségét, de lépéseket tett. Esetükben a korábbi hiányosságok felszámolása által javulhat a közfeladat-ellátás színvonala, azonban 2 köztestület nem tett lépéseket a felhívás ellenére sem a pozitív változások elindítására, de 18 igen.
Tisztelt Országgyűlés! A köztestületek ellenőrzése során az előbb elmondottak alapján érzékeltük, hogy - elegánsan fogalmazva - nem volt néhányuknak nyilvánvaló, hogy a közfeladat-ellátáshoz a törvényhozói hatalmi ágba tartozó számvevőszéki ellenőrzés is kapcsolódik. Ennek fényében jelzem, hogy az értékelést elvégeztük, a dilemmák mellett is, emellett a mai napon megjelent a „Közjegyzői és végrehajtói tevékenység elemzése” című anyagunk is, amely az ÁSZ honlapján megismerhető.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslat érinti a modellváltó egyetemek számviteli könyvvezetésre vonatkozó szabályait is. A modellváltás végrehajtásához és az egyetemek fenntartásának biztosításához az Országgyűlés jelentős nemzeti vagyont is az alapítványok, illetve a felsőoktatási intézmények rendelkezésére bocsátott.
A vagyonnal való átlátható és elszámoltatható gazdálkodást támogatja a törvényjavaslat azon rendelkezése, amely előírja, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány beszámolójának mérlegében kimutatandó részesedés mindenkori értékét az egyetem azonos mérlegfordulónapra vonatkozó beszámolójának mérlegében kimutatott saját tőke értékéhez köti. Ez a szabályozás valóban hiánypótló, ezért különösen fontosnak tartjuk, hogy a vagyonnal való elszámoltatás körülményeit javítja e törvénytervezet, legalábbis ez a szándék; amennyiben megszavazásra kerül, akkor ez tényleges lehetőséget teremt a javításra.
Talán kevésbé ismert, hogy a Számvevőszék ezen egyetemek ellenőrzését az átadás-átvétel pillanatában külön is ellenőrzi. Ennek tapasztalatairól szeretnék még egy gondolatot elmondani, hogy azért azt mutatják az ellenőrzési tapasztalatok - ezt fontos hangsúlyozni - , hogy a modellváltást megelőzően az érintett felsőoktatási intézmények jellemzően nem biztosították igazoltan a közfeladat-ellátást szolgáló nemzeti vagyon megőrzését és védelmét - ez egyébként hosszú évtizedek óta fennálló vagyonelszámolási problémát is tükröz - , így indokolt volt valamit tenni a tulajdonosijogkör-gyakorlás kereteinek a megerősítése érdekében.
A Számvevőszék elnökeként a vagyon pontos számbavételére az érintett kuratóriumi elnökök figyelmét minden esetben felhívjuk, illetve felhívtam, ahol már megtörtént az értékelés, és szeretnénk a jövőben is felhívni, hiszen egy olyan, korábban nem gyakorolt feladatot kell az alapítványi keretek között megerősítve teljesíteni évről évre, amely, azt gondolom, nagyon komoly odafigyelést, felelős vezetést és gazdálkodást kíván meg e testületek minden tagjától. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
