TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Nézzük is, hogy milyen rendszert akarnak önök visszahozni az önkormányzatok terén! Ha megengedi, én 2002-2010 között polgármester voltam, tehát tapasztaltam, hogy milyen is volt az a rendszer, amikor önök kormányoztak, és hogyan álltak az önkormányzatokhoz. A következő volt a rendszer: minél több feladatot az önkormányzatoknak, amelyet aztán az állam nem finanszíroz le. Erre a legélőbb példa az volt, amikor nagy csinnadratta árán jogilag, törvényileg megemelték az önkormányzatoknál dolgozó, közszolgálatot teljesítő emberek bérét, majd egyetlen forintot nem adtak az önkormányzatoknak, hanem azt mondták, hogy az önkormányzatoknak azt saját maguk kell hogy előteremtsék, és saját maguk kell hogy kigazdálkodják. Nem finanszírozták le az oktatási feladatokat, nem finanszírozták le az egészségügyi feladatokat, nem finanszírozták le a közigazgatási feladatokat, a hivatal költségeit. Mi lett ennek az eredménye? Az lett az eredménye, hogy az önkormányzatok hitelt voltak kénytelenek fölvenni, hitelt hitelre, és mire elérkeztünk a 2010-es választáshoz, akkor lényegében egy önkormányzati csődhelyzetben voltunk és az előtt álltunk. Voltak önkormányzatok, akik már csődben voltak, és nagyon sok önkormányzat egy lépésre volt attól, hogy teljesen fizetésképtelenné váljon.
Van még egy megjegyzésem, ez pedig a devizahitel rendszere. Nemcsak a lakosságot hajszolták bele az akkor kedvezőnek tűnő devizahitelekbe, hanem ugyanúgy az önkormányzatokat is belehajszolták, mert kénytelenek voltak hitelt fölvenni ahhoz, hogy a feladataikat el tudják látni. Ez volt az önök rendszere. Jött a Fidesz-kormány, és az első ciklusban, 2010-2014 között az önkormányzati rendszer teljes hitelállományát átvállalta. Ez 1400 milliárd forintot jelentett akkor. Tiszta lappal indulhattak az önkormányzatok. Egy feladatátrendezés történt, feladatokat vett át az állam az oktatás, az egészségügy területén, átvette a megyei önkormányzatok feladatát, akik lényegében teljes egészében csődhelyzetben voltak, feladataikat már nem igazán tudták ellátni, és ezután újra működőképessé vált az önkormányzati rendszer; működőképessé vált, és egyre több fejlesztés, program indult.
(9.10)
Ezt elsősorban az európai uniós források támogatták, így például a területfejlesztési operatív program, amely 1200 milliárd forintot jelentett az önkormányzati rendszernek. Egyébként, megjegyzem, hogy az önök idején a fejlesztéseknél jelentős erőt kellett az önkormányzatoknak biztosítani, amit hitelből tudtak biztosítani. A területfejlesztési operatív programnál nincsen önerő. Ugyanúgy a „Modern városok” programnál, amely a megyei jogú városoknak jelent a mai napig is - ugye, ez egy folyamatos program - hatalmas fejlesztési lehetőséget, és amelyik város ezzel tud élni, az szépen halad előre.
Következtek a vidéki kistelepülések, amelyek a 2019-ben induló „Magyar falu” programból kaptak pluszjuttatásokat. Ma már évente 250 milliárd forint jut a kisebb településeknek, a falvaknak ebből a programból. És itt újra megjegyzem, hogy nem szükséges hozzá önerő, tehát a fejlesztéseiket hitelfelvétel nélkül meg tudják valósítani az önkormányzatok.
Most ön jön ezzel, hogy az önkormányzatoknak - úgy egyébként, mint Magyarország minden más polgárának, vállalkozásának, intézményének, az államnak, az állam intézményének - hozzá kell járulni a védekezés költségéhez. Ezt tették meg az önkormányzatok.
Az iparűzési adó százalékának csökkentését pedig jelentős részben kompenzálja az állam. Az, hogy önöknek néhány városban, például a fővárosban sérelmes, hogy ez esetleg nem történik meg, az azért van, mert a helyiadó-bevételei olyan jelentősek, hogy eleve egy jelentős előnnyel indulnak ezek a városok. Ez a mai önkormányzati helyzet. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
