Z. KÁRPÁT DÁNIEL
Z. KÁRPÁT DÁNIEL
Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy újabb Rétvárit most hallhattunk, miszerint ez a kormány igyekszik valamifajta jobboldali erőként beállítani magát. Hát, most bizonyítson a következő percekben!
Hiszen arról van szó, hogyha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját. És ha megvizsgáljuk a munkaerőpiaci trendeket, akkor egészen pontosan azt látjuk, hogy Magyarország Kormánya egyrészt nagyon sok munkaképes korú, mégsem dolgozó magyar állampolgárnak nem segít érdemben abban, hogy képzettséget szerezzen és elhelyezkedhessen az elsődleges munkaerőpiacon, még szándék esetében sem - nyilván egy hosszú szakképzési vitát lehetne erről folytatni - , de azt látjuk, hogy százezrével vannak inaktív magyarok Magyarországon és álláskeresők is, akik nem kapnak őket megillető lehetőséget. Ezzel szemben Magyarország Kormánya, miközben harcosan igyekszik azt a látszatot kelteni, hogy ő kiáll a migrációval szemben, gyakorlatilag szervezi azt, azzal, hogy százezres nagyságrendben hoz be munkaerőt Magyarországra, és ahelyett, hogy a saját reprodukciónkról gondoskodna érdemben, vagy éppen a külföldre kényszerült magyar munkavállalókat tömegesen csábítaná haza, Magyarország jövőjét munkaerőimportra alapozva, jellemzően harmadik országbeli munkaerőre alapozva képzeli el. Ha egy nemzetben gondolkodó és a saját érdekeinket védő kormánnyal lenne dolgunk, mint ahogy sajnos nincs, akkor ez a gondolatkísérlet fel sem merülhetett volna.
Ugyanakkor még 2016-ban a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége előtt merült fel az, hogy nagyjából 250 ezer külföldi vendégmunkás behozatala válhat szükségessé, és a folyamatos migránsellenes kampány mellett a kormány, úgy fest, hogy ezt támogatta is. Nyilvánvaló módon van egy kontroverzia, hiszen a politika munkaerőre vágyik, és adott esetben az önök gazdasági partnere is, de az érintett cégek lehetőség szerint akár örökre letelepítenék ezt a munkaerőt, hiszen az ő érdekük az, hogy hosszú távon és kiszámítható módon ugyanazok a már képzettséget szerzett dolgozók álljanak rendelkezésre. De ez az ellentmondás nem zavarta önöket abban, hogy elkezdjék szervezni ezeket a folyamatokat.
A koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzet előtt már több mint 200 ezer külföldi volt Magyarországon. Itt nyilván érdemes differenciálni, hogy ki az, aki adott esetben dolgozni jött ide, letelepedési szándékkal, ki az, aki dolgozni, és nyilván továbbáll nyugatabbi, magasabb fizetési színvonalat biztosító országokba, de a folyamat egyértelműen felfutó pályát mutatott, amellett, hogy persze lehet szakmai vitát folytatni a számokról.
2018-ban - és mostanában ez vita tárgyát képezi - már több mint 55 ezer tartózkodási engedélyt adtak ki, ezek nagy többségét munkavállalás céljából, és az az izzadságszagú magyarázkodás, amit a kormány produkál ebben a kérdésben, egészen elképesztő. Igyekeznek azzal takarózni, hogy az ideérkező munkavállalók között ott vannak az elcsatolt részeken élő magyar testvéreink, erdélyi magyarok, kárpátaljai magyarok. Szögezzük le ezen a ponton, hogy ha a Kárpát-medence bármely pontjáról egy magyar munkavállaló ide szeretne jönni dolgozni, nekünk ezzel az égadta világon semmiféle problémánk nincsen, bár még közelebb állna a szívünkhöz, hogyha mindenkinek a szülőföldjén állna rendelkezésre olyan tisztességes bért kínáló munkahely, perspektíva és lehetőség, amely az ő szülőföldön való boldogulását tudná szavatolni, hiszen akkor az egész Kárpát-medence tekintetében talán nem fogyatkozna a magyarság annyira, ahogy fogyatkozik.
Azt is látjuk, hogy a kormány teljesen tudatos stratégiát alapított ugyanakkor a harmadik világból érkező munkavállalók szervezett betelepítésére. 2017-től a hiányszakmáknak nevezett területeken könnyítette meg a munkavállalók szervezett behozatalát. Itt jellemzően ukrán és Szerbiából érkező, nem feltétlenül magyar munkavállalókra koncentrált. A hiányszakmák tekintetében, hiába kértem, nem kaptam soha egy hatástanulmányt arról, hogy az adott ágazatban önök szerint miért van hiány, mekkora a hiány, van-e inaktív magyar honpolgár, akinek a tisztességes átképzésével esetleg kezelhetőek ezek a problémák. Nem, önök a multi cégek, az önök stratégiai partnerei bemondására jelölték ki azokat az állítólagos hiányterületeket, ahonnan aztán nagyon-nagyon könnyen és nagyon nagy tömegben tudnak behozni külföldi munkaerőt, és erre alapoznak.
Ezzel szemben látjuk azt, hogy az elmúlt hónapban is több mint 143 ezer álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, és az álláskeresők 40 százalékáról volt kimondható az, hogy semmiféle pénzbeli juttatást nem kapott, tehát több százezres nagyságrendben vannak olyan honfitársaink, akik munkát keresnének, adott esetben tisztességes átképzésre is igényt tartanának, és mindezt nem kapják meg. Ezzel szemben önök Indonéziából és egzotikus vidékekről szervezik a bevándorlást, most egy még újabb, még frissebb törvénymódosító javaslattal, és el kell hogy mondjuk önökről, hogy mindez teljes mértékben ellentétben áll az elmúlt évek retorikájával.
Arra szólítjuk fel tehát önöket, hogy szüntessék meg a harmadik országból érkező munkavállalók szervezett betelepítését (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.); dolgozzanak ki érdemi programot a külföldre kényszerült (Az elnök újból csenget.) magyar munkavállalók számára, és ami a legfontosabb, mindannyiuk esetében a szülőföldön való boldogulás lehetőségét biztosítsák…
