DR. SIMON MIKLÓS,
DR. SIMON MIKLÓS,
DR. SIMON MIKLÓS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Egy új honvédelmi törvény javaslata fekszik előttünk. Azok után, hogy 2020 decemberében elfogadtuk az Alaptörvény kilencedik módosítását, amely a ma hatályos hat helyett 2023-tól csak három különleges jogrendet említ meg, továbbá azt követően, hogy idén, az év első felében elfogadtuk a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvényt, amely az alkotmánymódosítással párhuzamosan új keretet teremt a hazánkban zajló honvédelmi tevékenységeknek is, nem meglepő, hogy egy teljesen új törvény tervezetét tárgyaljuk.
Áttekintve ugyanakkor a javaslatot érzékelhető, hogy alapjaiban nem változik meg a szabályozás, inkább egy átláthatóbb, logikusabb felépítésű szerkezetet nyer, amely természetesen igazodik a jogszabályi környezet már említett átalakításához. Miért is van minderre szükség? A hagyományos biztonsági fenyegetések mellett korunk új típusú és rendkívüli gyorsasággal kialakulni, majd eszkalálódni képes fenyegetései egyre dominánsabbá válnak. Elmosódik az egyértelmű határvonal a háború és a béke időszakai között. A folyamatos válsághelyzetek időszakait éljük. Migrációs válság, egészségügyi vészhelyzet, a nemzetközi terrorizmus erősödése, háborús konfliktusok közel s távol és extrém időjárási helyzetek sora követi egymást. Ez a folyamat az állami védelmi rendszerek működését is átalakításra kényszeríti. Nem hirdethetünk folyamatosan válsághelyzetet, olyan kereteket kell alkotni a normál működés számára, amelyek elbírják a különböző veszélyek és biztonsági kihívások kezelését. Ha pedig valóban válsághelyzeti ügykezelés válik szükségessé, az tényleg csak a legszükségesebb esetben, arányosan és fokozatosan, de megfelelő ütemben kerüljön bevezetésre.
Ez persze nem azt jelenti, hogy ne lennének komolyabb különbségek a régi és az új törvény között. Az előttünk fekvő javaslat külön hangsúlyt helyez a honvédelmi feladatokra való felkészítésre, átveszi és alkalmazza a védelmi és biztonsági törvény szükségességre és arányosságra vonatkozó szabályozási elemeit, és a koordinációs tevékenységre vonatkozó különleges szabályokhoz is alkalmazkodik.
Értelmező rendelkezéseket is találunk a javaslatban. A törvényjavaslat a jelenlegi honvédelmi törvénynél pontosabban igazodik a honvédelmi szervezetek irányítási struktúrájához. Felfrissíti a belső rendelkezések és azok közzétételének a rendszerét, pontosabb határidőkkel egészíti ki a különböző döntések meghozatalára vonatkozó szabályokat, és a jelenleginél részletesebb szabályokat határoz meg a honvédelmi kötelezettségre vonatkozóan is.
(14.30)
Ennek kapcsán mindenképpen kiemelném, hogy a hadkötelezettségen alapuló szolgálati kötelezettség hadiállapotra korlátozása miatt egyes előkészítő jellegű tevékenységeket már a béke időszakában meg kell valósítani. A fegyveres vagy fegyver nélküli szolgálat teljesítésére ugyanakkor a feltételeknek megfelelő férfiak továbbra is csak hadiállapotban kötelezhetőek.
Az új honvédelmi törvény tartalmazni fogja a megszűnő különleges jogrendi esetek békeidőben is alkalmazható szabályait. Elsősorban a honvédség feladatait, valamint a fegyverhasználat lehetőségeit érintő rendelkezések kerülnek be a törvénybe.
Ez tehát a védelmi és biztonsági rendszerünk átalakításának indoka és célja. De azt hiszem, ez mindig is világos volt tisztelt képviselőtársaim számára. Többször is beszéltünk már erről. Most inkább rátérnék a konkrétumokra.
Ahogy már említettem, az Alaptörvény kilencedik módosítása 2023. július 1-jei hatállyal a meglévő hat különleges jogrend helyett hármat nevesít: a hadiállapotot, a szükségállapotot és a vészhelyzetet. E három különleges jogrendi helyzetben a kormány kerül a rendkívüli jogrendi döntéshozói helyzetbe. Megszűnik a Honvédelmi Tanács, és a köztársasági elnök szükségállapotra vonatkozó jogosítványai is átalakulnak. A három megmaradó különleges jogrend törvényi szintű szabályozását az idén elfogadott védelmi és biztonsági törvény tartalmazza. Így azokat a honvédelmi törvényben már nem kell szerepeltetni. Azt hiszem, érzékelhető, hogy nem olyan mérvű módosítási kényszerről beszélünk, amely teljes mértékben indokolja egy vadonatúj törvény megalkotását, ám amennyiben egyszerűen csak módosítanánk a jelenlegi honvédelmi törvényünket, annak címe már nem fedné a tartalmát. A 2011. évi CXIII. törvény ugyanis a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezetendő intézkedésekről szól.
Mivel a jogalkotásról szóló törvény nem teszi lehetővé egy törvény címének egyszerű módosítását, így jogtechnikailag a legtisztább megoldás, ha egy új törvényt fogadunk el, amely sem megnevezésében, sem szabályozási elemei között nem tartalmazza a különleges jogrendi intézkedéseket. Talán kicsit profán, de ez is egy jogalkotási tényező. (Dr. Vadai Ágnes nevet.) Kikerül a jogszabályból az adatkezelésre vonatkozó rendelkezések legnagyobb része. Köszönöm a megnyilvánulását, tisztelt alelnök asszony. (Dr. Vadai Ágnes: Nagyon szívesen!)
Szintén küszöbön áll a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény revíziója, amelybe átemelésre kerülnek majd ezek az említett adatkezelési rendelkezések is. Mindezt azonban össze kell majd hangolni a honvédek jogállásáról szóló törvény felülvizsgálatával is.
2023-ra készen kell álljon az új védelmi és biztonsági struktúra minden eleme. Sok munka van még előttünk, mindenesetre a védelmi és biztonsági reform ezzel a törvényjavaslattal egy újabb mérföldkövéhez érkezett. Azt hiszem, hogy nyugodt szívvel ajánlhatom támogatásra ezt a javaslatot képviselőtársaim számára. A Fidesz-frakció mindenképpen támogatja ezt. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
