BÖRÖCZ LÁSZLÓ
BÖRÖCZ LÁSZLÓ
BÖRÖCZ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Akkor érdemes tényleg néhány dologra reagálni, mert van némi félreértés.
Hogy az önkormányzati autonómia fontos lenne vagy sem? Nyilván az önkormányzati autonómia fontos. Az önkormányzatoknak egyébként - és nem teljesen ide tartozik, de próbálok tömören fogalmazni - a mozgástere, a pénzügyi lehetőségei, a vagyona az elmúlt tíz évben jelentősen javult. Az ország költségvetési helyzete is az elmúlt tíz évben jelentősen javult. Aki erre azt mondja, hogy ez nem igaz, az nem ismeri vagy nem tudja értelmezni Magyarország makrogazdasági számait.
A csereingatlanokkal kapcsolatban, és hogy kicsit konkrétabb dologról is beszéljünk, önök folyamatosan azt a hamis állítást próbálják meg előadni, hogy ezekben az ingatlanokban valamiféle különleges összetételű népesség lakik, akik az átlagtól jóval felfele vannak, ami nyilvánvalóan nem igaz. Ugyanúgy élnek itt kisjövedelmű emberek, kisnyugdíjasok, családosok, magánszemélyek, egyedülállók, mint egyébként az ország bármelyik más városában éltek az elmúlt időszakban. Az a különbség, hogy a 90-es években nyilván ezt a lehetőséget ők nem kaphatták meg. És persze, azon lehet vitatkozni, hogy aki tulajdont cserélt bérleményre, az jogosult legyen-e arra egyrészt, hogy vételi jogot kapjon, másrészt pedig, hogy beszámítsák a tulajdonát ebbe a konstrukcióba. De, könyörgöm, azért ha visszamegyünk az elejére, egyrészt: az önkormányzatnak nem voltak saját lakásai, hanem ezeket a lakásokat az államtól kapta a 90-es évek elején. Az államnak sem voltak saját lakásai, mert a kommunista diktatúra idején a kommunisták államosították a magánszemélyektől, és elvették ezeket a lakásokat. Persze, biztos van olyan, akinek a kommunizmus idején kiutaltak egy-két ilyen lakást a jó szolgálatért cserébe, persze, ilyen is lehet, de nyilván nekünk az emberek összességének a jólétét és az érdekeit kell néznünk. Abban pedig, hogy ezt a több száz és több ezer családot segítsük, az nem fog megakadályozni minket, hogy önök egyébként néhány politikai motivációból előrángatnak egy-két nevet.
(11.30)
Hiszen ahogy azt említettem, legalább ugyanannyi nevet lehet felsorolni a baloldalon, mint amennyi jobboldali kötődésű embert fel lehet sorolni, akik itt laknak. És ez, hozzáteszem, igaz lenne Magyarország összes településére és összes városára is.
Tehát ez a cirkusz, amit önök ebben az ügyben művelnek, felháborító; és egyébként azokat az embereket bélyegzik meg és próbálják meg lejáratni, akik ott laknak az I. kerületben, az V. kerületben, a VI. kerületben, amelyeket érint a törvényjavaslat.
És még egyszer hangsúlyozom, hogy az az álszent dolog, amit itt az elmúlt másfél-két évben műveltek, amióta az I. kerületi önkormányzatot átvették, egyszerűen bicskanyitogató. Tehát nem mondtak igazat, elmondták, hogy nem adják el, elmondták, hogy törvényt módosítanak majd, hogy saját rendeletet csinálnak. Nem is kell törvényt módosítani ahhoz, hogy saját rendeletben ezeket az ingatlanokat hozzájuttathassák a bérlőkhöz.
Tehát őszintén szólva, nem teljesen világos nekem, hogy önöknek mik a céljaik az árfolyamok tekintetében, és még egyszer, a cserelakásoknál, mert úgy érzem, hogy ez a marginális pontja a mai beszélgetésünknek. 35 és 50 százalék közötti árat határoztunk meg, határoz meg a törvényjavaslat, ami nyilván abból indul ki, hogy ha valaki megnézi az ingatlan.com elemzéseit, az ingatlan.com elemzéseiből egyértelműen az derül ki, hogy az I. kerületben, az V. kerületben és a VI. kerületi részeken a csereingatlanok tekintetében a bérlemény forgalmi értékének az 50-65 százalékát kell kifizetni. Erre tekintettel nyilvánvalóan (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) ehhez az értékhez igazítottuk ezeket a számokat, ami általánosságban teljesen validdá teszi a történetet.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak, és bízom benne, hogy mégiscsak sikerült valamennyire meggyőznöm önöket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
