DR. HARANGOZÓ TAMÁS,
DR. HARANGOZÓ TAMÁS,
DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat klasszikus salátatörvény, amelyben 33 különböző törvény kerül módosításra a legkülönbözőbb indokok mentén.
Normál esetben az egyes területeket érintő módosításokat külön-külön törvényjavaslatokban kellett volna előterjeszteni, annak érdekében, hogy az Országgyűlés alaposan meg tudja tárgyalni a javasolt módosítások indokait és a javasolt módosítások irányait. Ehelyett feltehetőleg az történt, hogy Palkovics László egyetlen javaslatba gyúrta bele mindazt, amit a minisztériumban talált, mondván, hogy a javaslatban így könnyebben elrejthetőek olyan módosítások, amelyek védelme politikai kockázatokat is hordozhatna.
A törvényjavaslat tartalma és indoklása formai szempontból sem áll összhangban, így például az indoklás hivatkozik arra, hogy az Európai Bizottság 2021. július 16-án 2021/2092. számon kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló, 2012. november 21-ei európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelés hiánya miatt. A Bizottság hivatalos felszólítása alapján Magyarország vállalta, hogy több ponton módosítja vagy pontosítja az állami vagyonról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit. Ehhez képest a törvényjavaslat egyetlen rendelkezése sem érinti az állami vagyonról szóló 2007. évi törvényt.
A bányászatról szóló ’93. évi törvény módosítása új rendelkezésként rögzíti, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedésiinfrastruktúra-beruházás - tehát útépítések, vasútépítések - esetén az állam nevében eljáró építtetővel szerződéses viszonyban álló bányavállalkozó a beruházás során be nem épített és rekultiválásra fel nem használt ásványi nyersanyag, tehát agyag, homok, s a többi, tulajdonjogát 50 százalékos bányajáradék-fizetés fejében megszerzi, így nem kell ezen nyersanyag raktározásáról, tárolásáról gondoskodnia, azt szabadon értékesítheti. A javaslat feltehetően különösen kedvezően fogja érinteni azokat a kormányközeli vagy egyenesen miniszterelnök-közeli bányavállalkozókat, akik az Orbán-rendszer állami építkezéseihez szállítják be a kavicsot, sódert és más nyersanyagokat, ahogy tették ezt az elmúlt években is.
A lakossági felhasználók számára hátrányos módosítást tartalmaz a villamos energiáról szóló törvény és a földgázellátásról szóló törvény azon módosítása, amely alapján ezentúl nem szükséges postai úton megtennie a villamosenergia-, illetve földgázkereskedőnek a tartozásról és a kikapcsolás lehetőségéről szóló első értesítést, mindössze annyit rögzít, hogy azt írásban kell megtennie.
(18.50)
Hogy ez ténylegesen megtörtént-e, arról nem tartalmaz rendelkezéseket a törvény. Mindez csökkenti a fogyasztóvédelem szintjét a villamosenergia- és földgázszolgáltatóval szemben. Mindez azt vetíti előre, hogy a Fidesz egyszerűsíteni kívánja a szolgáltatásból történő kikapcsolás lehetőségét, és növelni a kikapcsoltak számát.
A törvényjavaslat nem tartalmaz garanciát arra, hogy mindenki hozzáférjen a létfenntartáshoz szükséges áramhoz, gázhoz vagy vízhez. Önmagában az ingatlanok gyorsabb csatlakozhatása nem garantálja a közműellátáshoz való hozzájutást, azt az alanyi jogon járó havi 1 köbméter vízmennyiséget 1 forint/köbméter áron, és mindenkinek megfizethető, alanyi jogon járó villamosenergia- és gázmennyiséget, ami ezt biztosíthatná. Ez tenné lehetővé, hogy senki ne maradjon villany, víz és gáz nélkül, ahogy azt az MSZP és a Párbeszéd a közös törvényjavaslatában benyújtotta, amit a kormánypártok természetesen leszavaztak.
A törvényjavaslat alapján nem kerülnek visszakötésre a hálózatba azok, akiknél korábban díjtartozás miatt kikapcsolták a szolgáltatást, és nem rendelkezik az előrefizetős mérők felszereléséről sem. Éppen ezért szükséges lenne előírni a mi javaslatunk szerint, hogy a költségek megtérítésére vonatkozó szabályozás terjedjen ki a hálózatból kikapcsoltak visszakapcsolására is, a visszakapcsolás költségei ugyanis olyan magasak, hogy akit egyszer kikapcsoltak, az a legtöbbször nem tud újra csatlakozni, pedig esetleg már magát a számlát ki tudta fizetni. És az is fontos lenne, hogy az előrefizetős mérőórák ingyenesen beszerelésre kerüljenek azoknál, akik ezt kérik.
Az MSZP szerint olyan rendszerre van szükség, amely a létfenntartáshoz szükséges mértékig víz esetében jelképes, áram és földgáz esetében a jelenlegi tarifa felének megfelelő megfizethető áron alanyi jogon biztosítja mindenki számára az alapvető közszolgáltatásokhoz való hozzáférést. Azt akarjuk, hogy senki se kerüljön emberhez méltatlan helyzetbe azért, mert nem tudja fizetni a fűtés-, víz- vagy világításszámlákat. És bár Horváth Péter hivatali elődje azt mondta, hogy tavaly, azaz 2020. szeptemberre a MEKH elkészíti az új szociális tarifát és sávos árrendszert tartalmazó javaslatait, ez a mai napig nem történt meg.
A kormány korábban több alkalommal hangsúlyozta, hogy a rezsicsökkentés nem ütközik uniós jogba. Éppen ezért érthetetlen, hogy a törvényjavaslat miért nem tartalmazza a miniszterelnök ígéretének megfelelően a földgáz, a villamos energia és a távhő lakossági árának befagyasztására vagy csökkentésére vonatkozó javaslatot. Az árak nyomon követéséért is felelős Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2014 áprilisa óta egyetlenegyszer sem tett javaslatot a lakossági árak mérséklésére, hiába csökkent a felére a földgáz nagykereskedelmi ára az elmúlt években.
És itt mondanám fideszes képviselőtársamnak, hogy jelen pillanatban, amit mond, az lehet, hogy igaz, hogy az elmúlt hetekben, konkrétan hetekben, maximum egy-két hónapban mérhető energiahordozóár-emelkedést jelenleg a magyar rendszer kivédi, de az elmúlt években, lassan négy-öt-hat éve nyújtottuk be a parlamenti javaslatokat, tartottunk sajtótájékoztatót, hívtuk fel a közvélemény és a kormány figyelmét, hogy úgy vágták át a magyar embereket, hogy azt öröm volt nézni. Az elmúlt években, ahogy fel is olvastam, az energiahordozók, például a földgáz ára a felére csökkent, és önök a hatósági árat ugyanazon a szinten tartották.
Tudják, mi történt? Százmilliárdos lóvék kerültek az energiakereskedő cégekhez meg a jóisten tudja kihez, amiből jachtok meg luxusvillák, meg ehhez hasonló dolgok lettek. Vagy félretették, és most tudnak belőle kompenzálni? Be tudja mutatni, képviselőtársam valahol, hogy az elmúlt négy-öt évben… (A képviselői helye felé tartó Nacsa Lőrincnek:) Nem volt itt, csak azért mondom önnek, mert ezen szeretnék vitatkozni önnel, hogy jelen pillanatban igaz, amit ön most mond, hogy a jelenlegi világpiaci árak mellett az ár, a rezsicsökkentés fix ára most védi a magyar lakosságot, de az elmúlt négy-öt évben, tisztelt képviselőtársam, önök átverték az embereket, mert a megállapított ár utáni években a felére csökkent például a földgáz ára, és önök egy fillérrel nem csökkentették a lakossági földház árát (Nacsa Lőrinc: Most meg a nyolcszorosa!), és ahogy az előbb elmondtam, ebből százmilliárdos mesés vagyonok kerültek megint valakinek a zsebébe, évente százmilliárdokat szedtek ki. Legalább tették volna be valami alapba, ahonnan utána most utólag kompenzálni lehetne, de az én tudomásom szerint ilyen nem történt. Nyilvánvalóan óriási villák meg óriási jachtok, meg a rosseb tudja, még mi minden lett belőle magánszemélyeknél - magánszemélyeknél! Egyszer majd, ha az ember tényleg odakerül, vagy bárki más, engem nem érdekel, önökön kívül, majd ha a MET Zrt. működését valaki visszanézi az elmúlt évekből, akkor, azt hiszem, ott nagyon-nagyon ijesztő és meglepő dolgokat fog látni.
Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer kapcsán alkalmazható szankciók módosítása bizonyíték arra, hogy a Fidesz által bevezetett rendszer nem váltja be a hozzá fűzött kormányzati reményeket sem. Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer alapvetően a megtakarítási kötelezettséggel érintett energiakereskedőkre, nagyvállalatokra bízza a megvalósítás módját, ami nem azt vetíti előre, hogy a rossz hatékonyságú, leromlott hazai lakásállomány széles körű értéknövelő felújítása történne meg. Sajnálatos, hogy a Fidesz-kormány által 2020 januárjában elfogadott új nemzeti energiastratégia sem tartalmazza a mintegy 1,4 millió úgynevezett Kádár-kocka és a másik 1,4 millió társasházi és lakásszövetkezeti lakás mélyfelújításának célzott támogatását. Az ITM által egyeztetésre bocsátott változat ugyanakkor ezt tartalmazza, a változtatásnak a mai napig nincs valódi indoka.
A Fidesz-kormány korábban sem adott prioritást az energiahatékonyság növelésének. Még 2015-ben az energiahatékonysági irányelv átültetésével is elkésett a kormány, majd részben a késés, részben a nem megfelelő implementáció miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben. Az egy éve elfogadott energiahatékonyságitörvény-módosítás is inkább tűnt jogharmonizációs kötelezettség minél egyszerűbben történő kipipálásának, mint valódi eredményeket célként kitűző intézkedéscsomagnak.
A fenti körülmény is alátámasztja, hogy az Orbán-kormánynak nem fontos a hatékony energiafelhasználás. Bár a különböző stratégiai dokumentumok helyesen fogalmazzák meg a célokat, az energiahatékonyság növelése nem került a kormány megvalósított energiapolitikai intézkedéseinek középpontjába. Termelői oldalon a nagy hatékonyságú kapcsolt erőművek kötelező átvételi rendszerből történő kitiltása lényegében a korábbi szennyező és kevésbé hatékony technológiák visszatérését eredményezte úgy, hogy közben a felhasználói oldalon sem történt érdemi előrelépés.
A jelenlegi lakossági árak csak félmegoldást jelentenek az energiaköltségek mérséklése érdekében, ugyanakkor még azoknál sem ösztönöz takarékosabb, hatékonyabb energiafelhasználásra, akiknek meglenne a fedezete a felújításra. Feltehetően ennek is köszönhető, hogy jelentősen mérséklődtek az energiatakarékosságot ösztönző kormányzati programok is. Az elmúlt tíz évben nem a külföldi befektetők gazdagítását jelentő energetikai bevásárlásokra, cégvásárlásokra kellett volna talán több ezer milliárd forintot - MOL 500 milliárd, E.ON 260 milliárd, Főgáz 90 milliárd, MMBF 140 milliárd, és még hosszú lenne a sor - költeni, hanem talán a hazai épületállomány szigetelésére, felújítására, ezzel lehetett volna érdemi és jelentős energiamegtakarítást és hatékonyságjavulást elérni.
Bővül a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség feladatköre, így a jövőben a bevételeiből villamosenergiatároló-vásárlásra, -fejlesztésre, -létesítésre, tárolótársaságokban történő tulajdonszerzésre, hiteleinek törlesztésére is költhet. Kérdés, hogy a készletezési díjból, amit jelenleg a nem lakossági felhasználók fizetnek a földgáz árában, illetve a kőolajtermékeket felhasználók fizetnek a benzinkutakon, mekkora részt fog kitenni a villamosenergia-tárolós projekt létesítése, mi köze az MSZKSZ-nek a villamosenergia-tároló létesítéséhez, azt miért nem egy köztulajdonban álló gazdasági társaság kívánja létrehozni.
Ami a közlekedési tárgyú törvények módosító rendelkezései közül kiemelendő, a közúti fuvarozásban és személyszállításban tevékenykedőkre vonatkozó kiküldetési szabályok módosítása, amellyel kapcsolatban a javaslat nem tartalmaz arra utalást, hogy az ágazati szakszervezetekkel volt-e vajon ebben az ügyben egyeztetés, és az alapján mire jutottak.
Az MTVA kivételezett helyzetének törvényi szinten történő rögzítése a drónreptetési korlátozások alóli mentesítés tekintetében… Azt hiszem, hogy ezt nem is kell kommentálni.
Ki kell még emelni a közlekedési tárgyú törvényeknél a légi irányítók sztrájkjogának korlátozását.
És végezetül természetesen, mint az elmúlt két hétben lassan minden törvényben, kis gömböcként itt is megjelenik a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának feladatköre és költségvetése. A részletekbe bele nem menve természetesen újabb pénzt és újabb hatáskört kapnak.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az MSZP a törvényjavaslat elfogadását a fenti észrevételek alapján nem támogatja, mert az nem tartalmazza a fogyasztók széles körének biztonságos energiaellátáshoz történő hozzáférésére vonatkozó javaslatainkat és garanciákat; az alanyi jogon járó havi 1 köbméter víz 1 forint/köbméter áron történő biztosítását, és a mindenkinek megfizethető, alanyi jogon járó, a létfenntartáshoz szükséges mennyiségű villamos energia és gáz biztosítását; a közműszolgáltatásból kikapcsolt fogyasztók ellátásba történő ingyenes visszakapcsolását és az előrefizető mérők ingyenes felszerelését; a gáz- és a villamos energia és a víz esetében az alapdíj megszüntetését; a kormányzat által indokolatlanul magasan tartott energiaárak csökkentését és az igazságos sávos árszabás bevezetését. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.
(19.00)
