DR. BENKŐ TIBOR
DR. BENKŐ TIBOR
DR. BENKŐ TIBOR honvédelmi miniszter: Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Simon Miklós képviselő úr, először is köszönöm a támogató gondolatokat és szavakat, és mindazt, amit elmondott itt a törvény fontosságát illetően.
Lukács képviselő úr, szeretném önt megnyugtatni, hogy az egészségügyi dolgozók a mi rendszerünkben eddig is kiemelt helyen szerepeltek. A honvédelmi alkalmazotti jogállás bevezetésével - lehet látni, hogy milyen formában -, azt tudom önnek már most is mondani, hogy azt a lehetőséget az egészségügyi dolgozók több mint 75 százaléka már ki is használta. És ez egy magasabb elismerési formáját is jelent a képességnek. Tehát hátrányos helyzetbe semmiféleképp nem kerülnek.
Harangozó Tamás képviselő úr... Hát, akkor engedjék meg nekem, hogy úgy fogalmazzak; a képviselő asszony nem haragszik meg, ha együttesen mondom? (Dr. Vadai Ágnes: Nem.) Jó.
Nem értek egyet Harangozó képviselő úrral, nem is értem ezeket a személyeskedő megjegyzéseket, mert semmi értelmét nem látom. Bár Simicskó frakcióvezető úr már elmondta, Palkovics miniszter urat nem kell megvédeni, esetleg ismerni kellene, hogy mivel foglalkozik, mi a dolga, mi a feladata és mit tesz.
(16.40)
Nem az én tisztem megítélni, de engedjék meg nekem, hogy azt mondjam, eredményesen dolgozik, és eredményesen teszi a feladatát.
Felesleges engem is hergelni ezzel, hogy de, álljak a sarkamra, meg vegyem vissza. Hát, nem csak hadiiparról beszélünk, hadiiparról, védelmi iparról, hadiipari, védelmi ipari beszerzésekről, ezeknek az üzemeltetéséről, a fenntartásáról. Ez nem a tárca feladata, soha nem volt, megosztott volt. És szerintem ez jó helyen van most, és működik is. Hogy lehet mindenen javítani? Erről szól az élet, mindig vannak olyan újabb megjelenések, dolgok, amin természetesen lehet változtatni.
A katonának nem az a dolga, hogy megmondja, ő melyik típusú eszközt kívánja beszerezni, a katonának az a dolga, hogy kap egy feladatot, egy kihívást, van egy kockázat, egy fenyegetés vagy kihívás, állapítsa meg, hogy azokat a kihívásokat hogyan, milyen eszközzel, milyen módszerrel, milyen formában tudja megvalósítani. És akkor nem akarok jönni azzal, hogy utána még jön a piackutatás meg jönnek az egyeztetések, de a katona azt kapja, olyan eszközt kap, ami neki szükséges. Nem akarom a múltat idézni, mert úgy, ahogy képviselő asszony is mondja, 43 éven keresztül katonaként szolgáltam, és aki tudja, azért sok-sok nyűgét, baját élveztük - idézőjelbe téve élveztük - annak, hogy a beszerzések egyes esetekben úgy történtek, ahogy történtek, hogy megvettük az önjáró lövegeket, de nem vettük meg hozzá a vezetési komplexumokat. Nem akarok szakmai kérdésekbe belemenni. Aki a beszerzést folytatja, ő viszont a katona által meghatározott képességeket kell hogy keresse és beszerezze. Tehát ne akarjuk függetleníteni, ne akarjuk úgy beállítani, hogy nem a katona mondja meg, hogy milyen képességekkel bíró eszközök kellenek, vagy éppenséggel abból mennyire van szükség.
Ha valamit nem tanulmányozok át vagy nem ismerem, akkor tehetek ilyen kitételeket és kijelentéseket, hogy a tízéves röghöz kötés, de az a katona, aki hivatásos katonaként választja a pályát, aki karriertisztként éli az életét, hát, elég nagy baj lenne, ha legalább tíz évig nem szolgálna!
Kire vonatkozik ez a tízéves dolog? Az előterjesztésben, a törvényjavaslatban pontosan le van írva. Na de, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karára jelentkezőkön túl még vannak az általános tisztképzésben részt vevők, a szerződéses tiszti beosztásba jelentkezők, a tartalékos tiszti beosztásban szolgálatot teljesítők. Ne keverjük össze a dolgokat! Ezért mondom, hogy el kellene olvasni a törvényjavaslatot, vagy meg kellene ismerni. Kritikákat meg lehet fogalmazni.
Harangozó úr azt mondja, hogy az nem eredmény, én olyan büszkén mondtam azt, hogy az idei fizetést nem veszi el a kormány. Meg még azon kívül ad is. Igen, azért nézzük már meg! 2015 óta nem telt el olyan év, hogy a katonák illetményét valamilyen formában ne emeltük volna. Tehát folyamatosan, 2015-től, 2022-vel bezárólag. Tehát akkor ne mondjuk azt, hogy nem biztosítunk a katonának, és csak azt mondjuk, hogy a jövő évit nem vesszük el. Tessenek figyelni a megjelenő közlönyöket, vagy éppenséggel lehet tájékozódni!
Korengedményes nyugdíj. Én ezt már számtalanszor elmondtam, de nem tudom, mi nem világos benne, hogy mint korábban is volt korengedményes nyugdíj, most is van. Most is öt év a korengedményes nyugdíj mértéke, csak valamikor 55 évtől, mert annyi volt a nyugdíj felső korhatára, most pedig 65 évtől. De az ötéves korengedményes nyugdíj most is adott a katonák számára, miért mondjuk azt, hogy nem?
Képviselő asszony, nem akarok… Értem én, hogy ön azt mondja, hogy a GDP-nek magasabb arányát költötték a honvédelmi kérdések tekintetében, mint mi 2011 és ’15 között. (Dr. Vadai Ágnes: Abszolút értékben.) Értem én. És mi az eredménye? (Dr. Vadai Ágnes: Maga a miniszter az.) Hogy én miniszter lettem? Önök finanszírozták? Köszönöm szépen, ezt eddig nem tudtam, de jóleső érzés, hogy mögöttem álltak. (Dr. Vadai Ágnes: Maga mögött nem álltunk mint miniszter!)
Többet költöttünk, azt mondja, de nincs eredménye! Bezártuk a laktanyákat, technikai eszközöket szüntettünk meg. (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.)
