DR. ORBÁN BALÁZS,
DR. ORBÁN BALÁZS,
DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Nagy érdeklődéssel hallgattam az ön szavait, különösen annál is inkább, mivelhogy korábban is így tettem, és az ön korábbi, mondjuk, 2010 környéki vagy azt megelőző szavai egy picit másként szóltak még; akkoriban szerintem látta a problémának az okát, ami a 2002-2010 közötti sikertelen kormányzás volt, mára önnek ezek az emlékei jól láthatóan elhalványultak. Hogy ez miért van így, ezt én nem fejteném ki, majd a választópolgárok ítéletet mondanak erről. (Dr. Mellár Tamás közbeszól.)
A helyzet az, tisztelt képviselő úr, hogy a versenyképességi fordulat és Magyarország gazdasági helyzetének megítélése nem egy 2010-zel kezdődő kérdés. Ön pontosan emlékszik arra - ön nyilván a számok embere, tehát emlékeznie kell arra -, hogy igazán nagy tragédia Magyarországon akkor történt a 2006-2010 közötti Gyurcsány-Bajnai kormányzással, amikor egyébként a világgazdaságban konjunktúra volt, tehát nem igaz az, hogy a 2008-2009-es válsággal omlott össze és került a csőd szélére Magyarország, az csak a pont volt az „i”-n. Előtte, amikor a világgazdaságban egyébként konjunktúra volt, és a V3-as országok robusztus gazdasági növekedést produkáltak, akkor Magyarországon 0,5 és 0,4 százalék - hogyha jól emlékszem a számokra - volt a gazdasági növekedés, tehát gyakorlatilag stagnálás volt. Ez teljesen egyértelműen az elhibázott reálgazdaság és a reálgazdasági politika és a monetáris politika hatásának volt köszönhető, és a V3-as országok azokban az években produkálták azt a kiugró eredményt, amelynek a következtében ők most szintén elöl állnak (Dr. Mellár Tamás közbeszól.), és a meglévő, korábban meglévő versenyelőnyünket Magyarországon mi akkor vesztettük el.
2010 után a csőd széléről visszarántottuk az országot, és egy gazdaságpolitikai fordulatot hajtottunk végre. Ennek köszönhetően egyébként az ön által egyébként lesajnált makrogazdasági mutatószámok jól néznek ki, tehát szerintem azért vannak pozitív jelek. Például Európában negyedikként tudtunk visszatérni a koronavírus-válság előtti gazdasági teljesítményünkhöz; 12 százalék fölött volt a munkanélküliség, ezt 3 százalék közelébe tudtuk levinni. Egyébként robusztus reálbér-emelkedés is bekövetkezett, ami mindig összefüggésben áll a versenyképességgel is, tehát úgy következett be robusztus reálbér-emelkedés 2010 után, hogy nemhogy romlott volna, hanem javult a versenyképességünk.
Ezek tehát azért olyan makrogazdasági mutatószámok, amelyekkel nehéz vitatkozni, és mind egy irányba mutatnak, abba az irányba mutatnak, hogy egyrészt a csőd széléről, a csődből sikerült visszarángatni Magyarországot, másrészt egy stabil, fenntartható, versenyképességi fordulatot támogató növekedési pályára sikerült állítani.
(9.20)
Tehát most azt lehet mondani, hogy a V4-es országok gyakorlatilag egymás mellett haladnak. Itt is belemehetünk mélyebb elemzésekbe, mert például amit Szlovákiában a 2000-es évek elején jól csináltak, azt a versenyelőnyt az euró bevezetésével elrontották, és jelen pillanatban ők mintha lemaradnának a többi országhoz képest, de reméljük, hogy ők is minél előbb fölzárkóznak.
Említette a humán tőke fontosságát. Ezzel én egyetértek önnel, ez fontos. Ezért nem értem, hogy miért tesz úgy, mintha az elmúlt másfél évben nem vett volna részt az Országgyűlés ülésein és nem értesült volna azokról a döntésekről, amiket meghoztunk. Mert pont ellentétben a korábbi válságkezeléssel, amit a szocialista-liberális koalíció úgy próbált meg lefolytatni, hogy a humán tőkéből vonta ki a forrásokat, az oktatásból, a szociális szektorból, a kultúrából (Arató Gergely: Ez nem így van!), az egészségügyből - hiába tiltakozik Arató képviselő úr, ez pontosan így volt -, mi ellentétesen gondolkodtunk. Segíteni kell az embereknek egy válságszituációban, és a humán tőkén keresztül, a humán befektetéseken keresztül lehet ezt megtenni. Ezért hajtottunk végre olyan felsőoktatási fordulatot, amelynek következményeként 2021-ben arra is van esély, hogy az egész Európai Unióban GDP-arányosan mi fogjuk a legtöbbet költeni felsőoktatásra.
S mivel a K+F kérdését is idehozta, közben kikerestem a számokat: 2010 óta megháromszoroztuk a kutatás-fejlesztésre fordított források összegét - tudom, nem elég. Továbbra is szeretnénk emelni ezeket az összegeket, miközben az egészségügyben soha nem látott mértékű orvosbéremelést hajtottunk végre. Tehát a helyzet az, hogy a versenyképességi fordulat garanciája a Fidesz-KDNP, és az, hogy a 2010 előtti szocialista-liberális koalíció ne tudjon visszajönni a hatalomba. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
