DÖMÖTÖR CSABA,
DÖMÖTÖR CSABA,
DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, a hétvégén ünnepeltük az 1956-os forradalom 65. évfordulóját, és szeretnénk köszönetet mondani azoknak a százezreknek, akik méltósággal, békésen és emelt fővel emlékeztek a szabadságharc hőseire.
Az 50. évfordulóval ellentétben most nem könnygáz és gumilövedékek jellemezték az ünnepet, hanem magasba emelt nemzeti zászlók, és ez azért nagy különbség. Külön szeretnék köszönetet mondani a békemenet résztvevőinek. Baloldali politikusok és megmondók különféle jelzőkkel sértegették őket, buszmagyaroztak, utazásiirodáztak, lebirkázták őket, ennek ellenére a békemenet résztvevői méltóságteljes választ adtak. Sokfelől jöttek, de összeköti őket, hogy szeretik a hazájukat. Most szombaton erőteljes választ adtak a sértegetésekre, az erőszakos baloldali politikára és a fenyegetésekre is. Erőteljes választ adtak most hétvégén, és erőteljes választ fognak adni jövő tavasszal is, ebben biztosak lehetnek.
Ami az erőszakos politikát illeti, tisztelt képviselő úr - ha van egy kis érkezése, hogy figyeljen a válaszra -, nem mi fenyegetünk másként gondolkozó politikusokat börtönnel. (Kocsis-Cake Olivio és Zsigó Róbert egymással konzultál.) Tisztelt Képviselő Úr! Ha van egy kis érkezése a válaszra, azért, mert fontos kérdést boncolgatott; tehát nem mi fenyegetünk másként gondolkozó politikusokat börtönnel. Nem a mi miniszterelnök-jelöltünk - és itt az új miniszterelnök-jelöltjükről beszélek, nem a mi miniszterelnök-jelöltünk - vagy miniszterelnökünk fenyeget lámpavassal. Nem mi elmélkedünk arról, hogy mire is lehetne a lámpavasat használni.
(11.20)
Nem én voltam az, tisztelt képviselő úr, hanem ön, aki arról elmélkedett, hogy nem tudja elítélni, hogyha egy közintézményt fizikai behatás ér - ön volt. (Tordai Bence közbeszól.)
És ami a nyilvánosságot illeti, nem a mi pártjaink, nem a mi pártszövetségünk, hanem az önöké hatolt be a tévészékházba, hogy ott mindenféle kiáltványokat követeljen. (Zsigó Róbert Tordai Bence felé: Jó, hogy így figyelsz!) Nem mi vagyunk azok, akik eltiltással fenyegetünk újságírókat, hanem az önök pártjai. Ezek után erőszakosságra hivatkozni azért eléggé meredek. Mint ahogy azok után, amit 2006-ban tettek (Tordai Bence: Kik?), önök (Tordai Bence: Én?), és azok, akikhez ön személyesen csatlakozott, utána még erőszakosságra hivatkozni a képmutatás csúcsa. (Z. Kárpát Dániel: Miért nem volt elszámoltatás? Én ott voltam, ti hazaszaladtatok!)
Ön talán azt említette, hogy a kormány számára nem fontos a gazdaságfejlesztés. Most abba nem is megyek bele, hogy a gazdasági növekedés, az újraindulás, ennek a mértéke magasabb, mint az Európai Unióban. De ha az intézkedések felől közelítem meg, akkor hadd említsek már párat: hitelmoratórium, családi adó-visszatérítés, 200 ezres minimálbér, ami háromszor akkora lesz majd, mint az önök idejében, a 13. havi nyugdíj visszaépítése, fiatalkori adómentesség 25 év alatt, otthonteremtési program bővítése. Erre jön ön és jönnek a baloldali pártvezetők, és azt mondják, hogy nem történik semmi. Legalább ne állítsanak valótlant!
Zajlik a kulturális és szociális dolgozók béremelése, a 72 százalékos ápolóibér-emelési program, sorolhatnám. És önök azt mondják erre az egészre, hogy semmi.
Most egy dologra még szeretnék kitérni. Látjuk és halljuk, hétvégén is hallhattuk, ahogy önök fogadkoznak, hogy jobban irányítanák az országot. Egyrészt ezzel kapcsolatban már van tapasztalatunk, és nem éppen pozitív, és akkor a létező legenyhébben fogalmaztam. Másrészt nem lehetne, mondjuk, azzal kezdeni, hogy ott, ahol önöket megbízták munkával, ott végzik ezt a munkát?
A Karácsony Gergely nevű főpolgármesterük és pártelnökük hónapok óta semmi mást nem csinál, csak kampányol, aztán a teljesítménydeficit miatt visszalépett. És ezek után elmondja, hogy ő unatkozik, Karácsony Gergely unatkozik. Valakik beletoltak félmilliárdot a kampányába, önkéntesek csatlakoztak, hogy segítsék a munkáját, és erre ő elmondja, hogy unatkozik. Szerintem ez még az önök pártjaiban is kiveri szépen a biztosítékot.
Most nem akarok én a baloldal belső ügyeivel foglalkozni, de ez mindent elmond a főpolgármesterről, mert a politikusi lét nem az a hivatás, ahol véget ér a munka, ahol unatkozni lehet. És okkal tesszük fel ezek után a kérdést: vajon a fővárosi teendők is untatják főpolgármester urat, azok is untatják? A Facebook-huszárkodáson kívül van még valami, ami egyáltalán motiválja? (Tordai Bence közbeszól.)
Mindenki láthatja, hogy Budapesten lenne teendő: közbiztonság, köztisztaság és a közlekedés megszervezése, csak meló lenne. Arra kérem önt, hogy végre lássanak neki. (Tordai Bence közbeszól.) Köszönöm, hogy meghallgatott. (Taps a kormánypárti sorokból.)
