ANDER BALÁZS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Súlyos bajok vannak a hazai oktatásügyben. Illetve, ha a hatalom egyfajta NERsevisztáni paradigmában gondolkodik, és nem fogadja el annak a Széchenyinek tulajdonított mondásnak az igazságtartalmát, amely szerint egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik, és a versenyképességet nem a tudásban, hanem az alulfizetett és megnyomorított, kizsigerelhető dolgozókban látja, akkor nyilván minden oké.
Csakhogy a sikeres országok példája azt mutatja, hogy egy nemzet akkor jár el bölcsen, ha az elkövetkezendő évtizedekre készül, amikor, mondjuk, a tudásra figyel oda, és a tudásra fordított összegeket nem egyfajta kiadásnak, hanem a jövőbe való befektetésnek tekinti. Magyarán, nem alulképzett és valóban megnyomorított munkásokkal kell itt versenyezni, hanem tudással a XXI. század tudásalapú gazdaságában.
Kérem szépen, államtitkár úr, egy idézet következik; véletlenül sem Gyurcsánytól, meg még csak nem is Sorostól, hanem a baloldali elhajlással véletlenül sem vádolható Csath Magdolnától. Azt mondja: „A költségvetési szigor nem érintheti az oktatás területét. Sőt: új klebelsbergi modellre lenne szükség, amely megtámogathatná a gazdasági szerkezet korszerűsítését.” Államtitkár úr! Nem tudom, hogy mindez érthető volt-e, ugyanis itt már egy éve folytatunk önnel egy levelezgetést azzal kapcsolatosan, hogy mi az igazság, mondjuk, a bebukott egymilliárdos dél-somogyi iskolaprojekttel kapcsolatban. Úgy látszik, hogy a szövegértéssel ott is van némi probléma, ezért kénytelen vagyok ezt az egészet most lefordítani.
A tanári pálya nem vonzó. Sem erkölcsileg, sem anyagilag nem becsülik meg a magyar tanárokat. Az elöregedés, a pályaelhagyás azzal jár, hogy iszonyatos a tanárhiány, és egyre fokozódnak az ebből fakadó problémák. Kérem, államtitkár úr, hagyja a lózungokat, és válaszoljon arra, mikor és hogyan kívánják rendezni a hazai pedagógusbéreket, különös tekintettel a pályakezdők hihetetlenül nyomorúságos bérezésére. Várom a válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)