DÖMÖTÖR CSABA,
DÖMÖTÖR CSABA,
DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Engedjék meg, hogy egy kicsit visszautaljak a vita korábbi szakaszára. Itt többféle számonkérést hallhattunk, részben a miniszterelnöknek szólt az ellenzéki pártok részéről. Ez azért furcsa, mert miközben az egész ország és a kormánypártok a járvány ellen harcoltak, a baloldal semmi mással nem volt elfoglalva, mint a saját hatalmi ambícióival és az előválasztásnak nevezett színjátékkal, érdemi támaszt nem adtak a gazdasági nehézségek leküzdésére. Na, ehhez mérten is megdöbbentő, hogy egy online előválasztást sem tudnak megszervezni, a rendszer összeomlott, és látjuk a kétségbeesett próbálkozást arra, hogy másra kenjék az egészet, de nem fog menni. Egy biztos: kevesebb testőr, kevesebb városházi tanácsadó és több informatikus biztosan jót tett volna az egésznek. (Zaj, többen állva beszélgetnek.)
Ezek után joggal kérdezheti az egész ország a baloldaltól, hogy hogyan lennének képesek egy országot elvezetni. A válasz az, hogy sehogy, legfeljebb úgy, mint 2010 előtt, azt meg inkább ne.
Most ami a gazdasági vonatkozásokat illeti: jó döntésnek bizonyult a járvány alatt, hogy a kormány végig a munkahelyek megőrzését tartotta célkeresztben. (Az elnök csenget.) Ezért is lehet újra 4 százalék alatti a munkanélküliség: 4,7 millióan dolgoznak, ami új rekordszintet jelent. Közben a bérek is növekedtek: a bruttó átlagkereset közel 8 százalékkal nőtt egy évvel ezelőtthöz képest. Ez az éves adat nem olyan magas, mint egy évvel korábban, de mégiscsak komoly fegyvertény, hogy a járvány időszakában is növekedtek a bérek. És ez a legalacsonyabb keresetekre is igaz, de ez véletlenül sem ok arra, hogy megálljunk, ezért nőhet a minimálbér 200 ezer forintra. Ha ez megvalósul, akkor az azt jelenti, hogy a minimálbérek közel háromszorosukra emelkednek a mostani kormányzás alatt, és azt is jelenti, hogy az Orbán-kormányok alatt annyi lehet a minimálbér, mint a baloldali kormányok alatt az átlagbér.
Tisztelt Elnök Úr! Szeretnék még egy dologra kitérni. Pár napja volt 15 éve annak, hogy nyilvánosságra került az őszödi beszéd, az elmúlt évtizedek leggyalázatosabb politikai beszéde, mert ez a beszéd mutatta meg igazán a baloldali politika arcát, azt, hogy nem azt teszik, amit a magyaroknak mondanak. A következmények pedig azt mutatták meg, hogy ha a hatalom megtartásáról van szó, akkor a baloldal bármely határt képes átlépni. 15 éve annak, hogy a baloldali pártok erőszakot alkalmaztak a saját népük ellen, olyanok ellen, akik békésen tüntettek, csak éppen nem ugyanazt gondolták a világról, mint maguk.
Én is egyike voltam egyébként a tüntetőknek, ott voltam az utcákon sok ezer más fiatallal együtt azért, mert botrányosnak és velejéig romlottnak tartottam az őszödi beszédet, és már csak azért is tüntettem volna, mert egy miniszterelnök egy „k” betűs jelzővel illette a saját hazáját. Én is egyike lehettem volna azoknak, akiknek kilőtték a szemét, vagy akiket gumibottal vertek, és mint tudjuk, volt is olyan képviselőtársunk, akivel ezt megtették.
Ha most önök azt kérdezik itt a Házban, hogy miért kell egy 15 évvel ezelőtti eseménnyel foglalkozni, a válasz egyszerű: a baloldal semmit sem változott, ha erőszakos politikáról van szó, és ebben sajnos semmiféle különbség nincs az egyes baloldali pártok között a Párbeszédtől a Jobbikig. Gyurcsány Ferenc például földönfutással fenyeget művészeket, másokat pedig úgy általánosságban börtönnel. A Momentum elnöke újságírókat eltiltással fenyeget, már ha nem megy be egy szerkesztőségbe, hogy ott közvetlenül fenyegesse őket, vagy éppen nem dob füstgránátot rendőrökre. Valamennyi baloldali párt részt vett a tévészékház elfoglalásában. Az MSZP elnöke a közigazgatásban dolgozókat fenyegeti azzal, hogy lecseréli őket, Karácsony Gergely politikai alapon zárolna bankszámlákat, és az is előfordult, hogy Jakab Péter verőemberei fojtogatnak egy állampolgárt.
Most tegyük fel a kérdést, hogy mit csinálnának ezek a politikusok, ha kicsivel több hatalom lenne a kezükben, és ha nem mennének a kamerák. Tisztelt Baloldali Képviselő Hölgyek és Urak! Bárhogyan is viselkednek, ez itt most nem az ötvenes évek. Fokozhatják az erőszakos politikát, fokozhatják a provokációkat, ma is láttunk ilyet, mi ezt tűrni fogjuk, a magyarok meg majd elmondják a véleményüket erről a választásokon, háromszor már hangosan elmondták, és negyedjére is meg fogják tenni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
