DR. HILLER ISTVÁN
DR. HILLER ISTVÁN
DR. HILLER ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Kimondottan egy konkrét ügyben szeretném az államtitkár úr véleményét, válaszát. Lehetne más parlamenti műfajt is választani ennek a kérdésnek a megvitatására, de ha már felsőoktatásról beszélünk, akkor megteszem.
Próbálom úgy fogalmazni, hogy érthető legyen, miközben egy személyről fogok beszélni. Nem a személyeskedés a célom, hanem a jelenség. Tudniillik a jelenlegi felsőoktatásért felelős államtitkár urat, Bódis professzor urat úgy tudósként, mint a Pécsi Tudományegyetem egykori rektoraként kimondottan becsülöm, a teljesítményét annak idején is nagyra tartottam, és most is így gondolok rá vissza, ezért ez a történet nem őróla szól, miközben az ő személyén keresztül kell bemutatnom azt, ami a rendszer egésze. Tudniillik az történik, hogy a felsőoktatásért felelős államtitkár az egyik vidéki tudományegyetemünk alapítványi kiszervezése után az alapítvány kuratóriumának elnöke lesz, és ez akkor történik meg, amikor ő a felsőoktatásért felelős első számú ember szakmai értelemben a kormányban. Ez, kérem, nincsen rendben.
(13.20)
Az nem lehet, hogy valaki kvázi önmagát nevezi ki egy tisztségre, amelyet utána életfogytiglan visel! Az nincsen rendben, hogy ha így döntöttek, hogy ennek az embernek ott a helye abban a rendszerben - amit jól láthatóan mi nem fogadunk el -, míg másnap a magyar felsőoktatást irányító első számú kormányzati ember. Ezért kérem szépen, tessék már rávilágítani arra, hogy ez hogyan lehet. Hogyan lehet az, hogy egyébként egy területért felelős államtitkár önmagát saját területe egyik vezetőjének nevezi ki élethosszig?
Egy korábbi vitában elhangzott az egyik híres berlini egyetem esete, ahol a kuratórium tagja Berlin főpolgármestere. Csakhogy az az ábra, hogy nem a jelenlegi adott személy, hanem Berlin mindenkori főpolgármestere. (Dr. Orbán Balázs közbeszól.) Nem az a kérdés, hogy egyébként ki jelen pillanatban Magyarország igazságügy- vagy külügyminisztere. Az a kérdés, hogy egyébként milyen jogosítvány alapján lesz egy állam által létrehozott kuratórium, egy egyetemi vezetés élethossziglani tagja. Mert ha… - megjegyzem, azt a rendszert is vitatnám, csak egészen más lenne az érvelés és az éle. Az, hogy az állam, adott esetben egy város, amelyik otthont ad egy felsőoktatási intézménynek, a mindenkori főpolgármestert delegálja a kuratóriumba, ez vitaképes állítás, de nem A, B vagy C személyt örökre. És az pedig különösen visszás, hogy egy adott szakterület államtitkára, még egyszer mondom, ebben az értelemben, bár ő azt mondja, hogy elfogadta a felkérést, de hát, ő a felsőoktatásért felelős államtitkár, aki egy felsőoktatási intézmény kuratóriumi elnö-kének teszi önmagát, miniszter és miniszterelnök beleegyezésével.
Nagyon szeretném, még egyszer, ha a jelenségről vitatkoznánk, nem a személyről, mert itt nem egy személy cselekedete, hanem a jelenség az, ami számunkra elfogadhatatlan, és ami ellen mindig tiltakozom, tiltakoznék, függetlenül attól, hogy egyébként milyen kormány van vagy milyen kormány nincs. Elfogadhatatlan ez a gyakorlat! Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
