DR. ORBÁN BALÁZS,
DR. ORBÁN BALÁZS,
DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: …aki elvette a fizetésének egy részét, és közben minket vádol azzal, hogy mi kivonjuk a pénzt a felsőoktatásból. Ez egészen szürreális.
A másik dolog, ha Hiller alelnök úr megengedi, szerintem ezzel meg is válaszoljuk a kuratóriumok témáját, és pont Bódis államtitkár a kiváló példa rá, és ne a személyről, hanem a jelenségről beszéljünk! A személlyel kapcsolatban, a jelenséggel összefüggésben elhangzott, hogy egy tudós emberről van szó, aki pécsi lokálpatrióta, és egyetemi vezető volt, és jelen pillanatban ő szerepet vállalt felkérésre a pécsi egyetem modernizációjában. Szerintem ennél helyénvalóbb dolgot nem lehet elképzelni. És való igaz, én ismerem ezt az ellenzéki narratívát, hogy különböző fideszes kötődésű emberek vannak itt meg ott. Direkt a kollégáimmal legyűjtettem, bőven 20 százalék alatt van azoknak az aránya, akiknek bármiféle politikai hovatartozása a nyilvánosság előtt detektálható. És ebben nemcsak a politikusok vannak benne, hanem azok a nem politikai szereplők, akiknek politikai megnyilvánulása volt, mondjuk, nyilvánosság előtt az elmúlt öt évben, bőven 20 százalék alatt van. Egyébként azonkívül egyetemi emberek, üzletemberek, lokálpatrióták, állami, politikai vezetők vannak. Szerintem pont ezek az életutak, ezek a karakterek tudnak felhajtóerőt és energiát vinni a rendszerbe.
A másik, amikor Óz, a csodák csodájában vagy a nagy varázsló birodalmában éreztem magam, amikor Hiller alelnök úr egyrészt aggódott az egyetemi autonómiáért, aggódott a szegény elnyomott egyetemi oktatókért, aztán tulajdonképpen semmibe nézte őket és földbe dorongolta őket azzal, hogy hogyan lehettek ilyen birkák, hogy 90 százalékban egyébként támogatták az egyetemi modellváltást. Tehát a két állítás egyszerre egész egyszerűen nem lehet igaz. Vagy azt mondjuk, hogy az egyetemi emberek tudják, képesek felmérni a körülöttük lévő világot, képesek racionálisan dönteni. Ha nem adja meg nekik a kormány a megfelelő információt, mert ez lehet, tehát amit önök állítanak, hogy ott nem voltak információ birtokában, az egy lehetséges szcenárió, de akkor független egyetemi embereknek, akik a mi gyerekeinket tanítják, azoknak tudniuk kellene nemmel szavazni. És ezek az emberek 90 százalékban igennel szavaztak.
Nyilvánvalóan az a szcenárió, amit ön fölvázolt és a saját választópolgárainak ennek az ellentmondásnak a feloldására kínál, hogy azok az emberek biztos meg voltak vezetve, ez egyszerűen nem fedi a valóságot. Mégiscsak arról van szó, hogy mindenfajta politikai beavatkozás nélkül, teljesen szabadon, a rendelkezésre álló információk birtokában minden egyetemen, még Szegeden is a szenátus többsége úgy döntött, hogy önként belevág ebbe a modellváltásba. Ezzel az egész narratívájuk, az egész megközelítésük önöknek, a baloldalnak olyan mértékű léket kap, tehát egy olyan Achilles-sarka annak az állításrendszernek, amit velünk szembehelyeznek, ami szerintem feloldhatatlan, és eljutunk oda, hogy akkor valószínűleg nem a tények alapján álló politikai vagy szakpolitikai vitát folytatunk, hanem itt valami hitéleti küzdelmekről van szó, amit majd a választópolgárok ’22 áprilisában vagy májusában le fognak zárni.
Ehhez kapcsolódóan csak pár technikai részletet szeretnék helyre tenni. Hogyan alakultak ezek a tervek? Mert itt elhangzott, hogy nem látunk konkrét terveket. Ezek azok a tervek, amelyeket az egyetemek megfogalmaztak. Tehát ezek azok a források, amiket az egyetemek elkértek. Azt értem, most itt Brenner alelnök úr elmondta, hogy az egyetemi vezetésekben van egy olyan, vagy legalábbis az ELTE-n volt egy olyan szocializáció, hogy nem vették komolyan, de ez annak köszönhető, mert Brenner alelnök úr akkor volt egyetemi vezető, amikor Gyurcsány Ferencnek hívták Magyarország miniszterelnökét (Dr. Brenner Koloman közbeszól.), aki sportot csinált… (Dr. Brenner Koloman folyamatosan közbeszól. - Az elnök csenget.) Miért? Bocsánat, nem volt 2002 után egyetemi vezető? (Dr. Brenner Koloman közbeszól.)
