NACSA LŐRINC,
NACSA LŐRINC,
NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Úr! Mindenekelőtt engedjék meg, hogy megköszönjem Brenner Koloman képviselőtársam őszinteségét itt a beismerésben, hogy hogyan bűvészkedtek az ELTE-nél az indikátorokkal, bár lehet, hogy inkább az ELTE-re és a fenntartó minisztériumra tartozik majd ennek a kivizsgálása, hogy milyen bűvészkedések történtek a stratégia megvalósításával és az indikátorokkal. (Dr. Brenner Koloman: Szánalmas!)
Azt szeretném elmondani, tisztelt képviselőtársaim, hogy számtalan vitát végigültünk itt az egyetemi modellváltási stratégiával és a konkrét egyetemi modellváltásokkal kapcsolatban, számtalan vitát végigültünk itt az elmúlt években, napközben, este, éjszaka, és minden alkalommal önök elmondták, persze természetesen megtámadva az éppen aktuális törvényjavaslatot, hogy ez mind-mind csak egy lufi, mert úgysem lesz erre forrás, úgysem fognak önök erre forrást találni, úgysem kapják meg az egyetemek a nekik ígért történelmi forrásokat. (Dr. Hiller István: Megkapták?)
Hát, az a helyzet, tisztelt képviselőtársam, hogy itt van (Dr. Brenner Koloman: Hol?), ide van feketén-fehéren leírva a soha nem látott egyetemfejlesztés és a soha nem látott összegek, amelyeket a felsőoktatási intézmények fognak kapni a következő években; azt gondolom, ez önmagában már egy óriási dolog. Azt nem nagyon értem, hogy Brenner Koloman szerint miért jobb egy európai uniós egy forint a fejlesztésben, mint a magyar kormány által, a magyar költségvetésből kifizetett egy forint. Miért teszünk különbséget? Miért megint ez az igazodási kényszer van bennünk, hogy jobban örülünk, ha európai uniós forrásból jön ugyanaz a fejlesztési pénz ugyanazokra a projektekre, mint ha a magyar költségvetésből jönne? Miért állítja azt a képviselő úr, hogy azt várták, hogy az európai uniós forrásokból érkezzen ez a pénz a felsőoktatási intézményekhez, és ha most a magyar költségvetésből érkezik, az már kevésbé jó? Szerintem minden forrásból, ami jár a magyar kormánynak, akár európai uniós forrás, akár hazai forrás, ugyanúgy öröm támogatni a felsőoktatási intézményeket, és ugyanúgy öröm, ha a felsőoktatás fejlesztésére, mint egyébként az itt közösen, ön által is és mindannyiunk által megfogalmazott elérendő és kívánandó célra költünk a magyar felsőoktatás javítására, fejlesztésére és a források folyamatos növelésére.
Azt gondolom, egyértelműen kimondhatjuk, hogy 2010 óta hatékony, versenyképes és nemzeti felsőoktatási rendszert szeretnénk kiépíteni, amely piacképes, korszerű, XXI. századi, használható, és valódi tudást ad, gyakorlatot is a diploma mellé.
A kormány 2017-ben alkotta meg a felsőoktatási stratégiát, és ennek eredményeképpen az elmúlt években is kiemelten sok fejlesztés és kormányzati támogatás jutott a magyar felsőoktatás korszerűsítésére. 2017-ben 14 ezer oktatót, kutatót és tanárt érintett a kormány komplex felsőoktatási béremelési programja, amit tovább szeretnénk fejleszteni. Ez két lépcsőben, 2021 szeptemberében és 2022 januárjában megvalósuló, 15-15 százalékos béremelést is jelent, és kiterjed az állami és egyházi fenntartású intézményekre is.
Az elmúlt években megvalósult az egyetemekhez kapcsolódó kutatásfinanszírozási rendszer kiépítése, megerősítésre került a felsőfokú duális képzés, illetve kialakításra került a hazai egyetemek Kárpát-medencei oktatási stratégiája. Ez utóbbi szintén éles szakítás a baloldali kormányok politikájával, ugyanis 2010-ig egyáltalán nem létezett a külhoni magyar nyelvű képzéseket támogató hazai kormányzati program. 2021 szeptemberétől azonban már tíz anyaországi felsőoktatási intézmény folytat képzést magyar nyelven a Kárpát-medencében, amelyeken közel 3 ezer külhoni magyar hallgató vesz részt, magyar állami ösztöndíjjal támogatott finanszírozási formában. Azt gondolom, ez abszolút üdvözlendő.
Teljesen megújult a doktori képzés rendszere is, amelynek során négyéves képzésben növekvő ösztöndíjak és hallgatói létszám biztosított, továbbá elindult a kooperatív, ipari együttműködésen alapuló PhD-képzés is. A négyévessé váló képzés első felében az ösztöndíj 140 ezer forint/hó összegre, míg a képzés második két évében 180 ezer forint/hó összegre emelkedett. Az eredményes fokozatszerzés során 400 ezer forintos ösztöndíjat kap a PhD-fokozatot szerzett hallgató.
Nagymértékben sikerült növelni a hallgatók létszámát is a hazai felsőoktatásban. A felsőoktatási hallgatók száma 2018 óta emelkedést mutat: a felsőoktatásba felvételizők száma a 2020-as évhez képest 2021-ben 10 370 fővel növekedett, a külföldi hallgatók száma pedig 2013-hoz képest 2020-ig 65 százalékkal nőtt. Ezzel párhuzamosan a hazai egyetemek nemzetközi együttműködése is jelentősen javult, és a mostani modellváltásoktól további javulásokat várunk.
Szintén fontos változás, hogy a magyar kormány 2017-ben elindította a 220 milliárd forint összegű országos felsőoktatási kollégiumfejlesztési terveket is. Itt bár haladnak a munkálatok, szerintem ezt sokkal gyorsabban kellene végrehajtani. Az egyetemi kollégiumi férőhelyekre óriási szükség van szerte az országban, ezért nagyon fontos ez a program, hogy ez idejében fel legyen gyorsítva, ami a Covid-járvány miatt, a világjárvány miatt egy kicsit lelassult, az most visszatérjen az eredeti tempójához. Annak ellenére is halad ez a kollégiumfejlesztési program, ahogy hallhattuk már államtitkár úrtól is, hogy a felsőoktatásban jelen lévő káros PPP-konstrukciókat kell még folyamatosan kiváltani, hiszen 2014-ben még 54, a baloldali kormányok alatt kötött, kollégiumokra vonatkozó PPP-szerződés van életben. Jelenleg már csak 19 ilyen élő PPP-szerződés van, és ebből is 13 kiváltása van folyamatban, ami várhatóan, remélhetőleg még az idén megvalósul. Ez azt jelenti, hogy 2010 óta 35 darab PPP-szerződés kiváltása történt meg, és akkor 13 jön még ehhez hozzá az idén. Erre összesen 146 milliárd forint forrást biztosított a kormány. Mindennek köszönhetően csak a 2020. év végén közel 6 ezer kollégiumi hely került így az egyetemekhez.
Jelentős volt a felsőoktatási fejlesztéspolitika koncentrációja is, amelynek keretében megvalósult a felsőfokú végzettséget szerzők arányának növelése a felsőoktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javításával, a képzések munkaerőpiaci relevanciájának erősítése, valamint a kutatói utánpótlás biztosítása.
Az elmúlt időszakban a magyar felsőoktatás számos, nemzetközi viszonylatban is értékelhető eredményt ért el, azonban célunk nem kevesebb, mint hogy a magyar felsőoktatás és a benne részt vevő magyar fiatalok a jövő nyertesei lehessenek. A célok eléréséhez komoly, talán soha nem látott vagy legutoljára Klebelsberg minisztersége alatt látott források társulnak. A felsőoktatási főösszegek a baloldali kormányok ráfordításához képest megduplázódtak, 2022-re pedig még magasabb összeg fog rendelkezésre állni, ahogy ezt itt előttünk a törvényjavaslatban is látjuk.
Beszéltek itt képviselőtársaim és államtitkár úr is a GDP-ráfordításról. Szerintem mihamarabb el kell érnünk ezt a kívánatos 2 százalékot, és utána ott vagy afölött kell tartani, és ezzel az Unióban is éllovasok lehetünk, ami szintén egy tízmilliós kis országhoz képest szerintem kiemelkedően nagy eredmény.
(12.40)
Minden túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy történelmi jelentőségű időket élünk a magyar felsőoktatás jövője szempontjából, soha korábban nem költött még kormány Magyarországon annyi pénzt a felsőoktatásra, mint 2022-től a nemzeti kereszténydemokrata kormány.
Képviselőtársam is beszélt arról, hogy a finanszírozás lényegében egy osztrák modell alapján történik, amelynek az előnye, hogy előre rögzített teljesítménymutatók alapján, a különböző feladatok sajátosságait figyelembe vevő, középtávú finanszírozásban valósul meg. Az osztrák minta hatékonysága miatt érdemes követnünk azt is, hogy a 2021 szeptemberében megjelent Times Higher Education 2022-es felsőoktatási világrangsorba a régiónkból egyedül négy osztrák egyetem került be a top 250-be, egyelőre. Ugyanebben a 2022-es felsőoktatási világrangsorban a magyar felsőoktatás már érzékelhetően jobban megállta a helyét, ugyanis a tavalyi 9 helyett már 11 magyar egyetem szerepel rajta. Ezek elvitathatatlan eredmények a magyar felsőoktatástól. A ranglistán a Semmelweis Egyetem az igen előkelő 277. helyen áll, hatalmas előrelépést produkálva a tavalyi 426. helyről. Ez egyetlen év alatt 149 hely előrelépést jelent, amely a második legnagyobb helyezésjavulást elért európai egyetem. A Semmelweis Egyetem ezzel a bámulatos teljesítményével Közép-Európa egyik legjobb egyeteme lett, a legjobb lengyel és cseh egyetemek távolról sem érnek így a nyomába. A varsói Jagelló Egyetem az 529., a prágai Károly Egyetem pedig az 544. helyen áll.
A további felsőoktatási sikerekhez most minden feltétel adott lesz. 2021. szeptembertől több mint 180 ezer hallgató kezdi meg a tanulmányait modellváltó intézményben, azaz a hallgatók közel 70 százaléka. Emellett jelentős az egyházi fenntartású intézmények aránya, 30 ezer fő, s még hat intézményünk marad állami fenntartásban.
Az intézményi modellváltásról az egyetemek maguk dönthettek. Képviselőtársam már említette, hogy a szenátusi tagok 87 százaléka támogatta ezt. Van, ahol ez 100 százalék volt, van, ahol elérte az 50-60 százalékot, de összességében 87 százalékról beszélhetünk. Ezért sem értettem, amikor Brenner Koloman azt mondta, tudjuk, hogy hogy döntöttek a szenátusi kollégák. Én azt gondolom, mindenkiről, főleg az egyetemi vezetésben részt vevő szakemberekről, kutatókról, oktatókról csak a legjobbat feltételezhetjük, hogy mindenki szabad ember módjára dönthetett és döntött is az elmúlt években erről a modellváltásról. Így is van 13 százalék, aki, azt remélem, hogy a mostani törvény és az elkövetkezendő évek eredményei alapján meg fog győződni arról, hogy ez a modellváltás helyes volt, javítja a versenyképességet, jelentősen növeli a nemzetközi mozgásteret, és jelentős fejlesztéseket hajthatnak végre.
Végezetül azt szeretném elmondani, tisztelt képviselőtársaim, hogy beszéltünk itt az egyetemi fejlesztésről, de a hozzájuk kapcsolódó science parkokról vagy laborfejlesztésekről még nem beszéltünk. Nagyon fontosnak tartom a nemzeti laborfejlesztéseket, amik ezekben a modellváltó intézményekben fognak megvalósulni. Itt is láthatjuk, hogy milyen óriási forrásokat, közel 47 milliárd forintot szán a kormányzat a laborfejlesztésekre. Szükség van XXI. századi komoly laboratóriumokra ezekben a modellváltó intézményekben.
Önök rendszerint magánegyetemekről szoktak beszélni, de államtitkár úr is világossá tette, hogy itt közcélt, közfeladatot szolgáló vagyonkezelő alapítványokról van szó. Minden vagyon az egyetemé, és minden vagyon és fejlesztési forrás az egyetemi polgárságot és közös célunkat, a nemzeti felsőoktatás felemelkedését kell hogy szolgálja. Aki nem eszerint jár el, az követi el a bűnt a nemzeti felsőoktatás ellen. Azt remélem, hogy mindenki eszerint fog eljárni a közeljövőben is, és azt, hogy később majd elérve és talán meghaladva a GDP 2 százalékos ráfordítást, a magyar fiatalok a magyar jövő nyertesei lehessenek a felsőoktatási intézmények mindegyikében. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
